Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-37

150 ÂZ országgyűlés képviselőházának S pedig az elmúlt esztendőben a nyugdíjasok lét; számának emelkedése és több ilyen rendkívüli kiadás, amelyet előre a kormány költségvetésébe nem állíthatott be, mindezekre az összegekre nézve bőséges fedezetet biztosított az a bevételi többlet és megtakarítás, amelyet voltam bátor már előbb említeni. Ami pedig most az üzemeket illeti, az előirányzót kiadásokkal széniben 17'6 millió pengő többlet, az előirányzott bevételekkel szemben 9'2 millió pengő többlet érvényesül, vagyis az üzemek mérlege 8*4 millió pengővel romlott^ A kiadások és bevételek összegének alakulása azonban azt mutatja, hogy a kiadások emelkedése jelentékeny mértékben éppen annak következménye, hogy az állami üzemeknél nagyobb megrendelések érvényesültek s ë megrendelések végrehajtása következtében nagyobb mennyiségű anyagot volt kénytelen beszerezni az illető üzem. Ez többkiadást jelentett természetesen az előállításnál, a munkások fizetésé; nél. Ennek a következménye tehát az a kiadási többlet, amely az előirányzott összeggel szemben jelentkezik s amely azonban 'bőséges fedezetet talál azokban a bevételi többletekben, amelyekre már bátor voltam rámutatni s amelyek mint megtakarítások vagy az előirányzással szemben többlett bevételekként jelentkeznek., T. Képviselőház! A költségvetés egyes címei és rovatai közötti hitelátruházás, vagyis a virement kérdésére vonatkozólag vagyok bátor megemlíteni, hogy e tekintetben a kormány miként az előző években is, szigorúan ragaszkodott azokhoz a törvényes intézkedésekhez, amelyeket az appropriációs törvényben megszabtunk, ami ezen zárszámadási évben is az 1933:IX. tc.-ben elő volt írva, amely kimondja, hogy a kormány a költségvetés egyes címei vagy rovatai közötti átruházásokat csakis a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása után a minisztertanács engedélye alapján eszközölhet. Ez igen helyes intézkedés volt, mert hiszen ezáltal elérhetjük azt, hogy a költségvetési törvényben annak címeire megszabott kereteket a kormány most már semmiféle más célokra nem használhatja fel, míg ha a törvény ilyen irányú rendszabályokat nem állított volna fel, úgy a hitelátruházásnak semmi akadálya sem lenne. (Esztergályos János: Előfordulnak az ilyen esetek!) A költségvetés egyes címei és rovatai között természetes, hogy előfordultak ilyen átruházások t. képviselőtársam, az esetben, ha szüksége merült fel ennek. Most azonban éppen azért szorította meg a törvény a kormányzat ilynemű intézkedéseit, hogy amely címnél az előirányzott összeggel szemben megtakarítás jelentkezik, azt a következő költségvetési évben csak ugyanazon címnél használhatják fel. Elnök: Az előadó úr beszédideje lejárt. r Temesváry Imre előadó : Tisztelettel kérek tizenöt percnyi meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni 1 (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. *,„,*. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A zárszámadásnak az állami leltár adatait tartalmazó része ebben az évben kibővült, amenynyiben az egyes üzemek ingó- és ingatlanvagyonának álladéka is fel van most már az állami leltárban tüntetve. »Ebben a vonatkozásban a zárszámadás minden adatot tartalmaz. A közigazgatásnál előforduló ingó- és ingatlanvagyon értékbecslése még nem történhetett meg, a^ leltári elszámolásoknak ez a része tehát csupán a 7. ülése 1935 június 2^-én, hétfőn. pénz és a leltári számadások közötti összefüggések kimutatására szorítkozik. A közigazgatási vagyon értékbecslésének kérdésében tárgyalások vannak folyamatban, amelyek során eldöntésre vár még az az alapvető kérdés, hogy vájjon egyáltalában lehetséges-e ezeknek a vagyontárgyaknak az értékét reálisan megállapítani. Ennek a következménye az, hogy az vagyoni, jövedelmi és pénztári mérleg — közül egyedül csak a pénztári mérleg szerepel a zárszámadásban, amelynek adatai szerint az átfutó kezelés eredményeit is figyelembevéve, az államháztartás pénzkészlete 1933. július 1-én 111*5 millióról 1934. június 30-án 7*2 millióval kisebb összegben, 104*3 millió pengőre csökkent. Ez természetesen az elmúlt esztendő július 1-ére vonatkozik. T. Képviselőház! A jelentés kapcsán előtér- . jesztette a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az állami,, valamint az állami igazgatás alatt álló^ alapok és alapítványok zárszámadásait is. A zárszámadásoknak a készpénzkezelésre vonatkozó része azonban az eddigi gyakorlatnak megfelelően az előírási adatokat tartalmazza, a tényleges, tehát a leró vasi eredmények ennélfogva csak az előírási adatok, valamint a mérlegekben feltüntetett cselekvő és terhelő hátralékok egybevetése útján lennének megállapíthatók. Az előző zárszámadásokkal szemben az 1933/34. évi zárszámadás szerkezetében több egyszerűsítés és módosítás történt. így a valódi kezelés hátralékkezelési csoportja megszűnt, az átfutó kezelés költségvetési cím enkénti részletezése mellőztetett, az ingatlan vagyon és haszonjogok, valamint az ingó vagyon leltári számlái összevonattak. Mindezek a változtatások a zárszámadás áttekinthetőségének fokozását célozzák és a fennálló törvényes rendelkezés keretén belül voltak megvalósíthatók. A zárszámadásnak az egyes tárcákra vonatkozó részletes ismertetését feleslegesnek tartom már csak azért is, mert hiszen az itt előadottakban mindazokra a tételekre kitértem, amelyek eltérést mutatnak a költségvetési törvényben megállapított kerettől, az egyes tárcákra vonatkozó zárszámadás pedig azokat az összegeket tartalmazza, amelyeket a költségvetési törvényből és költségvetésből ismerünk és vele szemben tartalmazza a lerovásokat és eltéréseket, valamint azok indokolását, amelyek az egyes eltérésekre vonatkozólag a Legfőbb Állami Számvevőszék' megállapítása nyomán kerültek a zárszámadásba. Magában a jelentésben, amelyet a zárszámadásvizsgáló bizottság részéről és annak nevében beterjesztettem, kitértem mindazokra az adatokra, amelyeket maga a zárszámadás foglal magában és kitértem azokra az eltérésekre is, amelyek a tényleges, valamint az előirányzott bevételek és kiadások között mutatkoznak. Ennek következtében azoknak itteni felsorolását teljesen feleslegesnek tartom, annál is inkább, mert hiszen azok a törvényhozás minden egyes tagjának kezei között vannak és azokat teljes egészében ismerik. Annak megjegyzése mellett, hogy az egyes tárcák részletes adatai benne foglaltatnak magában a jelentésben is, a zárszámadásvizsgáié bizottság nevében javaslom a t. Háznak, hogy az 1933/34. évi állami, költségvetésben és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélye; zett hitelekkel szemben az ezen zárszámadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzatnélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket, köl-