Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

Az országgyűlés képviselőházának 36. ülése 1935 júmus 19-én, szerdán. 125 részleteiben elfogadásra ajánlom. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Szabó József! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. u ,?•? J*W valak

i a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. • Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviseHői urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és" 1—5. §-ait, melyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a növényvédelem tárgyában Rómában 1929. évi április hó 16 án kelt nemzetközi egyezmény becíkkelye zésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 19., 43.) Az előadó Lukács Béla képviselő úr, őt illeti a szó. Lukács Béla előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) 1914 február havában Rómában a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet székhelyén egy nemzetközi konferencia ült össze abból a célból, hogy a növényvédelem terén az együttműködést az egyes államok között biztosítsa. Ez a konferencia a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet közreműködése mellett, Franciaország javaslatára és Olaszországgal való egyetértésben hivatott össze. A konferencia kidolgozott egy egyezménytervezetet, amely azt a célt szolgálta volna, hogy nemzetközi viszonylatban egységes eljárást kövessenek a növénybetegségek elleni védekezés terén. Az egyezménytervezet, mint a konferencia r 1914. évi március hó 4-iki zárójegyzőkönyve vált ismeretessé. Ehhez a jelenlévő delegátusok egyenként hozzájárultak, azonban az illetékes, illetve megbízó államok hozzájárulását kellett volna biztosítaniuk. Időközben kitört a világháború, amelynek következtében az államok hozzájárulása nem volt megszerezhető. A közben eltelt hosszú idő és a viszonyok változása folytán szükségessé vált ennek az egyezménytervezetnek megváltoztatása és ennek folytán felmerült egy új nemzetközi konferencia megtartásának szükségessége. Ezt a szükségességet elsősorban Olaszország hangsúlyozta, amint ennek 1923. évi január hó 23-án, az érdekelt államokhoz intézett nyilatkozatában kifejezést is adott. Az egyes államok között azonban nem volt meg a konszenzus a tekintetben, hogy mely időpontban üljön össze ez az újabb nemzetközi konferencia? így ezt megelőzően egy szakértekezlet összehívása vált szükségessé. Ez 1926Hban történt és Rómában az erdekeit államok szakférfiai egy újabb egyezménytervezetet készítettek elő. Ugyanebben az időben, 1926 július havában Dél-Amerikában, Buenos-Ayresben a délamerikai államok reszKÉPVISELÖHÁZI NAPLÖ III. vételével hasonló szakértekezlet tartatott, ahol szintén megállapították egy újabb egyezménytervezetet. Ennek a két egyezménytervezetnek összeegyeztetéséből származott azután az a javaslat, amely az 1929. évi római nemzetközi konferencia elé terjesztetett. Ennek az újabb egyezménytervezetnek tárgyalására 27 állam résztvevői jelentek meg és ezek az egyezménytervezethez egyenként hozzájárultak. Ezek közül az államok közül eddig nyolc állam magáévá is tette, ratifikálta ezt a szóbanforgó egyezményt, egy kilencedik állam — Bulgária —* pedig utólag csatlakozott. Az egyezmény rendelkezéseinek értelmében azok az országok, amelyek az egyezményt nem írták alá, később kérelmükre szintén csatlakozhatnak az egyezményhez. Az egyezményben foglaltatik, hogy ha az egyezményben résztvevő államok közül három ratifikálta az egyezményt, akkor az illető államok között az már hatályossá is válik. Miután már nyolc állam ratifikálta az egyezményt, ezek között az államok között már hatályban is van a nemzetközi egyezmény. Magának az egyezménynek célja az, hogy a növényvédelmi, a növénybetegségek elleni küzdelemben az államok között biztosítsa az együttműködést és pedig úgy a törvényhozási, mint a közigazgatási rendszabályok alkalmazása tekintetében. Nálunk ezen a téren a törvényes alap már korábbi törvényeinkben is megvan és pedig az 1894:

XII. te. VII. fejezetének 50—60. §-aiban foglalt rendelkezések alapján, továbbá a később hozott és egyes növényi kártevők ellen statuált törvények rendelkezései alapján is. A szóbanforgó egyezmény I. cikke részletesen megállapítja azokat a törvényhozási és közigazgatási rendszabályokat, amelyek a növényi betegségek és kártevők elleni védekezésben, illetőleg azok megakadályozására vonatkozóan szükségesek, a II. cikkben foglalt rendelkezések pedig magával a növényvédelmi szervezettel foglalkoznak. Nálunk, Magyarországon, a növényvédelmi szervezet immár kiépült, mégpedig akként épült ki ez a növényvédelmi szervezet, amiként azt ez az egyezmény szükségessé is tette és amint azt az egyezményben foglalt rendelkezések előírják. Sőt ez a szervezet, amely, mondom, nálunk már ki van építve, hatékonyan működik is, úgyhogy az elmúlt 1934. év folyamán már érdemleges munkát is fejtett ki. Az egyezmény szabályozza mindazokat az eljárásokat, amelyek az egyes növényféleségek vagy növényrészek forgalmával kapcsolatosak és mireánk, mint mezőgazdasági, agrárállamra vonatkozóan ehhez az egyezményhez való csatlakozás feltétlenül csak' előnyt jelent. Miután nálunk a növényvédelmi szolgálat amúgy is ki van már építve, azért újabb anyagi áldozatot már nem jelent az ország részére az ehhez az egyezményhez való csatlakozás és miután mireánk, mint agrárállamra nézve szükséges, hatékony és eredményes lehet, hogy az egyezményt magunkévá tegyük, mély tisztelettel javaslom az igen t. Háznak, méltóztassék a szóbanforgó egyezményre vonatkozó törvényjavaslatot úgy "általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Nincs feliratkozva senki. ' '-., , Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozza19