Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

126 Az országgyűlés képviselőházának szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző {olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-át, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az 1935/36. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában benyújtott miniszterelnöki jelentés tárgyalása. (írom. 65., 67.) T. Ház! Miután Létay Ernő előadó úr a megjelenésben akadályozva van, a házszabá186. §-ának 5. bekezdése alapján helyettesítésére Zsindely Ferenc képviselő urat kérem fel. öt illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Az 1929 : XIX. te. elrendelte, hogy központi felügyelet és irányítás alatt álljon minden olyan statisztikai tevékenység, amely nem a belső igazgatásra vonatkozik vagy nem tisztán helyi jellegű és amelyet valamely állami és önkormányzati hatóság, hivatal, vagy törvényes alapon működő testület és intézet akár közvetlenül, akár közvetve végez. A törvény ezzel a szabályozással a szakszerűséget, egyöntetűséget, gazdaságosságot, valamint a tudományos és gyakorlati szempontok harmonikus együttműködését kívánta biztosítani. Ugyanez a törvény rendelte el, hogy a miniszterelnök az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után és a minisztertanács hozzájárulásával megállapított hivatalos munkatervet jóváhagyás végett minden évben az országgyűlésnek bemutassa. Szükségét érzem annak, hogy rámutassak a külföldi államok nagyarányú tevékenységére, amelyet a statisztikai adatgyűjtés terén kifejtettek. Az állami és a társadalmi élet és az életviszonyok minduntalan változó körülményei elkerülhetetlenül szükségessé teszik, hogy mindazok a szervek, amelyek^ köztevékenységet folytatnak, működésük alapjául pontos, szabatos és megbízható statisztikai adatokra támaszkodhassanak. Az újszerű állami igazgatás, helyes ellátása a megbízható statisztikai adatokra támaszkodó reális életismerete nélkül szinte elképzelhetetlen. A törvény rendelkezése szerint a statisztikai felügyeleti és irányító jogkört az Országos Statisztikai Tanács és a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal látják el. E szervek hatásköre kiterjed olyan hatóságok, hivatalok és szaktestületek működésére is

v

amelyek ,a statisztikai adatgyűjtés terén önálló tevékenységet fejtenek ki. Ezek a szervek egyhangú közmegelégedésre látják el nehéz feladatukat és felügyeleti tevékenységüket — igen helyesen — csak arra irányítják, hogy a (köz szempontjai kielégítést nyerjenek, anélkül azonban, hogy a helyi, vagy közérdek sérelmet szenvedne. 36. ülése 1935 június 19-én, szerdán. Az egységes irányító és felügyeleti tevékenység szükségességét nemcsak az a körülmény indokolja, hogy a statisztikai adatgyűjtés a tudomány szakszerű módszereinek alkalmazásával létrejött adatgyűjtést eredményezzen és a részlettevékenységet ennek megfelelően illessze be az általános keretbe, hanem indokolja az is, hogy a racionalizálás, a takarékosság irányelvei a statisztikai adatgyűjtés terén is a legerőteljesebben megvalósulhassanak, többszörös, azonos célú adatgyűjtés igenis nemcsak felesleges munkaszaporulatot, nemcsak a közönség felesleges zaklatását jelenti, hanem a többszörös adatgyűjtés révén egymásnak ellentmondó eredmények és így komoly zavarok is kelétkezhetnek. ' r _ Az egységes központi irányítás es felügyelet tehát a közönség tehermentesítésének célját is szolgálja, e mellett pedig takarékosabban es áttekinthetőbben láttatja el az adatgyűjtés fontos feladatkörét. Előnye és eredménye a racionalizálásnak az is, hogy az adatgyűjtéshez fűződő érdekek egyikét sem szorítja háttérbe, mert a Statisztikai Tanács minden adatnak és kérdőívnek letárgyalását az érdekeltség bevonásával végzi, az érdekeltséget meghallgatja és fontos szempontjait figyelembe veszi. A törvény 6. §-a előírja, hogy mindennemű hatóságnál és hivatalnál csak olyan tisztviselő alkalmazható statisztikai szakmunkára, aki az előírt képzettségen felül a megfelelő szakra rendszeresített statisztikai szakvizsgát is letette. Minthogy a törvény rendelkezéseinek ez a része végrehajtatlan, rendkívül fontos, hogy a működési kör helyesebb ellátásának céljából ez a törvényes rendelkezés az egész vonalon mielőbb megvalósuljon. Ki kell emelnem, hogy az elmúlt évben egy minisztertanácsi határozat az 1934/35., évi munkatervben nem szereplő adatgyűjtést is engedélyezett. Ez az adatgyűjtés egyrészt a kereskedelmi árukészletek statisztikai felvételére vonatkozik, amit igen fontos gazdaságpolitikai érdekek tettek indokolttá, másrészt az általános mezőgazdasági összeírásra, amelynek fontosságát nem kell külön hangsúlyoznom. Az agrárstatisztika elkészítése régi közszükségletnek és közóhajnak tesz eleget. Az errevonatkozó szükséges adatok már össze is vannak gyűjtve és feldolgozásuk most van folyamatban. A központi Statisztikai Hivatal a most következő évben 74 olyan ágazatot vett fel a munkatervbe, amelynek adatgyűjtése már nagyrészben eddig is működése körébe tartozott. Az új adatgyűjtés a következőkre terjed ki: általános mezőgazdasági összeírás és a mezőgazdasági termelés statisztikája, amelynek jelentőségét már előbb voltam bátor kiemelni; a kereskedői készletstatisztika, amely a kereskedelempolitikai szempontból szerzendő helyes áttekintés célját szolgálja; a főiskolai tanerők statisztikája — közoktatásügyi adminisztrációs okból — és először szerepelnek a munkaterviben a pénzintézeti havi kimutatások statisztikájára vonatkozó adatgyűjtések, amelyek kiterjednek mind a vagyoni helyzetre, mind a félévi és évvégi mérlegre is. A módosított, illetőleg kiegészített statisztikai tevékenység tehát a következő ágakra fog kiterjedni: népmozgalmi statisztika, bányászati statisztika, kohászati statisztika, géperejű személyszállító és teherfuvarozó vállalatok statisztikája, hitelintézeti statisztika, tűzkársta-