Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

124 Az országgyűlés képviselőházának tek, amelyekkel korábban ilyen szerződések nem állottak fenn. Ezeket a hiányokat pótolta a nemzetközi akció az elmúlt 15 esztendőben és e hiányok egyik pótlása a Magyarország és az észt köztársaság közötti ilyen bűnügyi jogsegély tekintetében létrejött és most elfogadásra váró egyezmény, amit ezennel bátor vagyok ismertetni a t. Képviselőház előtt. Ezeknek a hasonló szerződéseknek új típusa kialakult már a háború után és ez a szerződés is lényegileg azt a típust követi, amely szerint jelentéktelen bűncselekmények miatt, az egy évnél rövidebb szabadságvesztés büntetéssel büntetetteknél, nincs helye kiadatásnak. Ugyanígy egy típus alakult ki arra vonatkozólag is, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyek miatt egyáltalában nincsen helye kiadatásnak. Ezek között megemlítendők a politikai bűncselekmények. Az adott szerződésnél még megemlítek egyetlen körülményt. Az újonnan kötött szerződések között a Jugoszláviával kötött szerződésben a kommunista bűncselekmények r nem vétettek ki, tehát kommunista bűncselekmények miatt, amelyek a tulajdont, a személyes szabadságot, az életet veszélyeztetik, kiadatásnak volt helye. (Váry Albert: Nem politikai bűncselekmény!) Sajnálhatjuk, hogy az adott esetben az észt köztársaságnál ezt keresztülvinni nem lehetett. Annyi azonban mégis ebben a szerződésben is keresztülvitetett, hogy akkor, ha a tettes politikai indokokra hivatkozik ugyan, de a cselekmény főképpen valamely közönséges bűncselekmény ismérveit tünteti fel, kiadatásnak van helye és a megkeresett állam szabad mérlegelésétől fog mindig függeni vájjon politikai avagy közönséges bűncselekménynek minősít-e valamely olyan bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik tőle. Nincs helye kiadatásnak .sajtóvétségek, vám-, adó- és pénzügyi bűncselekmények tekintetében és csak panaszra üldözhető bűncselekmények tekintetében. Egyéb tartalma ennek a nemzetközi egyezménynek technikai természetű, amely vonatkozik a bizonyítékok felvételére, tettes átszállítására, biztosító intézkedésekre, előzetes letartóztatásokra, szóval olyan jellegű intézkedésekre, amelyek a dolog jogtechnikai természetéből adódnak és amelyek e szerződésre nézve semmiben sem specifikusak, más hasonló olyan szerződésekhez viszonyítva, amelyeket a Képviselőház már elfogadott, amely okból azt ajánlom, méltóztassék az előttünk fekvő szerződést is általánosságban és részleteiben is elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván-e valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a törvénySó. ülése 1935 június 19-én, szerdán. javaslat címét és 1—2. §-mt, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) , Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztés tenni. ^Napirend szerint következik a nagykorú nőkkel űzött kereskedés elnyomására vonatkozó nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 15., 41.) Az előadó Lakatos Gyula képviselő úr, őt illeti a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Ház! A kerítés bűncselekményének morális megítélésében a művelt nemzetek társaságában nincs eltérés. Ennek a szörnyű bűncselekménynek következkezményei súlyosbodnak azáltal, ha az annak áldozatául eső nőszemélyek az egyik országból a másik országba transzportáltatnak és bizony nekünk szomorú emlékeink vannak a háború előtti időkben ennek a bűncselekménynek áldozatul esett úgynevezett szegény magyar hungarák tekintetében. Kötöttünk mi is a háború előtt nemzetközi egyezményeket ennek a szörnyű bűncselekménynek meggátlására, 1904-ben és 1910-ben, amely egyezmények a magyar Corpus Jurisban vannak inaugurálva. A háborút követőleg a Népszövetség gondjaiba vette ezt ; a matériát és a Népszövetség égisze alatt jött létre 1921-ben egy egyezmény, amely a védett nőszemélyek korhatárát 20 évről 24 évre emelte fel. Minthogy azonban az egyes államok magánjogaiban a nagykorúság elérésére vonatkozólag különféle jogszabályok vannak érvényben és minthogy másrészt a védendő érdek nemcsak a kiskorú, hanem a nagykorú nőszemélyekkel szemben is fennállhat, a Népszövetség ajánlotta egy olyan nemzetközi szerződés megkötését, amely a kerítés elleni bűncselek- meny védelmét biztosítja kiskorú nőkkel szemben, kiterjesztőleg a nagykorú nőkre is. Ezt a szerződést tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet jelenleg tárgyalunk, amelynek tulajdonképpeni tartalmát már céljával is ismertet tem, megjegyezvén, hogy a rövid nemzetközi egyezmény kiegészítésekép természetesen a magyar büntetőjog megfelelő módosítására is szükség volt, ennek folytán a törvényjavaslat 3. §-a az egyezménynek megfelelően rendeli el a magyar büntetőjog módosítását és itt csak egy szóval említem meg, hogy ebben a rendelkezésében tulajdonképpen túl is megy annak az egyezménynek keretein, amelyet Genfben a többi európai nemzetekkel megkötöttünk. Tudniillik nemcsak a nagykorúság tekintetében terjeszti ki a büntetőjogi védelmet, hanem ezenfelül súlyosbítja és bűntetté minősíti a kerítés bűncselekményét azokban az esetekben, ha a cselekményt csalárdsággal, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el, ha hozzátartozóval, nevelés, tanítás vagy felügyelet végett rábízott személlyel követik el, végre ha azt üzletszerüleg követik el, illetve ha a tettes már kerítés miatt büntetve volt. Itt tulajdonképpen egy belső magyar büntetőjogi új intézkedésről van szó, amely ettől a nemzetközi egyezménytől független, amely azonban annak apropójából megszületvén, nagyon helyes, nagyon morális, és ezek a szörnyű tényálladékok valóban megérdemelték azt, hogy kihágás, illetőleg vétség helyett súlyosabb büntetőjogi védelemben részesüljenek azáltal, hogy bűntetté minősíttetnek. Én tehát úgy a nemzetközi egyezményt, mint az annak kiegészítésekép létrejött új szakaszát a magyar büntetőtörvénykönyvnek a mélyen t. Képviselőháznak általánosságban és