Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

114 Az országgyűlés képviselőházának sából és Törs Tibor t. képviselőtársunk tegnapi felszólalásából kitünőleg csakis igennel lehet felelni. Ma a film idegen kultúra szolgálatában áll, mert hiszen jól tudjuk, hogy a Magyarországon bemutatott filmeknek eddig 95% -a idegennyelvű volt, amelyeket a magyar közönség alig értett meg. Ez nem jelentett, nem is jelenthetett nemzeti szempontból olyasmit, amit nekünk örömmel kellene tudomásulvennünk, de csak időközileg jelentette az idegen filmvállalatoknak is a sikerét és anyagilag előnyös helyzetét, mert hiszen természetes, hogy az az őserő, amely a nemzetben lakozik és amely mindenféle megnyilvánulásban előbb-utóbb kifejezést keres annak, ami a nemzeti gondolkodással, a nemzeti érzelemvilággal összefügg és összeforrt, előbb-utóbb úgyis kivetette volna magából azt az idegent, ami nem azt jelenti, mintha én nem becsülném a németet, angolt, vagy az amerikait, hanem jelenti azt, hogy ha történnek külföldön művészi szempontból olyan filmezések, amelyek Magyarországon is csak gyönyörűséget keltenek az előadásban, mégis kell, hogy ezzel összekapcsoljuk a magyar nyelvnek, a mi ősi magyar nyelvünknek a kultuszát; kell, hegy ha idegen filmet adunk is itt elő, ennek az idegen filmnek előadását és az idegen filmek előadását látogató közönség anyagi áldozatkészségét össze tudjuk kapcsolni azzal, hogy mi mindenekelőtt és mindenekfelett a magyar nyelvnek, a magyar nemzeti kultúrának érvényesüléséért küzdünk és fogunk küzdeni a jövőben is. (Helyeslés.) Méltóztassék megengedni, hogy még pár szót szóljak a dologról, ami a részleteket és a tárgyilagosságot illeti. Meg vagyok elégedve azzal, hogy a t. belügyminiszter úr jelenleg csak a filmek 20%-át kívánja szinkronizáltatni, azonban a jövő esztendőre 50%-ot kérek és minél gyorsabban való haladást a 100%-ig. Ha at. kormány politikai téren nem tudja valóra váltani azokat az ígéreteket, amelyeket első miskolci útja alkalmával Gömbös Gyula t. miniszterelnök úr tett, ihogy gyorsvonati sebességgel fogja megvalósítani a kitűzött programmpontokat, hát itt, amikor ennek a kérdésnek az elintézésébe nem játszik bele a politika, amikor nincs másról szó, mint arról, hogy magyar akarattal, magyar érzelemmel és gondolatvilággal azt, amit célul kitűztek, a t. kormány, a t, belügyminiszter úr hajtsák végre, cselekedjenek úgy, mint azt minden magyar ember szíve és lelke óhajtja. Felhívom az igen t. belügyminiszter úr figyelmét arra, ami eddig is gondoskodása tárgya volt, hogy a magyar mezőgazdasági filmközpontnak iszárnyrasegítése iránt a megfelelő intézkedéseket megtenni méltóztassék. Agrárország vagyunk. A rádió a t. belügyminiszter úrnak múltbeli működése alatt éveken keresztül mind jobban és jobban kifejezésre juttatta előadásaiban azt, hogy mi agrárország vagyunk. Szakelőadások, a mezőgazdasági termelést, annak ezer ügyét és baját a városi lakossággal is megismertető előadások napirenden voltak a rádióban. En azt kérem, hogy a rádiónak ezt az éveken keresztül folytatott következetes és céltudatos munkáját párhuzamosan egészítse ki a mezőgazdasági f célú és vonatkozású filmek készítése és előadása. T. Képviselőház! Ebben a tekintetben nagy szerep vár a földmívelésügyi minisztériumra. Tudom, hogy a kultuszkonmány vezetése alatt álló oktatófilm-kirendeltség ebben az irányban már dolgozik. Ez azonban még nem elég. Ki36. ülése 1935 június 19-én, szerdán. segítőleg a kultuszkormány eddig folytatott üdvös munkájához kell a földmívelésügyi minisztérium intenzív munkája és kell mindenekfelett irányítás a t. belügyminiszter úr réséé-. ről, aki az összes filmügyeket intézi. A magyar mezőgazdasági filmközpont célja az, hogy a mezőgazdasági filmügyet egységesen megszervezze, gondoskodjék elsőrendű mezőgazdasági filmek gyártásáról, kölcsönzéséről, és ahol ezt technikai okokból a vidéki gazdakörökben eszközölni még nem lehet, megfelelő vetítőgépek beszerzéséről. Erre vonatkozólag szorgalmazni kell a hazai filmgyártás bevonásával a hazai viszonyoknak megfelelő közönséges mezőgazdasági szakoktatási filmek készítését és ebbe az akcióba be kell kapcsolni az Országos Mezőgazdasági Kamarát is, amelynek sok vonatkozásban nincs meg a kellő hatásköre. A földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor elmondottam már, hogy a mezőgazdasági kamarának éppen úgy hatósági hatáskört is szeretnék adni, mint ahogy ez megvan az ipartesületeknek« Visszatérve a tárgyhoz, szeretném, hogy amíg nincs meg a kamarának ez a mezőgazdasági kérdésekben való hatásköre, addig legyen meg az ingerenciája arra nézve, hogy a mezőgazdasági oktatófilmek gyártásánál és e nagy mozgalom előkészítésénél a t. belügyminiszter úrral egyetértőleg járjon el annak elérése végett, hogy mivel agrárország vagyunk, mezőgazdasági termelésünk különböző vonatkozásait és különböző ágazatait megismertessük mind tágabb és tágabb köriben a városi lakossággal jis, hogy tudják, mit jelent ma az agrártermelést, koldus, szegény viszonyok között is becsületesen intézni. Ebben a vonatkozásban részben a mezőgazdasági népesség szakoktatásának fejlesztésére, részben pedig annak a nagy harmóniának megvalósítására, amelynek meg kell lennie mezőgazdasági népesség, ipari népesség, termelők s fogyasztók között, ennek az országnak minden rendű és rangú lakosa között, nagy kisegítő erő lesz a mezőgazdasági filmgyártás előmozdítása és a mezőgazdasági szakoktatásba való intézményes bekapcsolása. Ebben a munkában számítok Mecsér András t. képviselőtársamnak — akivel a politikában nem értek egyet, de akinek működését a mezőgazdasági kamara elnöki székében örömmel látom — szakavatott tevékenységére és bízom abban, hogy így politikán kívül és felül a t. belügyminiszter úrral együttes erővel a mezőgazdasági szakoktatás kiegészítésére — ha kell, anyagi áldozattal is a kormányzat részéről — csakugyan el fogják érni azt, ami feltétlenül elérendő: hogy ebben az országban mindenki tanulja megbecsülni kellő mértékben és módon a mezőgazdasági termelést, amely elvégre a kenyérkeresetnek és a kenyéradásnak az alapja. Ebből fakad ebben az országban minden, ebből fakad a szociális jólét, — ha arról beszélni lehetne, ha az irtózatos nagy adóterhek a mezőgazdasági alanyok kereső- és teljesítőképességén felül nem lennének túlnagyok — ebből fakad minden, de minden, ami bennünket egy jobb magyar jövendőhöz vezethet. A magyar mezőgazdasági filmgyártást tehát ennek az eszmének szolgálatába kívánom beállítani és ebben a tekintetben számítok úgy a mezőgazdasági kamara, mint a t. belügyminiszter úr céltudatos és nemes indokból fakadó intézkedéseire. Ami azt illeti, hogy voltaképpen hol kezdődött meg a magyar filmgyártásról és illetőleg a szinkronizált magyar filmekről szóló tör-