Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-35
Az országgyűlés képviselőházának 35. magyar kormányt és a belügyminiszter urat, hogy méltóztassanak a magyar filmgyártás kérdésével ugyanazzal a szakszerűséggel, ugyanazzal a tárgyilagossággal, de ugyanazzal a vissza nem rettenéssel is foglalkozni, mint amilyen elánnal nyúltak hozzá ehhez s szinkronizálási kérdéshez. A magyar filmgyártás kérdése már sokkal messzebbmenő jelentőségű, sokkal nagyobb probléma, mint ez a szinkronizálási kérdés. Nem is akarom a t. Képviselőház idejét itt a részletek előadásával igénybevenni, de viszont rá kell mutatnom arra, hogy az a szociális, kulturális és gazdasági szempont, amely a filmgyártásnál szerepet játszik, sokszorosan felülmúlja azt, amely a szinkronizálásnál egyáltalában tekintetbe jön. En tehát azt kérem, hogy a belügyminiszter úr a magyar filmgyártás ügyét a legnagyobb figyelemben részesítse, hiszen most talán reménység van arra, hogy a magyar filmgyártás egy új korszakhoz ér, nemcsak az ő nagyrabeesült személye miatt, a miniszter úr személye miatt, aki iránt a filmesek, úgy tudom, az egész vonalon bizalommal vannak, de azért is, mert úgy látom, hogy a gazdasági helyzet olyan, hogy talán lehet produkálni valamit ezen a téren. Kérem tehát, hagy a filmgyártást vegye védelmébe és vegye védelmébe a filmgyártásnál azokat, akik a legjobban védelemre szorulnak. Azt kérem nevezetesen a miniszter úrtól, hogy a filmgyártásnál foglalkoztatottak sorsával ő maga is behatóan törődjék. , ., ' Figyelmébe ajánlom még továbbá azt, hogy | a filmszínészek, filmstatiszták, filmrendezők, t operatőrök és munkások, akik ma rendezetlen jogviszonyok között élnek, őtőle várják sorsuk jobbrafordultát, őtőle várják jogviszonyaik végleges rendezését. Ez nem olyan csekélység, mert amíg a művészet egyéb terén, a színészetnél az Országos Színészegyesület és a Budapesti Színészszövetség szabályzata és szerződései a tagok számára megfelelő jogokát és kötelezettségeket biztosítanak, addig ezen a téren semmiféle rendezettség nincsen. Már pedig amilyen súlyos következményekkel jár ez a munkavállalókra, ezekre a kisemberekre, ugyanolyan súlyos következményekkel járhat a dezorganizáltság folytán a tőkére, a munkáltatókra is. A miniszter úr, aki az intézményességnek a híve, tekintsen /bele ëbbe a kérdésbe és meg fog döbbenni azon, hogy milyen intézménynélküliség uralkodik ezen a téren. Akkor remélem és hiszem azt, hogy jóindulattal fogja kezelni ezt a kérdést és a filmgyártás istápolásánál éppen ennek a kategóriának az ügyeit is védelmébe fogja venni és az igazságnak, a jognak megfelelően intézményesen rendezni fogja. Tekintettel arra, hogy én a miniszter úr törvényjavaslatát a magyar nyelv, a magyar kultúra érdekében állónak tartom, továbbá tekintettel arra, hogy a miniszter úr szakértelmében bízva-bízom, hogy az egész magyar filmkérdést nemcsak ebben a részletében, hanem általában minden vonatkozásában a szíven fogja viselni és szakértelemmel fogja intézni, a törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot Számosan üdvözlik.) Elnök; Szólásra következik? * Szeder János jegyző: Bródy Ernő. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Az idő előreKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ III. ülése 1935 június 18-án, kedden. 105 haladottságára való tekintettel kérem beszédemnek holnapra való halasztását. Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatképpen mondom ki. Most pedig javaslatot teszek arra, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán délután 4 órakor tartsuk, s annak napirendjére tüzescûlr Ifi'* a inai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, továbbá a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt törvényjavaslatok és a miniszterelnök úr statisztikai munkatervéről szóló jelentés tárgyalása. Van-e valaki a napirendhez feliratkozva? Szeder János jegyző: Propper Sándor. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Propper Sándor képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben annak pótlásaképpen javaslom, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzze ki a Képviselőház Peyer Károly és társai által 1935 május hó 14-ón a meglevő munkaalkalmak arányosabb elosztása és ezzel a munkanélküliek egyrészének munkába való állítása tárgyában benyújtott indítvány megokolása!. T. Képviselőház! Ez a kérdés önmagában véve is aktuális, de most különös aktualitást adott a kérdésnek az újpesti asztalossztrájk, amelyről itt már szó esett. Újpesten egy hét óta 1400 munkás áll sztrájkban. Az újpesti asztalosmunkások kívánsága a heti 48 órás munkaidő, amelynek bevezetését ez az indítvány célozza. Nagyon szeretném, ha a kereskedelemügyi miniszter úr kegyes volna most jelen lenni, vagy ittmaradni, mert hiszen láttam, hogy az előbb még itt volt, most azonban nem látom. (Felkiáltások a jobboldalon: Itt van!) Nagyon örülök, hogy itt van, mert hiszen az ő resszortjába tartozik ez a kérdés, és azt hiszem, hogy ő egy megfelelő gesztussal ezt a kérdést elintézhetné. Az asztalosmunkások 1934-ben TTjpesten mari foglalkoztak ezzel a kérdéssel és az addig érvényben volt 60—70—80 órás heti munkaidő helyett két heti harc után békés megegyezéssel 53 órában állapodtak meg. Sajnos, a munkaadók egyrésze ezt az egyezményt, nem tartotta be, csak a becsületesebb része tartotta be- Ezt az egyezményt tavaly is a kereskedelemügyi minisztériumban a kereskedelemügyi miniszter úr közegének közbenjöttével kötötték meg, a •munkaadóknak egy része azonban ezt nem tartotta be és továbbra is heti 60—80 órán -átí dolgoztatta az asztalosmunkásokat. Az idén, június 11-én ennek az egyezménynek a^ hatálya lejárt és a munkások békés megoldást keresve, beadvánnyal fordultak az újpesti munkaadók képviseletéhez, ahonnan tagadó választ kaptak és ezért kénytelenek voltak a munkát beszüntetni. A harc most már aj 48 órás heti munkaidő bevezetéséért folyt. Meg kell állapítanom, hogy a kereskedelemügyi minisztérium mindjárt a legelején pártatlanul beleavatkozott a dologba és békéltető tárgyalásokat kezdeményezett a, 1 munkások és a munkaadók között. Közben az történt, hogy a munkaadók t maguk is az árrombolás^ és a szennykonkurrencda megszüntetése céljából a munkaidő kérdésében állást foglaltak és nemcsak hogy! a 48 órai munkaidőt kívánják, hanem kijelentették a, miniszter úrhoz intézett beadványban, — amely tegnap reggel került a minisztériumba éá amelyet 52 magyarországi 16