Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-35

Az országgyűlés képviselőházának 35. ülése 1935 június 18-án, kedden. 101 és propagáló hatása van és ezért a világ minden fejlett kultúrájú f állama igyekezett és igyekszik ma is filmgyártását fejleszteni. A nagy nyelvterületű kultúrnemzetek, mint a'z amerikai, angol, francia és német, mind hatalmas nagy filmipart létesítettek és tartanak fenn, amelyet sok helyen államilag is támogatnak. Ezek a nagy nemzetek nemzeti kultúrájuk fejlesztése érdekében egyre erőteljesebben törekszenek arra, hogy a mozgófényképüzemek a hangos mczgófényképeknek minél nagyobb hányadát nemzeti nyelven mutassák be. Angliában például 35—40%-át csak angol, Olaszországban valamennyi mozgófényképet csak olasz nyelven szabad bemutatni, míg Németországban a mozgófényképek 70—85% -át mutatják be német nyelven. Nálunk sem lehet közömbös, hogy a magyar nyelv a mozgófényképek bemutatásánál az eddiginél fokozottabb mértékben érvényesüljön, sőt, — éppen a magyar kultúra előmozdítása céljából —• nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a mozgófényképüzemek a műsoruknak legalább egy részét magyarul beszélő játékfilmekből állítsák össze. Ez a cél elsősorban a magyar filmgyártás mennél nagyobb fejlesztésével lenne elérhető. Belátható időn belül azonban — a nehéz gazdasági helyzet következtében — alig remélhető, hogy a mozgófényképüzemek filmszükséglete belföldön gyártott magyar játékfilmekkel kielégíthető legyen. A rendelkezésre álló adatok szerint az utóbbi két évben hazánkban mindössze 10, illetve 8 magyar játékfilm készült s az év végéig pedig még legfeljebb 5—6 ilyen magyarnyelvű film elkészítése várható. Ezzel szemben az országba évente átlag 200 idegennyelvű játékfilmet hoznak be, ami azt jelenti, hogy a magyar filmek a belföldi filmszükségletnek csupán 4—-5%'-át elégítik ki. Amíg tehát a filmszükséglet belföldön gyártott magyarnyelvű mozgófényképpel nem biztosítható, addig a magyar kulturális igények kielégítése céljából erről — más államokhoz hasonlóan — a külföldről behozott idegennyelvű, játékfilmek bizonyos hányadának belföldön magyar nyelvre való utólagos áttételével, az úgynevezett utószinkron útján kell gondoskodni. A magyar filmgyártásnak, illetőleg az ezt előmozdító utószinkron bevezetésének, — mint átmenetileg elengedehetetlenül szükséges rendelkezésnek — nemzeti, kulturális, közjóléti és közgazdasági szempontból igen nagy a jelentősége. A magyar kultúra előmozdítása céljából ugyanis nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy minél több magyarul beszélő film adassék elő. Kulturális szempontból azért van jelentősége a kérdés rendezésének, mert magyar kultűrigéiiyeket kell ezáltal kielégíteni. Közjóléti szempontból^ azért fontos, mert a belföldi filmgyártás, illetőleg az utólagos szinkronizálás nemcsak sok magyar művésznek. színésznek, filmrendezőnek, hanem igen sok magyar iparágnak és igen sok ipari munkásnak is kenyeret biztosít. Mentől több magyarnyelvű filmnek előállítása különösen azért szükséges és fontos, mert vidéken az idegen nyelvet nem beszélő mozibajáró közönség még a szöveget magyarázó magyar feliratokat sem tudja mindig követni és így az idegen nyelven előadott film, számára teljesen érthetetlen s az a film, amelyet a közönség nem ért meg, nem tudja betölteni azt a hivatást, amely a film feladata. Ez a törvényjavaslat intézkedéseivel hivatva van a vidéki mozik sorsát is fellendíteni. Az ország területén ugyanis ezidőszerint 562 mozgói ényképüzemi mutatványengedély van kiadva. Ebből Budapesten 84, vidékre pedig 478 engedély esik. A vidéki mozgófényképüzemek közül ezidőszerint számos szünetel, illetőleg hetenként csak egy-két előadást tart. Ennek többek között — és talán elsősorban — éppen az az oka, hogy ezek a mozgófényképüzemek is túlnyomórészt idegennyelvü filmeket kényszerülnek bemutatni. Tény az, hogy vidéken még a közepes magyar mozgófényképek is sokkal jövedelmezőbbek, mint az idegennyelvű úgynevezett slágerfilmek. Ha tehát a mozgófényképüzemek — főként a vidéken — nagyobbszámú magyarnyelvű játékfilmhez jutnak, ezzel nemcsak lu'.'zönségjk jogos kuüűrigényét elégíthetik ki. hanem vállalkozásuk is sokkal jövedelmezőbbé válik. A magyranyelyű film fokozottab érvényesülésének jelentősége közgazdasági szempontból sem hagyható figyelmen 'kívül. Evente átlag 200 idegennyelvű játékfilm jön be az országba, nem kétséges, hogy ez ai szám csök'kenni fog, ha a magyarnyelvű filmek száma — akár belföldi gyártás, akár utószinkron folytán — emelkedik. A behozatal csökkenni fog azért, mert a magyarnyelvű mozgófénykép előreláthatólag huzamosabb ideig marad műsoron, tehát a mozik filmszükséglete csökken. Ennek pedig okszerű következménye, hogy a filmkölcsönzőknek kevesebb idegennyelvű filmet kell behozniok, ez viszont azt jelenti, hogy kevesebb külföldi fizetési eszközre lesz szükségük, vagyis a magyarnyelvű filmek számának szaporodása külkereskedelmi mérlegünk javítására is alkalmas. Meg kell még említenem! azt is, hogy az utószinkron elrendelése esetén a filmkölcsönzők előreláthatóan jutányosabb áron szerezhetik he az idegennyelvű játékfilmeket, mert hivatkozhatnak arra, hogy az utószinkronizálás következtében bizonyos költségek merülnek fel. A belföldön utólag magyar nyelvre áttett idegennyelvü filmek részére bizonyos mérvű behozatali és cenzúrai kedvezményt kell biztosítani. Ugyanis e kedvezmények sarkallják majd a filmkölcsönzőket minél több idegennyelvű film utólagos szinkronizálására. ^Megjegyezni kívánom, hogy az utószinkronizálás személyi és tárgyi feltételei megvannak, rendelkezésre állanak a tökéletes művészi és technikai személyzet, valamint a teljesen felszerelt laboratóriumok. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az utószinkron ösztönzően hat a^ magyar filmgyártás fellendítésére is, mert látni fogják a ^magyarul beszélő filmek nagyobb kelendőségét és ez^ a vállalkozói tőkére kétségkívül nagyobb vonzóerőt fog gyakorolni. Természetes, hogy az utószinkron mint nélkülözhetetlen átmeneti intézkedés abban a pillanatban elveszti jelentőségét és létjogosultságát, amint a belföldi magyar filmgyártás a mozgófényképüzemek filmszükségletét biztosítani tudja. Arra pedig különös gondot kell fordítani, hogy az utószinkron következtében a magyar nyelv csorbát nemcsak hogy ne szenvedjen, hanem annak minden szépsége a legtökéletesebb módon érvényesüljön. T. Ház! Áttérve a törvényjavaslat részié-