Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-35

100 Az országgyűlés képviselőházának október hó 21. napján kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről szóló tö vény javas­lat <Irom. 17., 46. sz.) tárgyalása. vitéz Somogyváry Gyula előadó urat illeti a szó. vitéz Somogyváry Gyula előadó: Igen t. Képviselőház! Azok után a szavak után, ame­lyekben a kultuszminiszter úr ismertette ezek­nek az egyezményeknek szellemét és nagyjában a tartalmát is, azt hiszem, mindössze arra szo­rítkozhatom, hogy néhány mondatot szóljak a szellemi együttműködés tárgyában Varsóban 1934. évi október 21-én kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslatról. Ugyanaz a szellem hatja át ezt az egyezményt, mint a magyar-olasz kulturális egyezményt, amelyet az imént tárgyaltunk. Azoknak a megszakadt kapcsolatoknak, amelye­ket valamikor az Árpádok, a Hunyadiak és a Jagellók tartottak fenn Lengyelországgal, a történelmi logika erejénél fogva természetesen érvényesülniük kellett abban a pillanatban, amikor Lengyelország közel másfél évszázados halottaiból feltámadott. A feltámadt Lengyel­ország baráti hajlandósága Magyarország iránt és a magyar érdeklődés a lengyel kultúr­értékek iránt természetesén abban a pillanat­ban, amikor Lengyelország visszanyerte füg­getlenségét, a delejtű örök csalhatatlanságával fordult egymás felé. Ez az egyezmény nem olyan tágkörű, mint az olasz egyezmény, avagy az osztrák egyezmény, inkább csak fundamen­tális jelentőségű, de kétségtelen, hogy ezen a fundamentális alapon felépülhet a két nemzet legszorosabb együttműködését szolgáló intéz­mények egész komplexuma. Azzal a meggyőző­déssel ajánlom a törvényjavaslatot EL t. Háznak elfogadásra, hogy ennek az egyezménynek alap­ján valóban évről-évre szorosabbá fonódik Ma­gyarország és Lengyelország kulturális barát­sága. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Él­jenzés és taps.) Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr és az előadó úr nem kíván szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni'? (Igen.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfo­gadják, méltóztassanak felállani! (Megtörté­nik.) A Ház a törvényjavaslatot általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó iegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-át. A Ház a címet és a szakaszokat hozzászólás nélkül el­fogadja.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslattal kapcso­latban fognak a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március 4. napján kelt magyar—osztrák egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 18., 47. sz.) tárgyalása. vitéz Somogyváry Gyula előadó urat illeti a szó. vitéz Somogyváry Gyula előadó: Igen t. Képviselőház! A három kultűregyezmény kö­zül az intézményesen szabályozott kapcsolatok 85. ülése 1935 június 18-án, kedden. gazdagsága dolgában kétségtelenül ez az egyez­mény a legdúsabb. A mi régi együttes állami életünk nyomán számos olyan tudományos és kulturális intézmény maradt Ausztriában és Magyarországon, amelyeknek fenntartása és fejlesztése alkotja ennek az egyezménynek tu­lajdonképpeni magvát. Lényegében ugyanaz, mint az olaszokkal kötött kulturális egyez­mény, amelyet az imént a kultuszminiszter úr is olyan bőven kifejtett... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! vitéz Somogyváry Gyula előadó: ... és amelyet az egyes felszólaló urak részleteiben tárgyaltak. Az igen t. Ház engedje meg nekem, hogy amikor a három kulturális egyezmény előadói ismertetését befejezem, a régi magyar reform­korszak egyik jeligéjét idézzem, amelyet a nagy Wesselényi Miklós báró mondott az egyik utolsó erdélyi országgyűlésen. (Halljuk! Hall­juk!) Ifjabb Wesselényi Miklós báró a régi ma­gyar reformkorszak kezdetén ezt mondotta: »Mindennap tennünk kell valamit a két ma­gyar haza uniójáért és előbbreviteléért!« Igen ' t. Képviselőház! Ha valahol, hát Magyarország külföldi megismertetése terén kell nagyon­nagyon megszívlelnünk és megfogadnunk ezt a mindennapi cselekedetet. Minél több ilyen egyezményt kívánunk, minél több ilyen igazi békeszerződést, békeokmányt. Ezért én az új reformtörekvések elementáris áramlatában, az új reformkorszak küszöbén így módosítom ezt ; a régi jeligét és ezekkel a szavakkal ajánlom I a t. Háznak elfogadásra az osztrák—magyar I kultúregyezményt: mindennap többet és na­! gyobbat kell cselekednünk a szétdarabolt Ma­! gyarország- összeforrasztásáért! (Hosszantartó. \ élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? ; vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Senki sincs i feliratkozva. j Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz ; általánosságban hozzászólni? (Nem.) Ha szólni i senki sem kíván, a vitát bezárom. Minthogy a i vallás- es közoktatásügyi miniszter úr és az előadó úr sem kíván szólni a tanácskozást be­! fejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. j r Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént ! tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a tör­vényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak fel­, állani. (Megtörténik.) A Ház a törvényjavasla­tot általánosságban, a részletes tárgyalás alap­jául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­! vényjavaslat címét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét s 1—3. §-ait, amelyet a Ház ' hozzászólás nélkül elfogad). | r Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot , részleteiben^ is letárgyalta. Annak harmadszori | olvasása iránt a napirendi javaslattal kapcso­' latban fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. I f Napirend szerint következik a mozgófény­•• képek előadásában a magyar nyelv érvényesü­, lésének biztosításáról szóló törvényjavaslat : (írom. €4., 66. sz.) tárgyalása. 1 Az előadó Meskó Rudolf képviselő úr, őt I illeti a szó. Meskó Rudolf előadó: T. Ház! Mióta a mozgófényképek meghódították a világot, je­lentőségük minden nép életében minden tekin­tetben megsokszorozódott. A filmnek nagy nemzetnevelő, népművelő

Next

/
Thumbnails
Contents