Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-35

92 Az országgyűlés képviselőházának új szellemi átalakulás eredményiét — a céhrend újjáteremtését (Propper Sándor: • A technika világában a céh-rendszert!) s beszélnek a rendi gondolat és öntudat fellángolásáról, 1935-ben, a kapitalizmus válságának esztendőjében. Rendeket alkotnak, melyek a szellem; és kultúra jegyében is dolgoznának: szabadfoglalkozásúak, kézmű- és gyáripar, kereskedelem, pénzes hitelforgalom, földmívelés, mint külön rendi testületek. Meg kell kérdeznünk és rá kell mutatnunk arra, hogy a gyógyszerészsegéd, aki 25| éves szolgálat után nem tud önállósághoz jutni, a vasmunkás az 50 filléres órabérrel, a szÖvőmunkásnő a hat pengő hetikeresettel, a biztosítási tisztviselő a 40 pengő havifizetéssel és a földmunkás a 40 fillér napszámmal: ezek vájjon mind külön rendi öntudattal fognak-e bírni, vagy pedig a rendi kereteken túl a munkáltatók feje fölött vagy a föld alatt megtalálják majd a közös érdekek közös vonalat, a közöst természetű és közös lényegű kizsákmányolás ellen a közös védelem kiépítését? Vájjon mi köze az egy rendbe szorított vasmunkásnak a nemzetközi acéltröszt honi megbízottjához? (Tetszés \a szélsőbaloldalon.) Vájjon mi köze van a nemzetközi cukorkartel bankvezérének a bankok kulijához? Ugyanabban a rendben, bármilyen szellemesen és állítólag bármilyen kultúráltan kimunkálták ezt a szervezetet, elsimíthatatlan gazdasági érdekellentétek lappangnak és, amíg a másik rend munkása az egyik rend munkásával érdekközösségben van,! addig ezek az ellentétek szét fogják robbantani a rendi keretek vaspáncélját, bármilyen szépen és látszólag okosan építették is fel ezeket. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Vájjon mi ez a törekvés? A kapitalizmus szerkezetének tökéletes és döntő félreismerése, vagy pedig a ravasz és tudatos meghamisítása egy világképnek? T. Ház! A hamisításnak azonban nincs annyi ereje szellemi és kulturális eszközeiben, hogy gazdasági tényeket meg nem történtté tudjon tenni. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon ) Hal azt a hamisítást folytatják is szellemi és kulturális eszközökkel a fasiszta diktatúrák országaiban, ez eredményre semmiképpen nem vezethet. Az eredmény, amelyet elérnék, csupán annyi, hogy meghosszabbítják a dolgozók szenvedéseit, kialakítanak egy elkeseredett hangulatot, amelyre országot építeni, amelyen fejlődni és haladni nem lehet, mert ez az elkeseredett hangulat a szemet szemért, a fogat fogért-elvben kell. hogy kirobbanjon. Ha a fasizmus működését nézzük, úgy látjuk, hogy vállalni akarják a kockázatot, de mi sem szellemi, sem kulturális téren nem kapcsolhatjuk magunkat ehhez az áramlathoz, mert mi nem vállalhatjuk azt, amit ők vállalnak vakmerően és cinikusan, hogy utánunk az özönvíz! Ezt nem akarjuk, sokkal nagyobb a felelősség és sokkal nagyobb a szeretet bennünk ennek az országnak népe iránt, semhogy ay erre törekvő szándékot szó nélkül tudomásulvenni hajlandók volnánk. Minden van a fasizmusok alatt, csak szellem és kultúra nincs, mint ahogy az erőszak hitvallását csak az teheti magáévá, aki szellemi és kulturális téren magát versenyképtelennek tartja. Az erőszak rendszerével összeköttetésbe kerülni, majmolni az erőszak eszközeit és módszereit, szellemi és kulturális téren csereviszonyra lépni, úgyhogy ebben a csereviszonyban mi adjuk a többet és mi adjuk az értékeset s onnan ne kapjunk értékeset, —• ez nem érték és nem nyereség szá35. ülése 1935 június 18-án, kedden. munkra. Én és mi ehhez semmiképpen a magunk szavazatával hozzájárulásunkat nem adjuk. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Nekünk valóban kell keresnünk a kivezető utat abból az elszigeteltségből, amelybe a háború után kerültünk, valóban szükség van egyezmények kötésére, egyezmények megteremtésére, kimunkálására, de semmieetre sem egy olyan politikai vonalon, amely csak az erőszakot szolgálja, nem egy olyan politikai szimpátia vonalán, amely politikai módszerek mögött szellemi és kulturális terén szörnyűséges szakadékok és veszedelmek tátonganak. Csinálhatnak ennek a politikai módszernek propagandát, úgyhogy szellemi és szociális térre vezetik át látszólag, csinálhatnak ennek politikai j módszerekkel propagandát egy bizonyos sajtó révén, leborulhat a diktátor nagysága előtt a í félrevezetett közvélemény, mi azonban változatlanul állunk azon a talajon, hogy szellem ! és kultúra csak a szabadság levegőjében terem! het, a börtön levegőjében pedig a szellem és a j kultúra mindig az erőszakkal és a hatalommal l szemben állott a világtörténelem egész folyaj mán. (Fábián Béla: Ez igaz!) Állunk változati lanul az ember önrendelkezési jogának alap| ján és valljuk azt, hogy a diktatúra cenzorai | nak és szuronyainak sötétségén túl van és lesz j örökké világosság s ezt a világosságot mini denki számára hozzáférhetővé tenni: ez a legszebb feladata mindenkinek, aki a szellem és a kultúra szolgájának vallja magát. A javaslatokat nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó. I Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Vógtej lenül sajnálom, hogy ebbe a tisztán kultűrpoli{ tikai javaslatba napi politikát kevertek bele j balról is és jobbról is. Ezek az egyezmények | tigyanis, amelyeket a miniszter úr kötött, kíI zárólag a kultúra mezején mozognak és kizáró| lag azt kívánják, hogy a magyar kultúra szellemi termékei tágabb teret nyerjenek Európa I ban. Tisztára azt kívánják, hogy a magyar kultúrának, amely öntrvigálan nagy érték, az j értékét frkozzuk azzal, hogy egész Európával J kapcsolatba hozzuk, hogy a magyar kultúrát j ebből a szűk körből, amelybe különösen nyelvi elszigeteltségünk szorítja vissza, kiemeljük és a magyar kultúra kincseit irodain;i és tudományos vonalon éppen úgy, mint a művészeti vonalon, kiengedjük az ország szűk határain ki* vül és biztosítsuk számára az elterjedést egész Európában. T. Ház! En ezeket a javaslatokat csak ebből a szempontból tudom felfogni és ezeket az egyezményeket minden politikától mentesen ti>dom csak bírálni. Minden politikától mentesen eredménynek és értéknek kell tekintenie minden jó magyar embernek azt, hogy a magyar kultúrának külföldre való kijuttatását a kormány előmunkálja. En tehát a magam részéről és a pártom nevében lis csak gratulálni tudok a miniszter úrnak, hogy ilyen értékes egyezményekkel sikerült neki kultúránk külföldi elismertetését biztosítania. T. Ház! Több vonatkozásban lehet ezekhez az egyezményekhez hozzászólni. A magam részéről csak egy vonatkozásban vagyok bátor a kérdéssel egészen röviden foglalkozni. A mi tudományos és irodalmi műveinknek és a mi irodalmunknak Európával való közlése közvetítőt igényel, és pedig olyan közvetítőt, amely a mi tudományos, illetőleg irodalmi műveinket az illető nemzet nyelvére lefordítja. A mi