Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-30
53Ö Az országgyűlés képviselőházának vényhozás termében. (Kun Béla: Es a nemzet jogaiért is tudott küzdeni!) Jól tudom, hogy amikor a néppárt, mint reformnemzedék bevonult a parlamentbe, roppant nagy ellenszenv fogadta. Eigészen más volt akkor az atmoszféra és egészen más volt a hangulat, amely a régi Zichy János-féle néppártot a magyar parlamentben fogadta. Míg mi itt a magyar reformnemzedéket és annak egyik kiváló szónokát ma élvezettel hallgattuk, egészen más volt az, amikor Zichy János a néppárt élén, mint annak vezérszónoka itt első beszédét tartotta. Huszonnégy éves volt és jól emlékszem rá, amikor a falu politikájának Zichy János a magyar parlamentben haagot adott. Egy régi korifeus liberális politikus, visszatérve azj ő vasmegyei kastélyába, azt mondotta: inkább legyen benn a parlamentben 32, vagy 33 — nem akarom megnevezni ezt a különben érdemes néppárti képviselőt, — mint 12 Zichy János, mert ha 12 Zichy János jön be a parlamentbe a néppárt zászlaja alatt, akkor kong a harang a liberalizmus felett. (Csoór Lajos: Na, reformnemzedék!) Ezért fáj nekem, hogy amikor Zichy János most ősz fejjel, hét évtizeddel a vállán itt, mint az én pártomnak vezérszónoka a költségvetési vita során felszólalt, a reformnemzedék sorából — szinte azt mondhatnám — majdnem tiszteletlenséggel viselkedtek az ő ősz fejével és becsületes, intakt múltjával szemben. (Gr. Festetics Domonkos: Ez tévedés!) Igen t. uraim, reformnemzedék ifjúsága! En nem tudom, hogy mit hoz majd az idő, amikor önök majd 30—40 esztendő múlva itt benn a parlamentben egy új reformnemzedékkel fognak szembeszállni. (Reisinger Ferenc: Addig mindig nyilt választás leszi?) Amint önöket becsületes és tiszta szándék vezette be a parlamentbe, úgy azt a Zichy Jánost is, aki mögött egy 40 esztendős intakt politikai múlt áll, a legbecsületesebb és a legtisztább szándék vezérelte ide. Es Zichy Jánosnak az idő igazat adott. Amikor Zichy János legelőször kezdte itt a parlamentben a keresztény és nemzeti politikát hangoztatni, a régi liberális, szabadkőműves atmoszférában még az ország vallás- és közoktatásügyi minisztere is a legnagyobb ellenszenvvel" hallgatta és amikor sainte megdöbbennek a beszédéből kiáramló erőtől, azzal iparkodott őket vigasztalni, hogy hiszen az egész csak egy múló jelenség, mert az ido nekünk adott igazat, mind a két szempontból. A tekintetben is, hogy a magyar nemzet ős ereje maga a falu és a tekintetben is, hogy a magyar nemzet fenntartó ereje nem lehet más, mint a keresztény nemzeti politika, (Ügy van! Ügy van! a középen.) a kereszténység és a falu népe. Mert akárhogy vegyük is. a magyar nemzet lelki összetételét, az, az egy bizonyos, hogy a 8 és félmilliónyi trianoni magyarság lelke nem a városban van, amely minden nyugati eszmét magába szív és váltogatja a szerelmét politikai szempontból is, úgy amint, — hasonlatot sem akarok rá keresni — hanem a falu népében. Abban a konzervatív és 'becsületes népben, amely a legkeservesebben keresi kenyerét, amely reggel megtörli szemét-száját, munkába megy és nem ér rá mindenféle bolond gondolatokkal foglalkozna, hanem tudja azt, hogy keserves munka árán kenyere az Isten kegyeiméiből kerül ki és Őseinek erkölcseihez, a magyar nemzet legszentebb tradíciójához az idő minden mostoha viszontagsága mellett is 3 0. ülése 1935 június 12-en, szerdán* hű marad. (Ügy van! Ügy van! half elől.) Es soha el ne felejtsék t. uraim azt, amikor az összeomlás után 1919 augusztusában Friedrich István megjelent ott Vas megyében, a határszélen, ott állott a sárvári állomáson és legelőször vette ajkára azt, amit azóta mi annyiszor deklamáltunk már: keresztény és nemzeti politika, ez a két szó annak a hatalmas nagy tömegnek, amely akkor az összeomlás után az új kor hajnalhasadásakor e kor egy vezérférfiának üdvözlésére megjelent, e tömeg valamennyi tagjának lelkében a legteljesebb visszhangot keltette. (Rupert Rezső: Friedrich István is liberális volt egész életében!) Es ezt a hangot legelőször a néppárt hozta ide be. En tehát igen örvendek, amikor ma mindenki fölfedezi újra a magyar parasztot, mert akkor a mi politikánk »istállószagú« volt, a mi politikánk akkor »faluszagú« volt, a mi politikánk akkor nem volt szalonképes. (Patacsi Dénes: Ez így volt!) Károlyi Sándor és utódai, a falu apostolai, még nem voltak akkor úgy Összeforrva a falu népével, mint Zichy Nándor. Zichy Nándor járta az országot mindenfelé. Akkor mi proskribáltak voltunk, az egész államhatalom ellenünk fordult, a csendőrök üldöztek bennünket, szinte azt mondhatnám, hogy törvényen kívül állók voltunk. Jól emlékszem erre, pedig akkor mi soha mást nem akartunk, mint jót és igazat, a (becsületes falu népének gazdasági érdekeit védelmezni, s ugyanakkor bennünket a vidéken a kormányhatalomnak leitatott esőcseléke vert szétA város piacán se volt jogunk megállni, bekergettek bennünket a kolostorok folyosói közé. Akkor mondotta az a híres Kálmán Károly, az a Kapisztrán-lelkű magyar pap, hogy úgy jártak a magyar keresztény politikának apostolai, mint valamikor az ősegyházban a mártírok, akik bevonultak a föld alá a katakombák üregeibe. Es nézzék, igen t. hallgatóim, ax idő nekünk adott igazat, mert ma, aki a falu népéhez ki akar menni, az semmiféle más politikával nem tudja magát rokonszenvessé tenni, mint éppen azokkal a politikai elvekkel, amely politikai elveket legelőször ez a párt hangoztatott az országban mindenfelé és ezért veszem én roppant rossz néven, hogy amikor Zichy János itt beszélni kezd, egy fiatalember ajkáról elhangzik a szó: »No öreg olvasson, meséljen még!« Gyönyörű szép meséket tudna elmondani nemcsak a falu ifjúságának, hanem a városinak is. T. hallgatók, reformifjúság, tessék visszaemlékezni rá, kik csinálták a magyar szellemi ifjúsággal való foglalkozás első munkálatait. Kormány, miniszterek nem gondoltak arra, hogy az elesett magyar szellemi ifjúságnak, az egyetemi hallgatóknak hóna alá kell nyúlni. Emlékezzenek vissza a 80 éves korban lévő mostani képviselők arra xz időre, amikor jogászok voltak, volt-e egyetlen ifjúsági kollégium, ifjúsági egyesület, amely komoly lélekkel, szellemmel foglalkozott az egyetemi ifjúsággal 1 ? Zichy János vot az Glattfelder Gyulával, a szegedi püspökkel együtt, aki legelőször komolyan törődött a magyar ifjúság sorsával. A legelső igazi reformifjú Magyarországon Zichy János és Glattfelder Gyula püspök. Ezeknek is itt gyökerezik a múltjuk a mi pártunkban. Ezért, igen t. hallgatóim, amikor földbirtokpolitikáról, falupolitikáról, keresztény reneszánszról van szó, egészen bátran ideállhatunk.
