Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-21

Az országgyűlés képviselőházának 21. ságok a ma érvényiben levő törvényeket betartsák. Az esetek egész sorát tudnám felhozni, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy például megjelenik Budapest területén két esendői;, elmennek a rendőrségre, ott kérnek maguk mellé egy detektívet, azzal elmennek a letartóztatandó lakására s anélkül, hogy elővezetési parancsuk lenne vagy vizsgálóbírói végzés lenne a kezükben, egyszerűen kiragadják az illetőt hozzátartozói köréből, elviszik a lakásából, de nem mondják meg, hogy hová viszik és miért viszik el, úgyannyira, hogy némelykor a legkörmönfontabb, a legalaposabb nyomozás után tudnak csak rájönni a védőügyvédek, hogy hová vitték az embereket. Legtöbbször e tekintetben is, a bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit felrúgva, a bűncselekmény helyétől távolfekvő, teljesen idegen helyekre viszik el az embereket, ahol ismeretlen csendőrök végzik a nyomozást és végzik azokat a kínvallatásokat, amelyekről a jegyzőkönyvek tömegei állnak rendelkezésünkre és ha panasszal fordulunk a hatóságokhoz, azok ridegen elzárkóznak az ilyen ügyek kivizsgálása elől és alig tudok esetet, hogy amikor a nyomozók brutalitásai ellen feljelentést tettünk, komoly megtorlás következett volna be. Itt van a kezemben egy jegyzőkönyv, amely ben az áll, hogy megjelent valakinek a lakásán két csendőr egy detektív kíséretében s anélkül, hogy írásbeli parancsot mutattak volna fel, vagy megmondták volna az elővezetés okát, egyszerűen elvitték az illetőt, nem mondva meg, hogy hoya viszik, melyik hatósághoz viszik és csak néhány napi kutatás után tudta csak a védőügyvéd kinyomozni azt, hogy melyik hatóságnak adták át az illetőt. S amikor kinyomozta azt a csendőrörsöt, ahová vitték az illetőt, ott megjelenve, felvilágosítást kért, a csendőrök megtagadtak mindennemű felvilágosítást, felsőbb utasításra való hivatkozással s az ügyvéd nem is tudott védencével beszélni. Pedig a bűnvádi perrendtartás 54. §-a világosan rendelkezik arról, hogyha valakit őrizetbe vesznek és az védőt nevez meg, a hatóságoknak nyomban kell erről értesíteni a védőt, különösen az első kihallgatáskor, ahogyan a törvény mondja. De abszolúte nem veszik tudomásul a nyomozó hatóságok a bűnvádi perrendtartás idevonatkozó rendelkezéseit és ha védőt megnevez, a védőt egyáltalában nem értesítik a legtöbb esetben mindaddig', — legalább a gyakorlat ezt mutatja — amíg a nyomozás külsérülési nyomait az illetőn fel lehet fedezni és csak akkor, ha a verés nyomai eltűntek, adják át a vizsgálóbírónak és akkor értesítik a védőt. A védőnek tehát rendszerint ez az első érintkezése védencével. E tekintetben is azt kérem az igazságügyminiszter úrtól, hogy mindaddig, amíg a bűnvádi perrendtartás idevonatkozó rendelkezései érvényben vannak, tessék ezeknek a rendelkezéseknek érvényt szerezni. De tovább megyek, t. Képviselőház. Itt vannak a bűnvádi perrendtartásnak azok a rendelkezései, amelyek szabályozzák, hogy a védő mikor érintkezhetik a terhelttel, vagy letartóztatottal, vagy vádlottal. E tekintetben is teljesen lehetetlen helyzet van. E tekintetben ma az a gyakorlat, hogy sem a bűnvádi perrendtartásnak idevonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazzák, sem azokat a fogházszabályokat nem alkalmazzák, amelyeket különféle igazságügyminiszteri rendeletek szabályoznak, hanem teljesen önkényszerűen állapítják meg a vádhatóságok, hogy mikor engedik meg a védőnek KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. ülése 1985 május 27-én, hétfőn. 41 védencével való beszélgetését. A budapesti vádhatóság például kiadott egy rendelkezést, amelyben szabályozza, hogy az ügyvédek mikor érintkezhetnek védenceikkel. Szabályozza azt is és pedig percnyi pontossággal állapítja meg. mennyi ideig szabad a védőnek védencével érintkeznie és ettől a rendelkezéstől csak egészen kivételesen lehet eltérni. Megállapítja azt is, hogy egy héten hányszor lehet a védőnek meglátogatnia védencét és ezenkívül csak különös méltánylást érdemlő esetben, nagyon indokolt esetben —• s ha az indokokat fel is sorolja és be is igazolja, ad vagy az ügyészség vezetője vagy a fogházügyész engedélyt a hetenkint egyszeri beszélgetéstől való eltérésre. T. igazságügyminiszter úr, ha van bűnvádi perrendtartás, akkor annak a rendelkezéseit Ibié kell tartani és ne csak azt kívánják meg, hogy az alárendelt állampolgárok tartsák be a törvényes intézkedéseket, hanem respektálják azokat azok a hatóságok is, amelyek hivatva vannak a törvény rendelkezéseit végrehajtani. Ami azonban ina van e tekintetben, t. igazságügyminiszter úr, az teljes anarchia és egyenesen felrúgása a bűnvádi perrendtartásnak. Hivatkoznom kell továbbá még egy intézkedésre, amely teljesen tarthatatlan ugyancsak a budapesti ügyészségen. Ha valaki ellen bűnvádi eljárás indul meg a főkapitányságon... Elnök: Képviselő úr, beszédideje lejártGyörki Imre: Azonnal, egy perc alatt befejezein. Ha valaki ellen bűnvádi eljárás indul ineg, aa iratokat átteszik az ügyészségre, az ügyészség megszünteti az eljárást, de erről a rendőrségnek nem ad értesítést. Ennek következménye az, hogy az emberek futkosnak ide-oda a prius [megállapítása végett, ami felesleges munkát okoz az ügyészségnek, ahelyett, hogy az ügyészség egy folankettával elintézné az egész kérdést. Összegezve tehát az elmondottakat, azt kérem a miniszter úrtól, hogy mindaddig, amíg a ibiünvádi perrendtartás érvényiben van, tessék annak rendelkezéseit alárendelt közegeivel respektáltatni, és e téren, gondoskodni a felügyeletről. (Helyeslés a szélsőbaloldalion.) Elnök: Kíván még valaki szólnia (Nem!) Ha ísenki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a 2. címet elfogadnia igen vagy nemi (Igen!) A címet elfogadottnak jelenteim ki. Következik a 3. cím. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a 3—6. címet, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház az igazságügyi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. (Élénk éljenzés jobbfelől és a középen.) Napirend szerint következik a miniszterelnökségi tárca költségvetésének és ezztel kapcsolatban a költségvetés I., II.. III., VII. és VIII. fejezetének általános tárgyalása. Hegedűs Kálmán képviselő urat, mint elő-. adót illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó: T. Képviselőház! A miniszterelnökségi és a kisebb tárcák költségvetésnek gyűjtő neve alatt olyan intézményeket foglalunk össze, amely intézmények egy tárca keretében sem foglalnak helyet. Nem foglalhatnak helyet részint azért, mert működésük minden tárcára kiterjed, mint amilyen• az országgyűlés és a legfőbb állami számszék, részint pedig azért, mert adminisztraiiv organiz6