Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-30

488 Az országgyűlés képviselőházának belsejét!) Épp ez a hiba, hogy erről a kérdésről, amely alapvető eleme a parlamentarizmusnak,ilyen kedélyesen — hogy úgy mondjam —* cinikusan beszélünk. Ez a parlament csak akkor lesz egészséges és csak akkor lesz megfelelő az ország mai kritikus helyzetének, ha az Önök 95 pontjának 4. §-a ráhúzható lesz, tehát ha ez a parlament a nemzeti közvélemény hű tükrözője és az ország minden dolgozó rétegének képviselője lesz. Mig ez be nem következik, addig t. képviselőtársaim, önök nem fognak reformokat csinálni, nem is csinálhatnak! (Felkiáltások a jobboldalon: Bízza ránk! — Kölcsey István: A kis jósO^Ott van a pénzügyminiszter úr, alki mindenféle reményt és lehetőséget, amely a reformok alkotásához szükséges, egyszerűen elhervasztott. Hagyjanak fel az urak — úgymond — mindenféle kívánsággal, semmit sem lehet megcsinálni. (Kölcsey István: Ezt mondta?) Ezt mondta. (Kölcsey István: Mikor? — Br. Berg Miksa: A naplóban is benne van! Meg lehet nézni! — Brogli József: Nem így mondta! Azt mondta, hogy túlzott reményeket nem kell táplálni. — Zaj.) Amikor mi arra kérjük önöket, hogy igenis, állítsuk helyre a parlamentarizmust, akkor tulajdonképpen az önök Programm ját igyekszünk mielőibb végrehajtani. Az a magyarázat nem kielégítő, amelyet Scheftsik t. képviselőtársaim tegnap adott arra vonatkozólag, hogy a kisgazdapártnak azért volt 500-000 szavazata, mert van 10%, amely mindig ellenzék, van 10%, amelynek egyéni sérelmei vannak, stb. és azután ttavább százalékolt, úgy, hogy ha nem figyelmeztetjük, a végén kiderült volna, hogy a Nep-nek nem marad semmi, mert a többi szavazat mind az ellenzéké, (vitéz Scheftsik György: Aki józan, az mind arra szavaz! — Br. Berg Miksa: A józan ok az ellenzékre szavaznak! — Zaj.) T. képviselőtársam, azért ellenzéki az ország, mert az, amit önök tesznek, nem felel meg a 95. pontnak. (Zaj és ellentmondások a jobboldalon.) Eckhardt Tibor pártvezérem ... (Felkiáltások a jobboldalon: Na! Na! — Megay-Meissner Károly: Ott is van vezér?) Pártvezér. T. képviselőtársam, ez nem novum, hogy »pártvezér«; az a novum, amit önök mondanak, hogy »a vezér«. (vitéz Seftsik György: Apponyi gróf úrnak Rassay a vezére!) Minden pártnak megvan az elnöke, a vezére, ne tévesszük ezt össze. Mivel Eckhardt Tibor t- képviselőtársamnak nem volt alkalma a választójogi javaslattal _ összefüggő határozati javaslatait beterjeszteni, a párt megbízásaiból ezt pótolom és a következő határozati javaslatot terjesztem be. (Olvassa:) »Határozza el a Ház egy választójogi bizottság haladéktalan megalakítását és megválasztását, (vitéz Scheftsik György: Ezt már Eckhardt is javasolta!) Egyben, utasítsa a kormányt arra, hogy az általános, becsületes és titkos választójogot megvalósító reformtervezetét és az idevonatkozó statisztikai anyagot letárgyalás végett terjessze be azonnal a Háznak, hogy ez a fentiek szerint megalkotandó bizottságnak sürgős javaslattétel végett kiadathassák.« (Zaj a jobboldalon. — vitéz Scheftsik György: Statáriumot a demagógiának!) Ki fog derülni, t. képviselőtársaim, hogy önök csakugyan hívei-e az általános és titkos választójognak. Amennyiben azok, akkor ezt a határozati javaslatot, amelyet most fel fogok olvasni, el méltóztatnak fogadni. (Felkiáltások a jobboldalon: Majd meglátjuk! — Olvassa): »Mondja ki a Ház, hogy addig is, amíg a törvényhozás a titkos és tiszta választásokról szóló törvényt 30. ülése 1935 június 12-én, szerdán. megalkotja, az 1925. évi XXVI. te. rendelkezései a következő változásokkal lesznek irányadók: A nyiltszavazásos kerületekben a szavazás módjára nézve a törvénynek a titkos szavazásra vonatkozó rendelkezéseit, az ajánlások gyakorlására nézve pedig az 1929. évi XXX. tc.-nek a vidéki városi törvényhatóságok törvényhatósági bizottsági tagijainak ajánlására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a változtatással, hogy az ajánlás már akkor is érvényes, ha a kerületben lakó választók 3%-a teljesítette az ajánlást.« T» Ház! Ez élő törvény, tehát semmiféle különös gondoskodásra, gondolkozásra vagy aggodalomra nincsen szükség, (vitéz Scheftsik György: Be kell nyújtani!) Ezt tehiát egyszerűen el lehet fogadni. Ha elfogadják, t. képviselőtársaim, akkor elhiszem, hogy nem csak a 95 pótban van ez benne, mint ahogyan annakidején a Bethlen István programjában is benne volt. Amikor ugyanis tőle is reklamáltuk a titkos választójogot, mindig azt mondták, hogy benne van a programban, (vitéz Scheftsik György közbeszól) Akkor elhiszem, hogy ezt nemcsak papiroson akarják, hanem a valósiágban is végre akarják hajtani, (vitéz Mikolay József: Most már kibékültek! — Patacsi Dénes: Maiguk csak beszélnek róla, engem a Friedrichféle választójoggal háromszor választottak meg! — Friedrich István: Már megint kezded? — Derültség. — Magyar Pál: Ez a szégyene ennek az egész választójognak! — Elnök csendet. — Friedrich István: Az a legjobb választójog volt, Dénes, amit valaha csináltak! — Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Friedrich István: A legjobb, uraim, a legjobb volt, higyjék el! — Gr. Festetics Domonkos: Nem mi döntöttük fel! —- Elnök csenget. — vitéz Scheftsik György: Ki mondja, hogy rossz? Senki sem mondja! — Friedrich István (Pesthy Pál felé:) Pali bácsi, rossz volt? — Pesthy Pál: Akkor nem! — Friedrich István: No, úgy-e, ő is azt mondja! — Derültség.) A belügyminiszter úr azzal büszkélkedett, hogy a választási eljárás alatt kevés panasz jött be. Statisztikát állított össze, hogy soha olyan kevés panasz nem jött, mint a mostani választások alatt, (vitéz Mikolay József: Ez igaz!) Hát ez egy kis tévedés, mert soha anpyi egyhangú választás nem volt, mint most. (vitéz Scheftsik György: Az a jó választás, amelyik egyhangtí!) Ahol egyhangú volt a választás, ott a szavazópolgárok már előre feladták a re; menyüket, nem is próbálkoztak, nem tették ki magukat a hajtóvadászatnak, nem tették ki magukat annak, hogy csendőrök, fináncok és egyéb állami közegek járják az ő lakásaikat. Mini mondtam, apátiába estek és nemtörődömséggel szavaztak, (vitéz Mikolay József: Gyerünk a konkrétumokkal!) Ötvenegy, vagy hány kerületből nem is jöhetett panasz, a statisztikát tehát úgy méltóztassék összeállítani, hogy 51 nyiltszavazásos kerületet le kell vonni a többi nyiltszavazásos kerületek számából. Ügy gondolom, a statisztika akkor másképpen fog festeni. De ezenkívül további tények is igazolják, hogy a belügyminiszter úr tévedett. Soha annyi petíció nem volt, mint most. (vitéz Scheftsik György: Az nem jelent semmit!) Ez azt jelenti, hogy szabálytalanságok voltak. (Felkiáltások jobbfelől: Miért?) Mert a szavazók megállapítása szerint szabálytalanságok voltak. Mert ahhoz, hogy Magyarországon valaki egy petíciót aláírjon, nagy bátorság szükséges, amikor egy-egy petíció aláírásához (vitéz Scheftsik György: Sokan nem tudják, mit írnak alá!) kivezényelnek csendőröket, hogy megállapítsák,