Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-30

Az országgyűlés képviselőházának 30. ülése 1935. évi június hó 12-én, szerdán, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1935?36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Hozzá­szóltak : Horváth Zoltán, vitéz Shvoy Kálmán, Magyar Pál, Makkai János, Reisingcr Ferenc, Fricke- Valér, Dulin Jenő, Csizmadia András, Huszár Mihály. — Â miniszterelnök beterjesztette az 1935/36. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentést. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Rupert Rezső interpellációja — a kereskedelemügyi miniszterhez — a Margithíd kiszélesítési munkálatainak • pályázati elbírálása és kiadása tárgyában. A kereskedelemügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részér ül jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, Daréinyi Kálmán, iabinyi Tihamér, Hóman Bálint (Az ülés kezdődik délután i óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Komis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvéneik vezetésére Ra­kovszky Tibor, a javaslatok mellett felszó­lalók jegyzésére Brandt "Vilmos, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veres Zol­tán jegyző urat kérem fel. (Esztergályos Já­nos: Ez nem reformparlament! Csak néhány öreg csuklyás van itt!) Bemutatóim a Természetbarátok Turista Egyesületének Kéthly Anna képviselőtár sunk által benyújtott és ellenjegyzett (kérvényét a teljes vasárnapi munkaszünetnek törvényho­zási útorn való rendezése tárgyában. A kérvény előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (Írom. 50) Szólásra következik Horváth Zoltán kép­viselő úr, aki tegnap beszédének elhalasztá­sára engedélyt kapott. Horváth Zoltán. T. Ház! Mielőtt beszédem elmondásába belekezdenék és az előttem szóló t. képviselőtársam felszólalásával foglalkoz­nám, tméltóztassék megengedni, hogy egyik képviselőtársunk összeférhetetlenségével kap­csolatiban tett bejelentésre vonatkozólag egy deklarációt olvassak fel. (Esztergályos János: Kaufmann?) Ez pedig a következő (olvassa): »Többízbent úgy a sajtóban, mint a Házban sérelmeztük a közigazgatási ügyek elintézése körüli szabálytalanságokat. Holnap tárgyalja a közigazgatási bíróság Mózes Sándor képvi­selőtársam bejelentését, Meissner Károly nád­udvari képviselő ellen állampolgársága hiá­nya miatt.« KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. Elnök: Kérem az igen t. képviselő urat, hogy a napirend után külön méltóztassék ezzel foglalkoizni, mert ez nem a felhatalma­zási törvényjavaslatra vonatkozik. Horváth Zoltán: Ez arra vonatkozik, mert a kormány egyik cselekedetét bírálja, tehát bizalmamnak vagy bizalmatlanságomnak szin­tén egyik alapja. (Mózes Sándor: Hozzá­tartozik!) Egy olyan tény van a törvényjavaslatban leszögezve, mely alkalmas arra, hogy nemcsiak bennem, hanem a képviselőtársaimban is a bizalmatlanság... Elnök: De ezen a fonálon mindenről le­hetne beszélni, mert minden összefügg a kor­mány iránti bizalommal vagy bizalmatlan­sággal. Ha ea arra az összeférhetetlenségi esetre vonatkozik, akkor méltóztassék ezzel külön, a napirend után foglalkozni. (Zaj a bal­és a szélsőbaloldalon.) A t. képviselő úr nincs elütve a szólás jogától, de ragaszkodnunk kell a tárgyhoz, amelyről a törvényjavaslat szól. (Helyeslés jobb/elől.) Horváth Zoltán: Én ahhoz tartozandónak vélem ezt, hiszen a felhatalmazást eminenter politikai törvénynek ismerjük. Meg kell tehát támogatnom az én bizalmatlanságomat és ez egyik pillére bizalmatlanságomnak. Elnök: Meghallgatjuk a t. képviselő urat és amennyiben mondanivalója szorosan össze­függ a tárggyal, annyiban méltóztassék be­szélni, ha nem, akkor majd a napirend után. (Helyeslés.) Horváth Zoltán (tovább olvassa a nyilat­kozatot); »Kozma belügyminiszter úr tények­kel nem egyező bizonylatot adott ki, amikor Pécs város polgármesterének a Meissnerek illetőségét elismerő, de a választás utáni nyi­latkozata alapján Meissner Károly állampol­gárságát az atyja jogán utólag igazolta. A bel­ügyminiszter úr által kiadott bizonylat tör­vényellenes. Beleütközik a 119.093/1923. számú körrendeletbe, továbbá az illetőségről szóló 1886:XXII. tc-he, mert Meissner Ernő, Meiss­ner Károly atyja, nem tartotta fenn pécsi ille­70

Next

/
Thumbnails
Contents