Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-29
Az országgyűlés képviselőházának 29. ülése 1935. évi június hó 11-én, kedden, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A belügyminiszter beterjesztette a mozgófényképek előadásában a magyar nyelv érvényesülésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot. — Temesváry Imre előadó beterjesztette a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentését a magyar állam 1933/34. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék errevonatkozó jelentéséről. - Az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Zsindely Ferenc előadó, Eckhardt Tibor, vitéz Marton Béla, Turi Béla, Hunyadi-Vas Gergely, Weltner Jakab, vitéz Scheftsik György, Friedrich István, Rajniss Ferenc. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, Darányi Kálmán, vitéz Kozma Miklós, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután á órakor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rakovszky Tibor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vimos, a javaslatok ellen feszólalók jegyzésére pedig Veres Zoltán jegyző urat kérem fel. Bemutatom a Heves vármegyei kápolnai választókerületben időközi választáson megválasztott Soltész János képviselő úr megbízólevelét. A megbízólevél megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém a mozgófényképek előadásában a magyar nyelv érvényesülésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a t. Házat, méltóztassék a javaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani. Elnök: A belügyminiszter úr által benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a közigazgatási bizottságnak. Temesváry Imre képviselő úr, mint a zárszámadásvizsgáló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentését a magyar állam KÉPVISELŐHÁZI JÜAPLÓ II. 1933/34. évi zárszámadásáról és a magyar királyi Legfőbb Állami Számvevőszék erre vonatkozó jelentéséről. Tisztelettel kérem a jelentós kinyomatását^ szétosztását és tárgyalására határnap kitűzését. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja s annak napirendre tűzése áránt későibb fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló (írom. 50, 51. sz.) törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó Zsindely Ferenc képviselő úr, őt dlleti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Magyarországon 1876 óta az a sajátos alkotmányjogi gyakorlat fejlődött ki, hogy a törvényhozás külön tárgyalja az állami költségvetés előirányzatát s külön azt a költségvetési törvényjavaslatot, amelyet a kormány az immár egy hijján hatvanesztendős szokásnak megfelelően, az idén is benyújtott s amelyben felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetési előirányzat megjelölte bevételeket és kiadásokat felhasználhassa, illetőleg teljesíthesse. Ezt az appropriációs javaslatot van szerencsém most a t. Ház előtt röviden ismertetni. Az appropriációs, magyarul megajánlás! törvényjavaslat elfogadásának, vagy el nem fogadásának kérdése természetszerűleg tisztán bizalmi kérdés, hiszen voltaképpen nincs is más benne, mint politikum. E tekintetben egyedülálló javaslat a parlament munkarendjében. A javaslat politikai és szubjektív természete azonban egészen szűk térre korlátozza az előadó szerepét, amely objektív kell, hogy legyen s az adott esetben a javaslatnak csak technikai ismertetésére szorítkozhatik. Az 1935/36. évi állami költségvetés törvényjavaslata a régebbi gyakorlatnak megfelelően hét szakaszból áll. Az 1. § a bevételeknek, a 2-ik a kiadásoknak főösszegét, valamint részletezését tartalmazza, fejezetenként, címenként és rovaton 63
