Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-28

412 Az országgyűlés képviselőházának jelentenem, hogy én, mint fővárosi képviselő, éppen úgy érdeklődöm a vidéken lakó embertársaim élete, életmódja és egészsége iránt, mint a fővárosiak helyzete iránt (Helyeslés balfelöl.) és amikor én a fővárosról beszélek, akkor egyben azt is kérem a mélyen t. kormánytól, hogy terjessze ki érdeklődését a házadómentesség kérdésében a vidékre is. Hiszen a vidéki városok és a falvak is éppen úgy követelhetnek egészséges lakásokat a maguk számára, mint ahogyan én kérek Budapest számára egészséges lakásokat. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Az egész vidéken kielégítően már is szabályozva van!) Méltóztassanak megengedni, hogy kijelentsem, hogy amikor ebben a kérdésben felszólalok, én azok közé a ritka képviselők közé tartozom, akik a pénzügyminiszter úrtól állami támogatást semmire sem kérnek. Nem akarom, hogy az állam építsen mindenütt házakat, (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Csak azt, hogy ne kapjon adót!) sőt adót is akarok, adni, de új stílusban. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: De pénz nélkül! Ugy-e?) Nem a régi módon, ahogyan önök, az új reformerek akarják, hanem ahogyan én gondolom, oly módon, hogy az építkezés megindulása és ia kellő egészséges vérkeringés folytán iaz állani nem fog szenvedni adóbevételeiben sem. (Ügy vem! balfelől.) Megengedem és kijelentem, hogy a pénzügyminiszter úr ebben a kérdésben nem olyan merev, mint elődje volt. Elődjének nem is lehetett beszélni erről a kérdésről. A pénzügyminiszter úr a viszonyok hatása alatt, azt hiszem, engedékenyebb ebben a kérdésben, és éppen egy konkrét kérdésben is fel fogom igazságérzetét hívni, hogy tenni kell ebben az ügyben valamit, mert ezek az állapotok jelenleg tarthatatlanok. Mondom, nem kérek semmit az államtól, még hitelt sem kérek, csak azt kérem, hogy a magángazdaságot engedje dolgozni és engedje, hogy itt építkezzenek. (Rupert Rezső: Szóval ne kormányozzanak, hanem engedjék az életet a maga útján járni!) T. Ház! Önök itt látnak Budapesten "-egy nagy fővárost milliós lakossággal és a milliós lakosságot szép külsejű épületekben, de nem tudják, hogy belülről milyen: gond és nyomorúság van, s milyen szomorúság fészkel azokban a lakásokban. Hogy egy statisztikai adatot mondjak, Budapesten 700.000 ember lakik 1 és 2 szobás lakásban, és 440.000 ember lakik egyszobás lakásban. De milyen az az egyszobás lakás? Az az egyszobás lakás sokszor nem embernek való, sokszor olyan, hogy 5—6—10 ember van benne összezsúfolva. Kezeim között vannak az erre vonatkozó statisztikai adatok. Emberek nem valók és nem méltók arra, hogy ilyen nem emberek, hanem állatok számára sem való lakásokban éljenek és lakjanak. Éppen ezért nemcsak közgazdasági, hanem egészségügyi és etikai kérdés is az építkezés. Erkölcsi kérdés is azért, mert nem lehet megengedni, hogy egy szobában családok éljenek és lakjanak, együtt, fiatalok, öregek, férfiak és nők vegyesen. Micsoda etika, micsoda erkölcs az, amely ezt megengedi és tűrhetővé teszi- (Rupert Rezső: Budapest központjában földszintes házak vannak!) Igen, földszintes házak vannak. (Rupert Rezső: Ötvenesztendős adómentesség kellene!) A kezeim között levő statisztikai adatotk szerint (Rupert Rezső: Inkább bent építeni és nem kifelé terelni az embereket!) Budapesten átlag 5 lakóval szoba-konyhás lakás van 14.554, lakik bennük 72.770 ember, 6—10 lakóval 28. ülése 1935 június 7-én, pénteken. 1 szobás lakás van 14.385, lakik bennük 97.925 ember, 11—15 lakóval 1 szobás lakás van 319, lakik bennük 3752 ember, és 16—20 lakóval is vannak egyszobás lakások- (Gr. Sigray Antal: Lehetetlen állapot!) így van, pontos statisztikai adatok vannak erről. Budapesten nincs vízvezeték 56.000 lakásban, gázvezeték 53.000 lakásban, villanyvezeték 49.000 lakásban. (Fábián Béla: Mivel világítanak ott?) Petróleummal. A város szívében vannak házak és lakások, ahol petróleummal világítanak. (Rupert Rezső: A telefonközpont közelében petróleummal világítanak! — Fábián Béla: Azt hittem, hogy csak a nótában van már az, hogy faggyúgyertyát égetnek!) Hogy milyen komforttal élnek Budapesten az emberek, erre vonatkozólag méltóztassék megengedni, hogy felemlítsem azt, hogy Budapesten a cselédszobanélküli lakások száma 186.252, fürdőszoba nélkül van 163.738 lakás, ellenben központi fűtéssel a 260.000 lakás közül csak 10.235 van felszerelve, melegvízszolgáltatással pedig csak 6343. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Párizsban még sokkal, de sokkal kevesebb! — Rupert Rezső: Az még a tíz évvel ezelőtti állapot! Most már máskép van! Csak az a három utca van így, amely régi! — Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Aránylag jobb a helyzet Budapesten, mint Párizsba^ tehát olyan nagyon panaszkodni nem kell!) En e pillanatban nem Párizsról beszélek, hanem Budapestről és engedje meg a miniszter úr, hogy nekem ezek az állapotok sem itt, sem Párizsban ne tessenek. (Derültség. — Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Bravó!) Nekem ez sehol a világon nem tetszik. (Rassay Károly: Tokióban még rosszabb!) Igen t. Ház! A miniszter úr expozéját kísérő beszédében megemlékezett erről a kérdésről és azt mondotta, hogy hajlandó Budapesten különböző házadómentességeket konkretizálni. Megemlítette a miniszter úr például Óbudát. Azt mondotta a miniszter úr beszédében, hogy néhány hét múlva talán már e városrész rendezési munkálatainak tervei is előtte lesznek és akkor majd fog valamit csinálni. Nagyon kérem erre a mélyen t. miniszter urat, mert ha az ember kimegy Óbudára, elszorul a szíve. Ott a főváros közvetlen közelében olyan alacsony földszintes házak állnak a régi időkből, hogy az egész városrész fejlődése megvan akadva, A főváros érdeke tehát, hogy itt valami történjék és erre nincs más mód, mint hogy a házadómentesség révén kell valamit csinálni. A másik kérdés, amely miatt különösen felszólalok s amelyet a miniszter úr ki is emelt, az Erzsébetváros kérdése. Arra, ami az Erzsébetvárosban, a, város szívében történik, semmiféle példa nincs. Beszéljünk az Erzsébet-sugarút kérdéséről, amely 30 év óta nyitott kérdés. Lehetnek itt: különböző nézetek, hogy meg kell-e, meg lehet-e csinálni ezt a sugárutat vagy pedig nem kell, nem lehet megcsinálni. Nem vagyok szakember és így nem tudok hozzászólni a kérdéshez szükséges precizitással, amelynek nem tudok megfelelni, de viszont egynek meg tudok felelni: hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan, mért 30 év óta nem adnak ott építési engedélyeket városrendezés címén. Bocsánatot kérek, vagy megcsinálják az Erzsébet-sugárutat, — ez rendben van — vagy az az álláspont, hogy az Erzsébet-sugárutat nem kell, nem lehet megcsinálni, az építési engedélyeket azonban tessék kiadni. Ne tessék azt mondani, hogy az a várostól függ, mert az nem függ a várostól, hiszen minden olyan kérdés, amely