Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-28

Az országgyűlés képviselőházának 28. ülése 1935 június 7-én, pénteken. 403 ban 40%-kai értékeljék le, a második pedig az, hogy az aranyalapról letért államok térjenek vissza az aranyalapra. Ugyanakkor, amikor Strakoseh ezt az indítványát megtette, Belgium, az arany blokk egyik állama váratlanul 28% -kai leejtette valutáját, Svájc kénytelen volt nép­szavazást elrendelni, amelyben százezres több­ség nyilatkozott meg amellett, hogy devalváció ne következzék be. Franciaországról nem kell beszélnem: a köztársaság 99-ik kormánya a legnagyobb nehézségek közepette alakult meg és kicsi hiján múlt hogy társadalmi felfordu­lás nem lett akadálya annak, hogy a kormány megalakuljon, amely a pénzügyi stabilitás vé­delme érdekében a demokrácia helyett a pénz­ügyi diktatúrára kíván áttérni. (Gr, Festetics Domonkos: Nálunk is jó lenne egy kis pénz­ügyi diktatúra!) Mind a négy ország jegybankjában az aranykészletek bőségesen vannak felhalmozva és mégis bizonytalanságban van valutájuk. Ab­ban a tekintetben egyetértek az előttem szólott t. képviselőtársammal, amit éppen ez az állapot mutat, hogy nem elegendő az arany felhalmo­zása, ha az államháztartás egyensúlya nincs biztosítva, mert akkor a pénz állandósága sincs biztosítva. Sok jel vall arra, hogy a nemzetközi valu­tarendezés felé haladunk. A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja indítványt tett, amelyben fel­hívja az államokat, hogy egy nemzetközi va­luta létesítésére üljenek össze, (Gr. Festetics Domonkos: Azt is kartellizálni kellene már!) ugyanakkor az amerikai kormány pénzügyi ál­lamtitkára, Morgenthau, felhívást intéz a nagy­hatalmakhoz, üljenek össze, hogy valutájukat stabilizálják. Ezek a körülmények, kénytelen-kelletlen, mind arra fognak vezetni, hogy a nagyhatal­mak csakugyan összeüljenek és tegyenek vala­mit, mert a válságtünetek mutatkoznak már olyan jelenségekben, mint a legnagyobb és leg­gazdagabb államok gigantikus államháztartási deficitjei. Csak rá kell mutatni arra, hogy az Egye­sült Államok államadóssága az elmúlt két esz­tendő alatt 22 milliárd dollárról 30 milliárd dol­lárra nőtt és a jövő évben legalább 36 millió dol­lárt fog elérni. Franciaország államháztartási deficitje 15 milliárd frank körül mozog és a francia parlamentnek nem volt elég erkölcsi ereje ahhoz, hogy valamennyire haladjon az ál­lamháztartás helyrehozatala felé. T. Ház! Ilyen körülmények között, amikor a legnagyobb országok, s a legnagyobb arany­tartalékkal rendelkező államok valutái is nagy veszedelemben vannak, akkor a mi kis orszá­gunk valutakérdése e nagy kérdések mellett el­törpül, azonban hozzánk mégis a legközelebb áll. De éppen a vázolt viszonyokra való tekin­tettel a legmesszebbmenőén helyeslem a pénz­ügyminiszter úrnak azt az álláspontját, hogy nem hajlandó a pengő devalvációjáról beszélni és nem hajlandó belemenni oly kísérletbe, mely ott, ahol biztosító fék, biztonsági tényező nincs, az infláció veszedelmével jár. Nem lehet itt hi­vatkozni sem Ausztria, sem Csehszlovákia pél­dájára, de még kevésbé a nagy aranytartalék­kal bíró államok példájára, azért, mert ott biz­tonsági tényezők voltak, amelyek biztosították az államot, hogy a megjelölt határon túl nem esik a valutája. Olyan devalvációból, amely az infláció ve­szedelmével jár, azt hiszem, az ország közvé­KËPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. leménye nem kér. Nemrégideje, alig tíz eszten­deje, az ország benne volt az infláció állapo­tában és meg kell állapítani, !hogy amikor a pénz becsülete elveszett, elveszett a munka be­csülete is és akkor nem gazdagodott más, csak a munkanélküli spekuláció, amely körülmé­nyek között az országot nemcsak pénzügyi, de társadalmi veszedelem is fenyegette. (Ügy van! a jobboldalon.) Ami most már az adósokat illeti, kétség­telen, hogy átmenetileg az adósoknak könnyeb­bítés lenne egy devalváció, még ha az infláció veszedelmével jár is, azonban állítom és bizo­nyítani tudom, hogy a mezőgazdaság részére egy ilyen devalváció koránt sem jelent előnyt, mert a szervezett ipar áremelkedésével nem bírna lépést tartani a mezőgazdasági árak emelkedése. Nem is beszélek az egymilliónál több betevőről, akik másodszor esnének abba a veszedelembe, hogy apró tőkéket lennének kénytelenek elveszíteni. Minthogy a valutáris probléma előbb-utóbb nemzetközi megegyezés tárgya lesz, azt hiszem, akkor cselekszünk leghelyesebben az ország ér­dekében, amikor a valuta külföldi értékelése és rendezése tekintetében bevárjuk azt az időt, amikor a legnagyobb hatalmak is összeülnek tenni valamit a világkereskedelem trombózisá­nak orvoslására, a valuták stabilizálása útján. (Gr. Festetics Domonkos: Sajnos, a gazda már nem várhat soká!) Valutánk védelme attól függ, hogy gazdasági egyensúlyunkat fenn tudjuk-e tartani, gazdasági egyensúlyunk pedig függ a fizetési mérlegtől és a külkereskedelmi mérleg­től. Fizetési mérlegünkből a kivándoroltak pén­zei elmaradtak s most megfordítva, az Ameri­kába kivándoroltak kérnek itthonmaradottaik­tól küldeményt. Az idegenforgalomból azonban, amely örvendetesen emelkedik, ezek a pénzek pótoltatnak és ezért is idegenforgalmunk eme­lése érdekében határozottan helyeslem azokat a beruházásokat, amelyek különösen utak épí­tésére fordíttatnaik. Általában az útépítést olyan beruházásnak jelölöm meg, amely a mun­kanélküliség enyhítése mellett közvetlen hasz­nos jövedelmeket m jelent. A pénzügyminisz­ter úrnak különös elismeréssel kell adóznom azért, hogy még kereskedelemügyi miniszter korában felvetette egy nyugatról jövő új^ nagy autóút, a grác-budapesti autóút megépítésének a tervét, amelynek révén azután a nyugati ide­genforgalom még erősebben 'kapcsolódhatik ha­zánkhoz. T. Ház! Csak azt kell kérnem, hogy a nagy autóstrádák építésénél már feltétlenül az ame­rikai és német elvet kell szem előtt tartani, amely arra irányul, hogy a nagyobb helyeket szinte egyenes vonallal kell összekötni. E tekin­tetben én a kormányt arra kérem, hogy feltét­lenül tartson ki az autóútépítésnél az egyenes vonal elve mellett, amely esetben az út Szent­gotthárdon, Jánosházán, a Somló mellett, Veszprémen és Székesfehérváron keresztül ve­zetne Budapestre. Ez az út 35 kilométer meg­takarítást jelent. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Gr. Festetics Domonkos: A Balaton mellett johb lenne!) Ez az útvonal egyrészt a budapesti idegenforgalom érdekeit szolgálja, másrészt nincs ellentétben a halatoni idegen­forgalommal sem, mert Jánosházáról kiágazva Sümegen és Tapolcán keresztül ugyanilyen mi­nőségű kiágazó utat lehet építeni és ez még mindig nem okoz nagyobib költséget, mint egy

Next

/
Thumbnails
Contents