Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-27
Az országgyűlés képviselőházának 27. ülése 1985 június 6-án, csütörtökön. 387 van állatgyógyszerkönyv. Kérném a belügyminiszter urat, tárgyalja meg a földmívelésügyi miniszter úrral, hogy csináljanak egy növénygyógyszerkönyvet, amelyekben meg volnának állapítva a nö« vény védelmi szerek összeállítási módjai és akkor a gazdák a patikában olcsó áron megkaphatnák a szükséges növényvédelmi szereket, míg most meg, kell fizetni a szép csomagolást, a tetszetős kiállítást és az ezzel kapcsolatos dolgokat és a növényvédelmi anyagok kartelje ezen roppant sokat keres. Számításokat végeztem, a növényvédelmi szerek kénből, rézből, kátrányból, arzénből vannak, amely anyagok árai a világpiacon a legalacsonyabbra estek és a számítások azt mutatták, íiogy ezek a szerek a patikában megszabott árak 40%-ért ki volnának szolgáltathatók. 40%-áért azoknak az áraknak, amelyeken most a növényvédelmi szerek kartelje árusítja ezeket. Még egy pár kérdést thozihatnek fel, de csak 10 percre vettem igénybe a t. Ház türelmét és így befejeztem 'beszédemet. Elnök: Szólásra következik! Veres Zoltán jegyző: Klein Antal! Klein Antal: T. Ház! Előttem szóló t. képviselőtársamhoz hasonlóan én is elismerem a belügyminiszter úr beszédének retorikai értékét, elismerem azt, hogy nagyon szépen emlékezett meg mindazokról a kérdésekről, amelyek bennünket közigazgatási, népegészségügyi, gyermekvédelmi és egyéb szempontokból érdekelnek, én azonban nagyon sok ilyen költségvetési belügyminiszteri beszédet hallottam. Hallottam sokat a racionalizálásról, a bürokrácia kinövéseiről, a gyermekvédelemről és hasonlókról, a választási visszaélések megtorlásáról és sajnos, a szavakat a múltban nem követték tettek. Hinni akarom, hogy a belügyminiszter úr nem fogja követni a régi idők stílusát és az ő ígéreteit, az ő szavait tettek fogják követni és mindazokban a kérdésekben, amelyeket itt előhozunk, amelyekre szíves figyelmét felhívjuk, igazságos, tárgyilagos vizsgálat után meg fogja tenni mindazokat a szükséges lépéseket, amelyek közmegnyugvást fognak kelteni. A racionalizálást illetőleg csak azt vagyok bátor megállapítani, hogy a miniszter úr elődei alaU már egy racionalizálási kormánybiztosság létesíttetett, amely racionalizálási kormánybiztosság éveken keresztül működött, dolgozott, terveket készített, sajnos, azonban úgy látom, hogy ennek eredménye az életben még nincs és nagyon kevés tervet vittek keresztül. Nagyon elismerőn emlékezett meg a belügyminiszter úr a magyar csendőrség és rendőrség intézményéről és mi itt az ellenzéki oldalon, akik éppen a választások alatt nem a legjobb tapasztalatokat szereztük a csendőrséggel kapcsolatban, mégis elismerjük, hogy nem ők a hibásak, ők csak eszközök voltak nagyon sokszor a hatalom kezében (Dulin Jenő: Mindig!) és helytelenül használták fel őket. A rendőrségre vonatkozóan, ahogyan előttem Csoór barátom az öreg bábákra hívta fel a belügyminiszter úr figyelmét, én vagyok bátor hasonlóan az öreg rendőrökre felhívni szíves figyelmét, akik már két év óta ki vannak zárva az előléptetés lehetőségeiből. Ez a kérdés körülbelül 1500 embert érint, havi 80—100 pengőt illetően. Nem tudom, milyenek a lehetőségek, valószínűleg financiális szempontok vannak itt, de mégis fehívom a belügyminiszter úr szíves figyelmét arra, hogy a rendőröknél méltóztassék ezt az előlépetési lehetőséget minél előbb megteremteni. Kátérek most már arra, amit elmondani tulajdonképpen célom volt. Sajnos, az idő előrehaladottsága folytán csak röviden fogom a belügyminiszter úr szíves figyelmét felhívni. Pártvezérem, Eckhardt Tibor, a pénzügyi bizottságban felhívta már a belügyminiszter úr szíves figyelmét a Tolna vármegye völgységi járásában történt hatósági, szerintem, visszaélésekre. A belügyminiszter úr ebben a kérdésben annakidején valóban megindította a vizsgálatot és amint Eckhardt Tibortól értesültem, a belügyminiszter úr közölte is vele, hogy igenis ebben az esetben úgy látja, hogy itt bizonyos politikai tendencia és meg nem engedható politikai üldözés nyilvánul meg. Ma azonban mintha a belügyminiszter úr beszédében ebben a kérdésben bizonyos visszaszívást kellene látnom. Ha a belügyminiszter úr ebben a kérdésben tényleg megindította a vizsgálatot, valószínűleg kapott róla jelentést. Bátor vagyok felhívni a belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy újabb üldözések történtek; le is fogom tenni a Ház asztalára, illetőleg átadom a belügyminiszter úrnak szíves kivizsgálás végett egész csomóját az újabb üldözéseknek és újabb büntetéseknek. Nagyon jól ismerem Tolna vármegye igen kiváló alispánját, akire mi büszkék vagyunk és akit sohasem vádoltunk azzal, hogy bármilyen tekintetben is politikai üldözéseknek adta volna oda magát eszközül. Nagyon erélyes, de nagyon törvénytisztelő ember. Most azonban betegség folytán hosszabb idő óta nem volt ott és csak ez alatt az idő alatt történhettek meg ezek a dolgok. Köszönettel nyugtázom a belügyminiszter úrnak azt a megállapítását, hogy Tolna vármegye 80%-ban ellenzéki, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nem! Csak az a falu!) Ezt nagy örömmel veszem. így is van. Sajnos, a választások eredménye nem egészen ezt mutatja, azonban nem ez az ok. Engedje meg a belügyminiszter úr, hogy ugyanekkor felhívjam szíves figyelmét még valamire. Amint látom, nagyon jól van orientálódva éppen ebben a vármegyében és ebben a kerületben, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Minden kérdésben!) TJgy tudom, a belügyminiszter urat annyira érdekelte a dolog, hogy a választások alatt személyesen lement megtekinteni és iparkodott szanálni az ottani szerencsétlen helyzetet. Az a völgységi járás azonban, amelyről beszélni méltóztatott, nem kizárólag egy választókerülethez tartozik, hanem a járásnak egy része egy másik választókerülethez tartozik. Az én választókerületemmel közvetlenül szomszédos községekben — pl. a miniszterelnök úr szülőhazája, Murga község szintén közvetlen szomszéd — egyetlenegy rendbírság sem történt, pedig ott is ugyanolyanok az állapotok. Igaz, 'hogy ott nem volt 80% ellenzéki, hanem %% kormánypárti. Ott a csendőrség egyetlenegy fát sem talált... (vitéz Scheftsik György: Bizonyára rendben volt minden!) Az igen t. képviselő úr, úgy látszik, nagyon jól ismeri az ottani viszonyokat. Mégis csak furcsa, hogy a csendőrség éppen ezekben a községekben talált kifogásokat a kutaknál a 212.000/1933. sz. belügyminiszteri rendelet alapján, hogy pl. a vödrök nincsenek keresztpánttal f ellátva, holott ezek a kutak már évek óta így vannak, (vitéz Somogyváry Gyula: Elég baj! Es most kifogásolja, hogy