Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-21
24 Az országgyűlés képviselőházának 2 vesebb lesz a nyomorgó ügyvéd, de több lesz a nyomorgó ügyvédjelölt, és annak, aki nyomorog, édes-mindegy, hogy ügyvédi sorban nyomorg-e, vagy ügyvédjelölti sorban. S ha az ügyvédjelölteknél állítjuk fel a zártszámot, az lesz a különbség, hogy kevesebb lesz a nyomorgó ügyvédjelölt és több lesz a nyomorgó ős jogász. Itt a kérdés velejére kell visszamenni: lehetetlen ugyanakkor az egyke elleni mozgalmat csinálni, amikor bármelyik területén a foglalkozási ágaknak vagy pályáknak zárt létszámot akarunk felállítani. Ezen egyedül és kizárólag csak a munkaalkalmak teremtésével lehet segíteni. En az igazságügyminiszter úrtól négyéves terve és kétéves igazságügyminiszteri múltja és ígéretei alapján várom a munkaalkalmak megteremtésére irányuló intézkedéseket, javaslatokat és kész tervezeteket. A peres eljárás gyorsítása, az igazságot kereső, a jogkereső közönség részére a magánjogi törvénykönyv * megalkotása, amelyet kitűnően és nagyszerűen tervezett meg és állított Össze már évekkel ezelőtt^ a magyar magánjog; nak legnagyobb kitűnősége, az európai hírű Szladits professzor: ezek szintén olyan kérdések, amelyek az igazságügyi tárca költségvetésének a tárgyalásánál felveendők. Felvetem — ahogy felvetette Györki Imre igen t. képviselőtársam is — a r rehabilitáció kérdését. A rehabilitációs törvény ígéretével megajándékozott bennünket a^ miniszter úr a legutolsó költségvetés tárgyalásánál, elődei is megajándékoztak vele, de^ mindezideig nem ajándékozták meg az országot a rehabilitáció tényleges törvénybeiktatásával, holott sajnálattal kell megállapítanom, hogy a müveit államok sorában úgyszólván egyedül áll Magyarország, ahol a rehabilitáció törvénye nem találtatik a Törvénytárban; mindenütt máshol ez már régen, évtizedek óta létező és élő törvény. (Horváth Zoltán: Akár csak a titkos választójog! — Fábián Béla: Programmban van!) Ami az intézményes családvédelmet illeti, ebben a tekintetben is várom a jogi intézkedést, még a múlt képviselőházban tett ígérel alapján, amelyet annakidején a Gál Jenő igen t. barátom által előterjesztett törvényjavaslatra válaszolva tett az igazságügyminiszter úr. Azonban az igazig intézményes családvédelem is nemcsak törvényben és nemcsak papiroson képzelhető el, az igazi családvédelem ugyanúgy, mint az ügyvédi nyomor enyhítése, csak munkaalkalmak teremtésével képzelhető el, csak úgy képzelhető el, ha minél több ember tud megélni az országban, mert a családvédelem elsősorban az ember védelme, az emberi egzisztenciának, az emberi létnek védelme kell. hogy legyen. Legyen szabad ugyanúgy, mint előttem felszólalt képviselőtársaim tették, • reklamálnom a miniszter úrtól a r hUbizományok reformjára vonatkozó törvényjavaslat mielőbbi beterjesztését. A miniszter úr elődei közül Zsitvay Tibor, Pesthy Pál igazságügyminiszter korukban szintén _ készítettek tervezetet, de ezek közül egy sem jutott a Ház elé. Igaza van Eckhardt Tibor képviselőtársamnak, amikor azt állapítja meg, hogy a hitbizományi reform a földbirtokrendezés nagy komplexumába tartozik. Kérem a miniszter urat, ismertesse meg erre vonatkozó szándékait, ismertesse meg pro-, grammját abban a válaszban, amelyet yala- , 1. ülése 1935 május 27-én, hétfőn. mennyiünk felszólalására adni fog, hogy tökéletesen ismerjük a kormánynak úgy a hitbizomány, mint a földbirtokrendezés, a földbirtokreform kérdésében való elgondolásait. Kelemen Kornél t. képviselőtársam foglalkozott a sajtó kérdésével. Méltóztassék megengedni, ihogy én is néhány reflexiót fűzzek a sajtótörvényre, illetőleg a sajtótörvény ígéretére vonatkozó megállapításokhoz. En a sajtótörvényt másként, mint kossutihi szellemben,mint a gondolatszabadság jegyében elképzelni nem tudom. Es amikor azt mondja Kelemen Kornél igen t. képviselőtársam, hogy a sajtószabadság nem jelentheti a magánéletnek vagy a családi vonatkozású kérdéseknek felhánytorgatását, azt hiszem, hogy ezen a téren nem lehet közöttünk véleménykülönbség^ ezen a téren a t. Háznak egyetlenegy tagja sèm állhat azon az állásponton, hogy ezt értse sajtószabadság neve alatt. A szabadosság és a szabadság két különböző fogalom. De a politikai sajtószabadság feltétlenül intézményesen biztosítandó és biztosítandó az is, hogy ne lehessen egyes lapokra rásütni i*. zugsajtó, vagy a szenzációhajhászás bélyegét, anélkül, hogy ez tárgyilagosan és tökélevesen bizonyítást nyerne. Mert kérdem: mi a kritériuma annak, hogy valami zugsajtó vagy nem zugsajtói Nem lehet a kritérium az, hogy hány példányban jelenik meg az a sajtótermék, mert ha annak a zugsajtónak kiadója gazdag, annyi példányban nyomtathatja azt ki, amennyiben akarja, anélkül, hogy erkölcsi felelősséggel és az erkölcsi 'magasságnak »megfelelő lelkülettel rendelkezinék. Nem ezen múlik tehát a dolog, hanem azon, hogy a politikától teljesen függetlenül mi annak a lapnak tartalma állandóan? Ha csak a magánélettel, ha csak szenzációhajhászással foglalkozik, ez megadhatja azt a jelleget, de először is ki az az illetékes fórum, aki ennek megállapítására hivatott és másodszor vájjon zugsajtó-e az, amely függetlenül, olivasóinak bizalmából él, vagy pedig az a zugsajtó, amely csak támogatásból, csak szubvenciókból és rendelkezési alapokból tudja fenntartani magát? Mindezeknek a kérdéseknek eldöntése nem történhetik politikai pártállások szerint. Mindezeknek a kérdéseknek eldöntése nem lehet .még a kormányzat diszkrecionális joga sem, mert az igazi sajtószabadság elsősorban azt involválná magában, hogy megszűnjék a háború esetére szóló kivételes intézkedések törvénye, megszűnjék a kormány számára a kivételes hatalom és ugyanakkor megszűnjék az a lehetőség, hogy a lapok kolportázsjoga, a lapok megjelenési joga, a lapok indításának joga és a lapok betiltásának joga kizárólag, egyedül a kormány kénye-kedvétől függjön. Eíbben az esetben ugyanis nem beszélhetünk független magyar sajtóról, mert minden egyes lapnak állandóan Damokles kardját kell feje fölött éreznie. Csak akkor beszélhetünk sajtószabadságról, ha mindezekben a kérdésekben mindenkor intézményesen, törvényben biztosítottam egyedül és kizárólag a független magyar bíróság fog, határozni és dönteni. (Helyeslés bálfelöl.) A független magyar bírósággal kapcsolatos az is, hogy amint megtettem eddig minden egyes alkalommal, amikor az igazságügyi tárca költségvetéshez az elmúlt ciklusban felszólalni szerencsém volt, most is követelem az esküdtszék visszaállítását minden politikai és sajtó; déliktum tekintetében.
