Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

308 Az országgyűlés képviselőházának nem is képviseltette magút. Megvizsgáltam ezt ' az ügyet és azt hiszem, hogy valami félreértés volt itt, mert valaki öt perccel később érkezett oda és így nem hallgatta végig az előadó előadását, amelyet különben már előzetesen ismert. A többi osztályok képviselve voltak. Szóvátette, hogy a tárca dotálását kevésnek tartja, hogy emelni kellene az összegeket a szakoktatásnál, az állategészségügynél, az állattenyésztésnél és a telepítésnél. Erre a lehetőség határain belül a kormány mindenesetre törekedni fog. A mezőgazdasági munkások szociális biztosításáról igen megszívlelendő dolgokat mondott és igen helyesen a mezőgazdasági munkásokhoz számította ebből a szempontból az egészen kis- és törpebirtokosokat is. Farkasfalvi Farkas Géza i képviselőtársam a szérumokkal való kereskedést, a »Philaxiá«-nak és »Laboratóriuminak a működését kifogásolta. Ezekre nézve tegnap már választ adtam. Szóvátette a burgonyakartell, valamint a tej- és famonopóliumot is, amelyekről tegnap szintén beszéltem. Ezenkívül a római egyezménnyel kapcsolatos kérdésekről beszélt, ma pedig igen érdekes és megszívlelésre méltó dolgokat mondott a lótenyésztésről. A lótenyésztéssel kapcsolatban legyen szabad megemlítenem, hogy lóki vitelünk emelkedő tendenciát mutatott. (Farkasfalvi Farkas Géza: TTgy van!) Ennek hű tükre az, hogy 1934-ben 13829 darab lovat exportáltunk 4,988 000 pengő értékben, a folyó év első negyedében pedig már 5064 darab lovat 2,266.000 pengő értékben. (Farkasfalvi Farkas Géza: Bravó!) Méltóztatott t- képviselőtársamnak azt is említeni, hogy régebben milyen sok helyre tudtunk lovat szállítaniMeg kell állapítanom, hogy Németországon, Ausztrián és újabban Svájcon és Olaszorságon kívül, amelyek legjelentékenyebb piacaink, sikerült Csehországba, Törökországba, Belgiumba, Egyiptomba, Hollandiába, Lengyelországba, sőt szórványosan Brit-Indiába, Nagy-Britanniába és Svédországba is lovakat szállítani. (Eckhardt Tibor: Hidegvérű lovakat! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon helyes, csak a lánckereskedelmet kérjük kikapcsolni!) Ha konkrét esetet méltóztatik hozni, azokat én külön meg fogom vizsgálni. Nagyon helyeslem azt a módot, amelyet Farkasfalvi Farkas Géza képviselő úr javasolt. Azt amit Farkasfalvi Farkas Géza képviselőtársam proponált, hogy tudniillik a méntelep-parancsnokok kapjanak olyan utasítást, hogy a lóteny észbizottmány okkal együttesen és összhangban járjanak el, a magam részéről csak helyeselni tudom. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon nobilis válasz.) Tobler János szerint a mezőgazdasági munkanélküliek száma messze túlhaladja az ipari munkanélküliek számát. Ez igaz, hiszen a mezőgazdasági munkások sokkal nagyobb számban is vannak. Azonban itt az eredmény attól függ, hogy melyik idényben nézzük ezt és a döntő e tekintetben, hogy aránylagos an hogyan fest a helyzet összehasonlítva az ipari munkásság helyzetével. Apponyi György gróf azt mondta beszédében, hogy a költségvetést majdnem kizárólag a telepítésre felvett összegek csekélysége miatt nem fogadja el. Erre nézve már elmondottam, hogy 20 millió pengő áll rendelkezésre és azonkívül évenként egy-egy millió pengő elővásárlási célokra. Az adóhátralékok földben való lerovásának gondolatával a kormány már régebben foglalkozik. (Helyeslés.) 26. ülése 1935június 5-én, szerdán. Malasits Géza a munkabérek alacsonyságáról beszélt. Szükséges esetben munkabérmegállapító bizottságok kiküldését kell kérni. En minden olyan esetben hajlandó vagyok ilyen bizottságok kiküldését elrendelni, amikor ilyen irányú kéréssel fordulnak hozzám. A tárca általános vitája során tegnap elhangzott beszédek közül már reflektáltam Eckhardt Tibor képviselőtársam felszólalására. Lukács Béla képviselőtársam szerint a kormány a telepítésből egyáltalán nem óhajt^ politikai kérdést csinálni. Ebben a megállapításban a magam részéről teljes mértékben osztozom és a kormány is osztozik. (Helyeslés a baloldalon.) Lukács Béla felemlítette, hogy a magyar búza tavalyi árszínvonalának fenntartására kell törekedni. Errenézve mindent raaeg fogunk tenni. , Ugyancsak ő tette szóvá igen érdekesen a cukorgyári gazdaságok ügyét ist Errenézve a cukoripari termeléssel kapcsolatban már megemlékeztem. Abban amit az aszfalttehenészetekről mondott, teljes mértékben osztozom. Felemlítette még, hogy a Tisza felső szakaszának hajózhatóvá tétele mennyire fontos és hogy ez egymillió pengőbe kerül. Maga a hajózhatóvá tétel tényleg egymillió pengőibe kerül, azonban négymillió pengőbe kerülne az, hogy haj ózható viá is tegyük és fenn ás tudjuk tartani ezt az állapotot. Ez az oka amnak, hogy az idei költségvetési évben, sajnos, nem tudtunk gondoskodni arról, hogy ezt megfelelő mértékben folytathassuk. Mindenesetre a pirogrammban bent van és a követkeao években rá fog kerülni a sor erre az igen fontos kérdésre. Rupert Rezső képviselőtársam az export igazságosabb rendezését kérte úgy, hogy az exportáló gazda valóban meg legyen segítve, hogy a gazda lássa ennek a hasznát. Azután a tehenek létszámának csökkentéséről beszélt, mintha ez tervbe volna véve. En egyelőre nem vettem programmba ilyen intézkedést és itt halMtiam erről először. Gróf Teleki Mihály szóvátette még a téli gazdasági iskolákat, a népkönyvtárakat és tanfolyamokat. Ezekre nézve nyilatkoztam. Arra az óhajána nézve, hogy a gazdasági felügyelők minél többen utazzanak ki kerületeikbe, járásaikba, teljesen osztom a nézetét. A magam részéről ezt csak helyeslem és kívánatosnak tartom, mert szükséges, hogy a helyszínen is szerezzenek értesüléseket és egyúttal az érdekelt gazdaközönséget is tájékoztassák- A legelőkre vonatkozólag már szólottam. Meg kell jegyeznem itt még azt, hogy 1926 óta 400.000 pengő kölcsönt utalványozott a földmívelésügyi minisztérium a legeltetési társulatoknak, amiből közel 170.000 katasztrális hold közlegelőt javítottak meg, illetőleg ennyi áll megjavítás alatt. A legelők karbantartására, fásítására, itatok létesítésére több mint 1 millió pengő segélyt utalványozott a kormány. Kétezer gazdát képeztünk ki a legeltetési tanfolyamokon. Elismerem, hogy továbbra is szükség van arra, hogy szaporítsuk azok számát, akik okszerűen foglalkoznak a legeltetési kérdéssel, ami rendkívül nagyfontosságú, bár egészen bagatell kérdésnek látszik különösen azok előtt, akik nem foglalkoznak szakszerűen ezzel a kérdéssel. A képviselő úr szóvátette a legelők fásításának kérdését is. Erre részben a kölcsönadott pénzek szolgálhatnak alapul, részben pedig gondoskodom magam is arról, hogy facsemetéket olcsóbb áron kaphassanak az állami csemetekertekből.