Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés képviselőházának A szik javítással kapcsolatban már megtet­tem észrevételemet. Ugyancsak szól ez válaszul Takács Ferenc képviselőtársamnak is. Gróf Esterházy Móric képviselőtársam szó­vátette tegnapi felszólalásában, hogy a gazda szempontjából nem mindegy, vájjon pengő elle­nében exportál-e, vagy valutát kap és azt hi­szi, hogy az állam szempontjából sem közömbös ez. Hogy az állam szempontjából nem kö­zömbös, azt teljesen aláírom, a gazda szem­pontjából pedig az a lényeges, hogy minél ma­gasabb áron tudjon eladni. A belföldi piac el­sősorban attól függ, — mondotta — hogy meny­nyire tudjuk fogyasztóképessé tenni. Teljes mértékben aláírom. Az új erdőtörvény végre­hajtásával kapcsolatban, amit kért a t. képvise­lőtársam, hogy a megszerkesztésénél a gyakor­lati erdőgazdákat is hallgassuk meg, a legna­gyobb készséggel megteszem, aminthogy ez szándékomban is volt. Második kérése az volt, hogy rendeljem el az utóbbi öt esztendő alatt rendkívüli fahasználat címén kivágott fatömeg pontos összeírását felelősség mellett. Felelős­ségről legfeljebb annyiban lehet szó, hogy az illető gazdák felelőssége mellett, akik bejelen­tési kötelezettséggel tartoznak. Egyébként a dolgot nagy készséggel tanulmányozom és foglalkozom vele. Az erdészeti képviseletnél azt kéri a t. képviselő úr, hogy a gyakorlati gazdák is megfelelő képviselethez jussanak. Őszintén megvallva nem tudom, hogy ezt a ter­vezett érdekképviseleti reformmal kapcsolat­ban gondolta-e képviselőtársam. (Gr. Esterházy Móric: Ügy van!) Amenyiben ezzel kapcsolat­ban, akkor erről természetesen gondoskodni fo­gok. • ' Rámutatott arra, hogy az állattenyésztés és az állategészségügy terén eddig előhaladást nem mutatott vármegyéket szorítsam arra, hogy ők is áldozzanak ezekre a fontos gazda­sági célokra éppen olyan módon, mint ahogy azt egyes vármegyék már megtették. Ezt a mar gam részéről a lehetőség határain belül kész­séggel megteszem. A legelőkérdés fontossága után rámutatott az agrár munkanélküliségi statisztika fontos­ságára és ennek felkarolását kérte, bár, amint mondotta, jól tudja, hogy a statisztika nem tartozik a földmívelésügyi tárcához. Erre meg­kívánom jegyezni azt, hogy olyan államban, ahol nincs kötelező biztosítás, roppant nehéz az agrár munkanélküliségi statisztika pontos fel­vétele, mert nagyrészben attól függ, hogy mi­lyen idényben vesszük fel a munkások statisz­tikai adatait és akkor is állandóan fluktuál a munkásság száma. Tudtommal csak az ipari államokban vannak ilyen mezőgazdasági mun­kanélküli felvételek és ezeken kívül, csakis olyan államokban, ahol el van rendelve, mi­ként mondottam — a kötelező biztosítás. A gazdavédelmi rendelkezésekről és az adósságrendezés kérdéséről már nyilatkoztam. (Eckhardt Tibor: Ez a legfontosabb!) Gróf Es­terházy képviselőtársam a kényszeregyességi eljárást ajánlja és beszéde végén igen szelle­mes allúziókat tett, amelyek azonban inkább politikai színezetűek voltak. Nem tudom, hogy így van-e, de nekem legalább az volt az érzé­sem, hogy a pszichológiai oka ennek talán a kereszténypártnak a választás során tett ked­vezőtlen tapasztalata lehetett. (Derültség a jobboldalon.) Baross Endre igen t. képviselőtársam a szőlő- és borgazdaság kérdésével, valamint^ a tejkérdéssel foglalkozott. A bor- és szőlőkérdés­sel kapcsolatban igen érdekes volt az ő fejte­getése. Magam részéről teljesen osztozom ab­?6\ ülése 1935 június 5-én, szerdán. 309 ban a nézetében, hogy a szőlő- és borgazdasági kísérleti állomások fejlesztésére nagy szükség van és szükség van az úgynevezett ampeológiai intézet fejlesztésére és arra is, hogy egyes ki­váló szőlőterületeken — amennyiben lehetséges lesz, meg fogom vizsgálni, mert felszerelésről és eszközökről van szó — lehessen a szükséges kísérleteket lefolytatni és a szükséges megálla­pításokat eszközölni. Kun Béla t. képviselőtársam a különféle kartellek, különösen a szérumkartell és a szesz­kartell ellen beszélt igen érdekesen. A kutyák kötelező végzettségi oltását is szóvá tette. (Gyö­mörey Sándor: Ez szükséges!) Ebben a kérdés­ben csak azt válaszolhatom, hogy csak Buda­pesten és környékén volt elrendelve a kötelező oltás, azonkívül a pásztorebek kötelező oltása volt elrendelve, de a magam részéről szívesen járulnék hozzá ahhoz, hogy a törvényhatósá­gok az ebadó terhére másutt is megcsinálják a kötelező oltást, mert nézetem szerint rendkívül nagyfontosságú kérdés ez. (Ügy vdn! Ügy van!) Igen sok veszteséget okoz ez a betegség a mező­gazdaságnak állatban, valamint emberben is minden évben, úgyhogy ebben a kérdésben ra­dikálisan kell intézkedni. Tudjuk, hogy az oltó­anyagot 1 pengő 45-ről leszállították 1 pengő 25-re. Kívánatosnak tartotta még a mezőgazda­sági kamarák fejlesztését is, de hatáskört is kért biztosítani a részükre. Ezt csak törvényes intézkedésekkel lehetne megcsinálni. Jurcsek Béla képviselőtársam a gazdasági élet két főproblémájául az olcsó termelést és a jó piacot állította be. Teljes mértékben oszto­zom a nézetében, amikor a budapesti piac nagy jelentőségére mutatott rá, de erre is volt sze­rencsém már nyilatkozni. Horváth Ferenc képviselőtársam a drezdai és wieni szarvasmarhakivitel junktimba hoza­talát említette fel. Az osztrák kontingensnek a drezdai kivitellel való junktimba hozatalára igen érdekes eszmét vetett fel. A külkereskedelmi hivatal részéről beállí­tott 40-es gazdabizottság tárgyalja ezeket a kér­déseket. Technikailag bizonyos nehézségek mu­tatkoznak ugyan, de majd meglátjuk, lehetővé valik-e valamilyen megfelelő konstrukció. Az osztrák kontingens kihasználásának ia schilling utáni felárr,al való előmozdítását ja­vasolta. Ez az értékesítés szempontjából min­denesetre kívánatos volna, megvalósíitásia azonban az osztrálk kereskedelmi (Szerződés és a clearingmegállapodájs rendelkezéseibe ütkö­zik. (Egy hang balfelol: Meg kell változtatni!) Gsakhogy kétoldali a dolog, nemcsak tőlünk függ. ( * Az olasz áll'atkontingensről már nyilat­koztam. Osikvándi Ernő erős szociális érzéstől át­hatott beszédet tartott tegmap is, ma is. A gaz­dasági cselédeknek és munkásoknak a helyze­tét ismertette. Igen hálás viagyo'k neki felszó­lalásáéirt és lazt hiszem, , nézetét valamennyi képviselőtársunk osztja, >a Ház bármelyik ol­dalán üljön is. (Ügy van! Ügy v\am,\) Az 1907. évi XLV. tcikk végrehajtására, amelyet szóvá­tett, felhívtuk az (alispánokat és imiutáai erről jelentést is kértünk tőlük, azt hiszem ennek a felhívásnak kétségkívül meg lesz az eredmé­nye; a gazdasági cselédek helyzetét minden­esetre alkalmas lesz megjavítani. Takács Ferenc ugyancsak a mezőgazdasági munkásod éfs törpebirtokosok szomorú hely­zetét ecsetelte és az országos munkáspénztár ügyeit tette szóvá. Erről, és >a kormánynak

Next

/
Thumbnails
Contents