Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés képviselőházának A szik javítással kapcsolatban már megtettem észrevételemet. Ugyancsak szól ez válaszul Takács Ferenc képviselőtársamnak is. Gróf Esterházy Móric képviselőtársam szóvátette tegnapi felszólalásában, hogy a gazda szempontjából nem mindegy, vájjon pengő ellenében exportál-e, vagy valutát kap és azt hiszi, hogy az állam szempontjából sem közömbös ez. Hogy az állam szempontjából nem közömbös, azt teljesen aláírom, a gazda szempontjából pedig az a lényeges, hogy minél magasabb áron tudjon eladni. A belföldi piac elsősorban attól függ, — mondotta — hogy menynyire tudjuk fogyasztóképessé tenni. Teljes mértékben aláírom. Az új erdőtörvény végrehajtásával kapcsolatban, amit kért a t. képviselőtársam, hogy a megszerkesztésénél a gyakorlati erdőgazdákat is hallgassuk meg, a legnagyobb készséggel megteszem, aminthogy ez szándékomban is volt. Második kérése az volt, hogy rendeljem el az utóbbi öt esztendő alatt rendkívüli fahasználat címén kivágott fatömeg pontos összeírását felelősség mellett. Felelősségről legfeljebb annyiban lehet szó, hogy az illető gazdák felelőssége mellett, akik bejelentési kötelezettséggel tartoznak. Egyébként a dolgot nagy készséggel tanulmányozom és foglalkozom vele. Az erdészeti képviseletnél azt kéri a t. képviselő úr, hogy a gyakorlati gazdák is megfelelő képviselethez jussanak. Őszintén megvallva nem tudom, hogy ezt a tervezett érdekképviseleti reformmal kapcsolatban gondolta-e képviselőtársam. (Gr. Esterházy Móric: Ügy van!) Amenyiben ezzel kapcsolatban, akkor erről természetesen gondoskodni fogok. • ' Rámutatott arra, hogy az állattenyésztés és az állategészségügy terén eddig előhaladást nem mutatott vármegyéket szorítsam arra, hogy ők is áldozzanak ezekre a fontos gazdasági célokra éppen olyan módon, mint ahogy azt egyes vármegyék már megtették. Ezt a mar gam részéről a lehetőség határain belül készséggel megteszem. A legelőkérdés fontossága után rámutatott az agrár munkanélküliségi statisztika fontosságára és ennek felkarolását kérte, bár, amint mondotta, jól tudja, hogy a statisztika nem tartozik a földmívelésügyi tárcához. Erre megkívánom jegyezni azt, hogy olyan államban, ahol nincs kötelező biztosítás, roppant nehéz az agrár munkanélküliségi statisztika pontos felvétele, mert nagyrészben attól függ, hogy milyen idényben vesszük fel a munkások statisztikai adatait és akkor is állandóan fluktuál a munkásság száma. Tudtommal csak az ipari államokban vannak ilyen mezőgazdasági munkanélküli felvételek és ezeken kívül, csakis olyan államokban, ahol el van rendelve, miként mondottam — a kötelező biztosítás. A gazdavédelmi rendelkezésekről és az adósságrendezés kérdéséről már nyilatkoztam. (Eckhardt Tibor: Ez a legfontosabb!) Gróf Esterházy képviselőtársam a kényszeregyességi eljárást ajánlja és beszéde végén igen szellemes allúziókat tett, amelyek azonban inkább politikai színezetűek voltak. Nem tudom, hogy így van-e, de nekem legalább az volt az érzésem, hogy a pszichológiai oka ennek talán a kereszténypártnak a választás során tett kedvezőtlen tapasztalata lehetett. (Derültség a jobboldalon.) Baross Endre igen t. képviselőtársam a szőlő- és borgazdaság kérdésével, valamint^ a tejkérdéssel foglalkozott. A bor- és szőlőkérdéssel kapcsolatban igen érdekes volt az ő fejtegetése. Magam részéről teljesen osztozom ab?6\ ülése 1935 június 5-én, szerdán. 309 ban a nézetében, hogy a szőlő- és borgazdasági kísérleti állomások fejlesztésére nagy szükség van és szükség van az úgynevezett ampeológiai intézet fejlesztésére és arra is, hogy egyes kiváló szőlőterületeken — amennyiben lehetséges lesz, meg fogom vizsgálni, mert felszerelésről és eszközökről van szó — lehessen a szükséges kísérleteket lefolytatni és a szükséges megállapításokat eszközölni. Kun Béla t. képviselőtársam a különféle kartellek, különösen a szérumkartell és a szeszkartell ellen beszélt igen érdekesen. A kutyák kötelező végzettségi oltását is szóvá tette. (Gyömörey Sándor: Ez szükséges!) Ebben a kérdésben csak azt válaszolhatom, hogy csak Budapesten és környékén volt elrendelve a kötelező oltás, azonkívül a pásztorebek kötelező oltása volt elrendelve, de a magam részéről szívesen járulnék hozzá ahhoz, hogy a törvényhatóságok az ebadó terhére másutt is megcsinálják a kötelező oltást, mert nézetem szerint rendkívül nagyfontosságú kérdés ez. (Ügy vdn! Ügy van!) Igen sok veszteséget okoz ez a betegség a mezőgazdaságnak állatban, valamint emberben is minden évben, úgyhogy ebben a kérdésben radikálisan kell intézkedni. Tudjuk, hogy az oltóanyagot 1 pengő 45-ről leszállították 1 pengő 25-re. Kívánatosnak tartotta még a mezőgazdasági kamarák fejlesztését is, de hatáskört is kért biztosítani a részükre. Ezt csak törvényes intézkedésekkel lehetne megcsinálni. Jurcsek Béla képviselőtársam a gazdasági élet két főproblémájául az olcsó termelést és a jó piacot állította be. Teljes mértékben osztozom a nézetében, amikor a budapesti piac nagy jelentőségére mutatott rá, de erre is volt szerencsém már nyilatkozni. Horváth Ferenc képviselőtársam a drezdai és wieni szarvasmarhakivitel junktimba hozatalát említette fel. Az osztrák kontingensnek a drezdai kivitellel való junktimba hozatalára igen érdekes eszmét vetett fel. A külkereskedelmi hivatal részéről beállított 40-es gazdabizottság tárgyalja ezeket a kérdéseket. Technikailag bizonyos nehézségek mutatkoznak ugyan, de majd meglátjuk, lehetővé valik-e valamilyen megfelelő konstrukció. Az osztrák kontingens kihasználásának ia schilling utáni felárr,al való előmozdítását javasolta. Ez az értékesítés szempontjából mindenesetre kívánatos volna, megvalósíitásia azonban az osztrálk kereskedelmi (Szerződés és a clearingmegállapodájs rendelkezéseibe ütközik. (Egy hang balfelol: Meg kell változtatni!) Gsakhogy kétoldali a dolog, nemcsak tőlünk függ. ( * Az olasz áll'atkontingensről már nyilatkoztam. Osikvándi Ernő erős szociális érzéstől áthatott beszédet tartott tegmap is, ma is. A gazdasági cselédeknek és munkásoknak a helyzetét ismertette. Igen hálás viagyo'k neki felszólalásáéirt és lazt hiszem, , nézetét valamennyi képviselőtársunk osztja, >a Ház bármelyik oldalán üljön is. (Ügy van! Ügy v\am,\) Az 1907. évi XLV. tcikk végrehajtására, amelyet szóvátett, felhívtuk az (alispánokat és imiutáai erről jelentést is kértünk tőlük, azt hiszem ennek a felhívásnak kétségkívül meg lesz az eredménye; a gazdasági cselédek helyzetét mindenesetre alkalmas lesz megjavítani. Takács Ferenc ugyancsak a mezőgazdasági munkásod éfs törpebirtokosok szomorú helyzetét ecsetelte és az országos munkáspénztár ügyeit tette szóvá. Erről, és >a kormánynak