Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés képviselőházának 26. ülése 1985 június 5-én, szerdán. 307 hogy a földinívelésügyi tárca gyengén van do- l tálva. A gazdasági felügyelők intézményének kiterjesztéséről beszélt. (Friedrich István: Min­den elveszett! — Derültség a jobboldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) vitéz Szalay László he­lyeselte az egységes búzatermelést, amelyre nézve tegnap szintén nyilatkoztam. Horváth Zoltán pedig a mezőgazdasági munkások biz­tosításáról szóló 1920 :XVI. tc.-t jellemezte. Itt legyen szabad a képviselő úrnak és a t.: Ház­nak figyelmét felhívnom arra, hogy habár na­gyon csekélyek azok az összegek, amelyeket a gazdasági cselédek után fizetni kell, mind­össze 1'44 pengő a gazdák által fizetett hozzá­járulás, sommás munkás után évi 1'20 pengő, mégis a mai nehéz viszonyok közt is 70 napig •a napi segély, amit adnak a munkásoknak: 1'20 pengő, 100%-os rokkantság esetén azon­kívül havi 24 pengő, baleseti halál esetében 320—480 pengő haláleseti segélyt kap a család, amihez még a harmadik gyerektől számítva gyerekenként 120 pengő pótlék is jár. Elisme­rem azt, hogy kiegészítésre szorul ez a gazda­sági munkásbiztosítás, hiszen éppen a mi­niszterelnök úr a négyéves programmb an beje­lentette azt, hogy foglalkozik a munkásság öregségi biztosításának kérdésével. Még meg­említem azt is, hogy 650.124 egyén volt az 1934-ik évben biztosítva és a segélyezési kiadás, amit kifizetett a pénztár 820.045 pengőt tett ki. Ha csekély is ez az összeg, mégis valami. Báró Vay Miklós a tiszántúli munkanélkü­liségről beszélt, azután az, Alföld fásítási kér­dését tette szóvá és felemlítette, amit mai be­szédében is megtett, hogy a produktív gazda­sági munkát végeztető földbirtokosok bizonyos prémiumban részesüljenek. Mai beszédében szóvátette úgy a gazda­tiszti nyugdíj kérdését, mint az érdekképvise­letek kérdését. Tegnap mindegyikre volt sze­rencsém nyilatkozni. Azonkívül szóvátette még a gazdatiszti jogviszonyok szabályozásának kérdését. Erre nézve is nyilatkoztam tegnap. vitéz Makray Lajos a telepítés problémájáról beszélt és arról, hogy nemcsak földet, hanem egy kerek gazdasági egészet és egységet kell adni a telepesnek. Ebben teljesen igaza van, osztom a nézetét, amennyiben a lehetőség meg­van rá. Propper Sándor r a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításáról beszélt. Erre nézve szintén nyilatkoztam. A tej szabad for­galmának visszaállítása tekintetében szintén tettem nyilatkozatot. Széchenyi György gróf a telepítésről szólt és a fagysujtotta borter­melőknek kért segítséget. A cselédügyek elbí­rálásánál megfelelő jogszabályok életbelépteté­sét kérte. Ezekre nézve megvannak a törvé­nyes eljárási módok, azokat be kell tartani. Patacsi Dénes a gazdaadósságok rendezését említette és kérte, hogy a nemes, illetőleg volt úrbéri községeknek kiosztott területek tulaj­donjogáról szóló 1923-ban kiadott rendeletet hajtsák végre. Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy az ország legnagyobb részében végre is van hajtva ez a rendelet, ott, ahol nincsen végrehajtva, egyeztető eljárások indul­tak meg és csak igen szórványosan akadnak olyan helyek, ahol perre került volna a sor a községek és a kisbirtokosok közt. Vitéz Leel-Össy Árpád a falu nagy nyo­morára mutatott rá. Igen figyelemreméltó ja­vaslatokat is tett, amelyeket, — bár nem tartoz­nak ugyan az én tárcám körébe — de mint az agrárlakossággal foglalkozó miniszter, a ma­gam részéről a legmelegebben támogatom. Rajniss Ferenc birtokpolitikai kérdésekről beszelt es igen érdekesen fejtette ki, mennyire íontos a határvonal, amelyet sövénynek mon­dott a telepítésnél. Törley Bálint szóvátette a mezőgazdasági statisztikai felvételek egynémely visszásságát, .űrre nézve illetékes helyen már megtettem a szükséges lépéseket. Kérte azután kisebb állat­egészségügyi körzetek felállítását, ami na­gyobbrészt pénzkérdés. Szóvátette mezőgazda­sági termelési politikánk irányítását a tipizál lást, a termények egységesítését, a dohányter­melést, a kiapásnovónyek fejlesztését és a buda­pesti piacnak már előbb ismertetett kérdéseit. De különösen nagyon örültem annak, hogy a tengeritermelés fontosságára igen szakszerűen mutatott rá. Vitéz Cseh-Szombathy képviselőtársam ke­vesli a gazdasági népkönyvtárakra felvett 25,000 pengős összeget. Teljesen egyetértek vele, de jelzem azt, hogy az előző állapottal szemben ez még így is haladás, mert előzőleg semmi sem volt beállítva. A magam részéről örülök, hogy ennyit is sikerült ezidőszerint beállítani, mert ebből az összegből körülbelül 400—500 könyvtá rat lehet még a folyó költségvetési évben fel­állítani. (Friedrich István: Csak olvassák is azután! — Pintér László: Olvassák!) If j. Temple Rezső a gazdaadósságok rende­zésének módjairól és a piacok szerzéséről be­szélt és szeretné, ha a mezőgazdaság is élvezné az iparnak és a kereskedelemnek nyújtott elő­nyöket. A mezőgazdaság produktumait feldol­gozó iparágakat különös védelemben kérte ré­szesíteni. Peyer Károly a városbatódulást helyes föld­birtokpolitikával és telepítéssel akarja meg­akadályozni. Igen örültem, hogy ezt a felszóla­lását elmondotta, mert hiszen ez egy régi agrárgondolat. Melin régi francia agrárminisz­ternek volt a jelszava: »Vissza a faluba!« (Ügy von! Ügy van! jobbfelől.) Plósz István a munkabéregyeztető bizott­ságok tekintetében kérte a régi állapot vissza­állítását. Ezzel a kérdéssel foglalkozni fogunk. Szintén szóvátette a budapesti piacot és a gazdaadósságok kérdését is. Több pénz felvéte­íét kívánta a költségvetésbe a gazdák számára rendezett háromhónapos tanfolyamok költsé­geire. Teljesen igaza van. én is osztozom néze­tében és az idén már kétszeresére is emeltük fel, 22-ről 44-re, ezeket a tanfolyamokat. (He­lyeslés a jobboldalon és a középen. — Pintér László: Ez a legjobb tip!) A mezőgazdasági termés értékesítésének szövetkezeti úton való lebonyolítása tekintetében tegnap már nyilat­koztam. Szetsey István ugyancsak a szövetkezeti kérdést tette szóvá és nem tartotta kielégítők­nek a védettségre vonatkozó intézkedéseket. Mezey Lajos a sziktalaj javítását tette szóvá a telepítéssel kapcsolatban- Igen megfon­tolandó volt az, amit ezen a téren javasolt, tudniillik az Alföld folyóinak hajózhatóvá té­tele és az öntözési hálózat kiépítése- Ebben a kérdésben már nyilatkoztam. (Mayer János: Ez a trixit! Friedrich képviselőtársam nem tudja, hogy mi az!) Riesz Ádám képviselőtársam a termelés olcsóbbá tételét és a gazdaadósságok rendezését tette szóvá. Matolcsy Mátyás szóvátette, hogy a ,föld­mívelésügvi minisztériumnak egy ankétjén, amelyre ő is meg volt híva, — ez egy baromfi­ankét volt — a minisztérium három osztálya 44*

Next

/
Thumbnails
Contents