Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés képviselőházának 26. ülése 1985 június 5-én, szerdán. 307 hogy a földinívelésügyi tárca gyengén van do- l tálva. A gazdasági felügyelők intézményének kiterjesztéséről beszélt. (Friedrich István: Minden elveszett! — Derültség a jobboldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) vitéz Szalay László helyeselte az egységes búzatermelést, amelyre nézve tegnap szintén nyilatkoztam. Horváth Zoltán pedig a mezőgazdasági munkások biztosításáról szóló 1920 :XVI. tc.-t jellemezte. Itt legyen szabad a képviselő úrnak és a t.: Háznak figyelmét felhívnom arra, hogy habár nagyon csekélyek azok az összegek, amelyeket a gazdasági cselédek után fizetni kell, mindössze 1'44 pengő a gazdák által fizetett hozzájárulás, sommás munkás után évi 1'20 pengő, mégis a mai nehéz viszonyok közt is 70 napig •a napi segély, amit adnak a munkásoknak: 1'20 pengő, 100%-os rokkantság esetén azonkívül havi 24 pengő, baleseti halál esetében 320—480 pengő haláleseti segélyt kap a család, amihez még a harmadik gyerektől számítva gyerekenként 120 pengő pótlék is jár. Elismerem azt, hogy kiegészítésre szorul ez a gazdasági munkásbiztosítás, hiszen éppen a miniszterelnök úr a négyéves programmb

an bejelentette azt, hogy foglalkozik a munkásság öregségi biztosításának kérdésével. Még megemlítem azt is, hogy 650.124 egyén volt az 1934-ik évben biztosítva és a segélyezési kiadás, amit kifizetett a pénztár 820.045 pengőt tett ki. Ha csekély is ez az összeg, mégis valami. Báró Vay Miklós a tiszántúli munkanélküliségről beszélt, azután az, Alföld fásítási kérdését tette szóvá és felemlítette, amit mai beszédében is megtett, hogy a produktív gazdasági munkát végeztető földbirtokosok bizonyos prémiumban részesüljenek. Mai beszédében szóvátette úgy a gazdatiszti nyugdíj kérdését, mint az érdekképviseletek kérdését. Tegnap mindegyikre volt szerencsém nyilatkozni. Azonkívül szóvátette még a gazdatiszti jogviszonyok szabályozásának kérdését. Erre nézve is nyilatkoztam tegnap. vitéz Makray Lajos a telepítés problémájáról beszélt és arról, hogy nemcsak földet, hanem egy kerek gazdasági egészet és egységet kell adni a telepesnek. Ebben teljesen igaza van, osztom a nézetét, amennyiben a lehetőség megvan rá. Propper Sándor r a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításáról beszélt. Erre nézve szintén nyilatkoztam. A tej szabad forgalmának visszaállítása tekintetében szintén tettem nyilatkozatot. Széchenyi György gróf a telepítésről szólt és a fagysujtotta bortermelőknek kért segítséget. A cselédügyek elbírálásánál megfelelő jogszabályok életbeléptetését kérte. Ezekre nézve megvannak a törvényes eljárási módok, azokat be kell tartani. Patacsi Dénes a gazdaadósságok rendezését említette és kérte, hogy a nemes, illetőleg volt úrbéri községeknek kiosztott területek tulajdonjogáról szóló 1923-ban kiadott rendeletet hajtsák végre. Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy az ország legnagyobb részében végre is van hajtva ez a rendelet, ott, ahol nincsen végrehajtva, egyeztető eljárások indultak meg és csak igen szórványosan akadnak olyan helyek, ahol perre került volna a sor a községek és a kisbirtokosok közt. Vitéz Leel-Össy Árpád a falu nagy nyomorára mutatott rá. Igen figyelemreméltó javaslatokat is tett, amelyeket, — bár nem tartoznak ugyan az én tárcám körébe — de mint az agrárlakossággal foglalkozó miniszter, a magam részéről a legmelegebben támogatom. Rajniss Ferenc birtokpolitikai kérdésekről beszelt es igen érdekesen fejtette ki, mennyire íontos a határvonal, amelyet sövénynek mondott a telepítésnél. Törley Bálint szóvátette a mezőgazdasági statisztikai felvételek egynémely visszásságát, .űrre nézve illetékes helyen már megtettem a szükséges lépéseket. Kérte azután kisebb állategészségügyi körzetek felállítását, ami nagyobbrészt pénzkérdés. Szóvátette mezőgazdasági termelési politikánk irányítását a tipizál lást, a termények egységesítését, a dohánytermelést, a kiapásnovónyek fejlesztését és a budapesti piacnak már előbb ismertetett kérdéseit. De különösen nagyon örültem annak, hogy a tengeritermelés fontosságára igen szakszerűen mutatott rá. Vitéz Cseh-Szombathy képviselőtársam kevesli a gazdasági népkönyvtárakra felvett 25,000 pengős összeget. Teljesen egyetértek vele, de jelzem azt, hogy az előző állapottal szemben ez még így is haladás, mert előzőleg semmi sem volt beállítva. A magam részéről örülök, hogy ennyit is sikerült ezidőszerint beállítani, mert ebből az összegből körülbelül 400—500 könyvtá rat lehet még a folyó költségvetési évben felállítani. (Friedrich István: Csak olvassák is azután! — Pintér László: Olvassák!) If j. Temple Rezső a gazdaadósságok rendezésének módjairól és a piacok szerzéséről beszélt és szeretné, ha a mezőgazdaság is élvezné az iparnak és a kereskedelemnek nyújtott előnyöket. A mezőgazdaság produktumait feldolgozó iparágakat különös védelemben kérte részesíteni. Peyer Károly a városbatódulást helyes földbirtokpolitikával és telepítéssel akarja megakadályozni. Igen örültem, hogy ezt a felszólalását elmondotta, mert hiszen ez egy régi agrárgondolat. Melin régi francia agrárminiszternek volt a jelszava: »Vissza a faluba!« (Ügy von! Ügy van! jobbfelől.) Plósz István a munkabéregyeztető bizottságok tekintetében kérte a régi állapot visszaállítását. Ezzel a kérdéssel foglalkozni fogunk. Szintén szóvátette a budapesti piacot és a gazdaadósságok kérdését is. Több pénz felvéteíét kívánta a költségvetésbe a gazdák számára rendezett háromhónapos tanfolyamok költségeire. Teljesen igaza van. én is osztozom nézetében és az idén már kétszeresére is emeltük fel, 22-ről 44-re, ezeket a tanfolyamokat. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Pintér László: Ez a legjobb tip!) A mezőgazdasági termés értékesítésének szövetkezeti úton való lebonyolítása tekintetében tegnap már nyilatkoztam. Szetsey István ugyancsak a szövetkezeti kérdést tette szóvá és nem tartotta kielégítőknek a védettségre vonatkozó intézkedéseket. Mezey Lajos a sziktalaj javítását tette szóvá a telepítéssel kapcsolatban- Igen megfontolandó volt az, amit ezen a téren javasolt, tudniillik az Alföld folyóinak hajózhatóvá tétele és az öntözési hálózat kiépítése- Ebben a kérdésben már nyilatkoztam. (Mayer János: Ez a trixit! Friedrich képviselőtársam nem tudja, hogy mi az!) Riesz Ádám képviselőtársam a termelés olcsóbbá tételét és a gazdaadósságok rendezését tette szóvá. Matolcsy Mátyás szóvátette, hogy a ,földmívelésügvi minisztériumnak egy ankétjén, amelyre ő is meg volt híva, — ez egy baromfiankét volt — a minisztérium három osztálya 44*