Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

304 Az országgyűlés képviselőházának nyíregyházi és szabolcsmegyei viszonyokat ná; lám sokkal alaposabban és régebben ismeri töltötte be és akkor kértem az ő jóakaratát és anyagi támogatását ennek a kísérleti gazdaságnak érdekében, amely egyetlen olyan intézmény Nyíregyházán, amely a mezőgazdasági szakoktatásnak és a mezőgazdasági kultúrának céljait volna hivatva szolgálni. (Kállay Miklós: Országos jelentőségű!) A mi csodálatos oktatásügyi irányzatunk hozza magával, hogy egy olyan városban, mint Nyiregyháza, amely kizárólag kisgazdaváros, amely 50.000 lakosú városnak egész gazdasági léte á mezőgazdaságra és a kisgazdaságra van alapozva, vannak párhuzamosan, párosan különböző iskolák, párosan fiúgimnázium, párosan leánygimnázium, párosan tanítóképző, párosan kereskedelmi iskola, de nyoma sincs semmiféle mezőgazdasági szakoktatásnak. Az egyetlen intézmény, amely ebbe a keretbe tartozik az, amelyet nem az állam, hanem a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara létesített a város anyagi hozzájárulásával akképpen, hogy a város 82 hold területet bocsátott ennek az intézetnek rendelkezésére, 50 holdat ingyen, 32 holdat bérért, maga a város befektetett 100.000 pengőt a sajátjából a létesítményekbe, attól kezdődően a kamara tartja feiin nem nagy, de a kamara viszonyait tekintve, ma már érezhető áldozatokkal, 3—4—5000 pengőt áldozva évente erre az intézményre a nélkül, hogy az állam csak egy fillérrel is hozzájárulna ennek az intézménynek fenntartásához. Ennek a kísérleti gazdaságnak a fenntartása nemcsak helyi, hanem valósággal országos jelentőséggel bír, mert megtanítja a kisgazdákat arra, hogyan kell a homokon gazdálkodni és ezzel a tanítással rendkívül nagyjelentőségű tevékenységet fejt ki. Az elmúlt száraz év viszonyai mutatták meg ennek nagy jelentőségét, mert a múlt évben, amikor ott Szabolcs megyében híre járt annak, — alaposan és indokoltan ment a híre — ihogy amíg a homoki gazdaságok rettenetes veszteségeket szenvedtek a szárazságtól, addig ez a kísérleti gazdaság igen szép eredményeket mutatott fel: 950 kisgazda látogatója volt, akik ezeket az összehasonlításokat megtették. Én magam is ismételten megnéztem ezt és másképpen, mint a legnagyobb r elismeréssel, nem beszélhetek a kitűnő vezetésről, amelyet különben ennek az intézetnek eredménye is megmutat. A homoki része fel van osztva 15 homokjavító vetésforgóra, igen praktikus úton, úgyhogy egy-egy ilyen vetésforgó, — hogy az ottani viszonyokhoz alkalmazkodjék — másfél kat. holdra terjed ki és egy-egyben három egyenkint félholdas tábla van, ami az ottani birtokviszonyok elaprózottsága folytán az egyetlen gyakorlatias megoldás. Ezeknek tanulmányozása nyújt módot a kisgazdáknak igen sok okulásra. Különösen nagyjelentőségű az, hogy ott ezen a homokvidéken és ezen a homokgazdaságon a lucernatermelést állítják előtérbe a kisgazdáknak és tiszta futóhomokdombon ötéves lucerna van, amely a múlt évben holdanként 34 métermázsa szénahozamot nyújtott. Az cttani kisgazdák ennek tanulmányozására járnak, ezt például használják fel és ezáltal az egész gazdálkodás — ez a homoki kisgazda-gazdálkodás — egészen más aspektust nyer. Ebben az intézetben tartanak téli tanfolyamokat. De hogyan*? Ügy, hogy f a kisgazdáknak 10—12 kilométernyi távolságból kell odamenniök, hogy azt a kurzust hallgathassák, mert semmi néven nevezendő alkalma- ' 26. ülése 1935 június 5-én, szerdán. " tosság, lehetőség nincsen arra, hogy ott ta kisgazdaifjak néhány hónapos kurzust internátusban végighallgathatnának. Ezzel kapcsolatban van egy tiszteletteljes kérésem az igen t. földmívelésügyl miniszter úrhoz. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiszámította, hogy azoknak az építkezéseknek és berendezéseknek létesítése, amelyek lehetővé tennék, hogy 20—25 ilyen kisgazdaifjú ott t a télen keresztül és az egész éven keresztül állandó oktatásban részesüljön, belekerülne 15.000 pengőbe plusz a rezsiköltség. Mivel nem mindegyik lenne ingyen ott, ki van számítva, hogy így évi^ 5000 pengőbe kerülne. Azt vagyok bátor kérni a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy ezt az igen csekély áldozatot, ezt a 15.000 pengő befektetést, illetve évi 5.000 pengő költséget ennek a nagy célnak érdekében méltóztassék kiutalványozni. Nagyon szeretném, ha a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr azt a nyomorúságot, amely Szaíbolcs vármegyében pusztít, azt a rettenetes, elképzelhetetlen Ínséget és nélkülözést, amely ott a kisgazda lakosságot, a munkanélkül lévő mezőgazdasági munkásságot, és vele a kisiparosokat és kereskedőket pusztítja, személyesen méltóztatnék megnézni. Azt gondolom, hogy akkor, a mi egész gazdaságpolitikánknak, az általam itt kifogásolt vámés devizapolitikának az ország északkeleti határszéli részein való rettenetes pusztító hatásait méltóztatnék a saját szemléletéből megállapítani tudni és azt gondolom, hogy a legkevesebb konzekvenciája lenne ennek az, hogy ennek a nagyszerűen megalapozott, kitűnően kigondolt és az ottani kisgazda lakosságnak megbecsülhetetlen szolgálatokat nyújtó intézménynek továbbfejlesztésére ezeket a szerény méretek között mozgó, általam említett anyagi segélyeket bizonyosan méltóztatnék a mélyen t. miniszter úr engedélyezni. Ezeket kívántam elmondani csak azért, hogy ennek az ügynek jelentőségét ezzel is kifejezésre juttassam. Semmi más kérdéssel nem akarok foglalkozni, csak ennek a nagyfontosságú intézménynek részére kérem a mélyen t.

( földmívelésügyi miniszter úr szeretetteljes érdeklődését és támogatását. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Darányi Kálmán földímívlelélsügyi miniszr tör: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden regisztráljam az elhangzott /felszólalásokat, mindazokat, amelyek a költségvetés általános' vitája során tárcámmal kapcsolatban hangzottak el, mind pedig .azokat, amelyek most a tárca általános vitája során és ma-ia részletes vita során hangzottak el. A költségvetés általános vitájia és a tárca általános vitája során is felszólalt Eckhardt Tibor képviselőtársam és iszóvátette a bolett^aalap felhasználását és az ingójelzálog-rendszer kiépítését. A bolettaialap felhasználására vonatkozólag tegnap közbeszólás alakjában adtaim választ, egyébként pedig beszédemben kiterjeszkedtem mindazokra a célokra, amelyeket ez a tulajdonképpen a mezőgazdaság megsegítésére iszolgáló alap van hivatva támogatni. Az ingójelzálog-rendszer kiépítésére vonatkozó indítványt a magam részéről a legn'agyobb mértékben helyeslem. A fagykár rar és főleg a jégkárral kapcsolatban Eckhardt Tibor t. képviselőtársam azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy 'a kor-