Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

304 Az országgyűlés képviselőházának nyíregyházi és szabolcsmegyei viszonyokat ná; lám sokkal alaposabban és régebben ismeri töltötte be és akkor kértem az ő jóakaratát és anyagi támogatását ennek a kísérleti gazda­ságnak érdekében, amely egyetlen olyan intéz­mény Nyíregyházán, amely a mezőgazdasági szakoktatásnak és a mezőgazdasági kultúrá­nak céljait volna hivatva szolgálni. (Kállay Miklós: Országos jelentőségű!) A mi csodálatos oktatásügyi irányzatunk hozza magával, hogy egy olyan városban, mint Nyiregyháza, amely kizárólag kisgazdaváros, amely 50.000 lakosú városnak egész gazdasági léte á mezőgazdaságra és a kisgazdaságra van alapozva, vannak párhuzamosan, párosan kü­lönböző iskolák, párosan fiúgimnázium, páro­san leánygimnázium, párosan tanítóképző, pá­rosan kereskedelmi iskola, de nyoma sincs semmiféle mezőgazdasági szakoktatásnak. Az egyetlen intézmény, amely ebbe a keretbe tar­tozik az, amelyet nem az állam, hanem a Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara létesített a vá­ros anyagi hozzájárulásával akképpen, hogy a város 82 hold területet bocsátott ennek az inté­zetnek rendelkezésére, 50 holdat ingyen, 32 holdat bérért, maga a város befektetett 100.000 pengőt a sajátjából a létesítményekbe, attól kezdődően a kamara tartja feiin nem nagy, de a kamara viszonyait tekintve, ma már érezhető áldozatokkal, 3—4—5000 pengőt áldozva évente erre az intézményre a nélkül, hogy az állam csak egy fillérrel is hozzájárulna ennek az in­tézménynek fenntartásához. Ennek a kísérleti gazdaságnak a fenntartása nemcsak helyi, ha­nem valósággal országos jelentőséggel bír, mert megtanítja a kisgazdákat arra, hogyan kell a homokon gazdálkodni és ezzel a tanítás­sal rendkívül nagyjelentőségű tevékenységet fejt ki. Az elmúlt száraz év viszonyai mutat­ták meg ennek nagy jelentőségét, mert a múlt évben, amikor ott Szabolcs megyében híre járt annak, — alaposan és indokoltan ment a híre — ihogy amíg a homoki gazdaságok rettenetes veszteségeket szenvedtek a szárazságtól, addig ez a kísérleti gazdaság igen szép eredményeket mutatott fel: 950 kisgazda látogatója volt, akik ezeket az összehasonlításokat megtették. Én magam is ismételten megnéztem ezt és másképpen, mint a legnagyobb r elismeréssel, nem beszélhetek a kitűnő vezetésről, amelyet különben ennek az intézetnek eredménye is megmutat. A homoki része fel van osztva 15 ho­mokjavító vetésforgóra, igen praktikus úton, úgyhogy egy-egy ilyen vetésforgó, — hogy az ottani viszonyokhoz alkalmazkodjék — másfél kat. holdra terjed ki és egy-egyben három egyenkint félholdas tábla van, ami az ottani birtokviszonyok elaprózottsága folytán az egyetlen gyakorlatias megoldás. Ezeknek ta­nulmányozása nyújt módot a kisgazdáknak igen sok okulásra. Különösen nagyjelentőségű az, hogy ott ezen a homokvidéken és ezen a homokgazdaságon a lucernatermelést állítják előtérbe a kisgazdáknak és tiszta futóhomok­dombon ötéves lucerna van, amely a múlt évben holdanként 34 métermázsa szénahozamot nyúj­tott. Az cttani kisgazdák ennek tanulmányozá­sára járnak, ezt például használják fel és ezál­tal az egész gazdálkodás — ez a homoki kis­gazda-gazdálkodás — egészen más aspektust nyer. Ebben az intézetben tartanak téli tanfo­lyamokat. De hogyan*? Ügy, hogy f a kisgaz­dáknak 10—12 kilométernyi távolságból kell odamenniök, hogy azt a kurzust hallgathas­sák, mert semmi néven nevezendő alkalma- ' 26. ülése 1935 június 5-én, szerdán. " tosság, lehetőség nincsen arra, hogy ott ta kis­gazdaifjak néhány hónapos kurzust inter­nátusban végighallgathatnának. Ezzel kapcsolatban van egy tiszteletteljes kérésem az igen t. földmívelésügyl miniszter úrhoz. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ki­számította, hogy azoknak az építkezéseknek és berendezéseknek létesítése, amelyek lehetővé tennék, hogy 20—25 ilyen kisgazdaifjú ott t a télen keresztül és az egész éven keresztül ál­landó oktatásban részesüljön, belekerülne 15.000 pengőbe plusz a rezsiköltség. Mivel nem mindegyik lenne ingyen ott, ki van számítva, hogy így évi^ 5000 pengőbe kerülne. Azt va­gyok bátor kérni a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy ezt az igen csekély ál­dozatot, ezt a 15.000 pengő befektetést, illetve évi 5.000 pengő költséget ennek a nagy célnak érdekében méltóztassék kiutalványozni. Nagyon szeretném, ha a mélyen t. föld­mívelésügyi miniszter úr azt a nyomorúságot, amely Szaíbolcs vármegyében pusztít, azt a rettenetes, elképzelhetetlen Ínséget és nélkü­lözést, amely ott a kisgazda lakosságot, a munkanélkül lévő mezőgazdasági munkásságot, és vele a kisiparosokat és kereskedőket pusz­títja, személyesen méltóztatnék megnézni. Azt gondolom, hogy akkor, a mi egész gazdaság­politikánknak, az általam itt kifogásolt vám­és devizapolitikának az ország északkeleti ha­társzéli részein való rettenetes pusztító hatá­sait méltóztatnék a saját szemléletéből meg­állapítani tudni és azt gondolom, hogy a leg­kevesebb konzekvenciája lenne ennek az, hogy ennek a nagyszerűen megalapozott, kitűnően kigondolt és az ottani kisgazda lakosságnak megbecsülhetetlen szolgálatokat nyújtó intéz­ménynek továbbfejlesztésére ezeket a szerény méretek között mozgó, általam említett anyagi segélyeket bizonyosan méltóztatnék a mélyen t. miniszter úr engedélyezni. Ezeket kívántam elmondani csak azért, hogy ennek az ügynek jelentőségét ezzel is kifejezésre juttassam. Semmi más kérdéssel nem akarok foglalkozni, csak ennek a nagy­fontosságú intézménynek részére kérem a mé­lyen t. ( földmívelésügyi miniszter úr szeretet­teljes érdeklődését és támogatását. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván szólni. Darányi Kálmán földímívlelélsügyi miniszr tör: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden regisztráljam az elhangzott /felszólalásokat, mindazokat, amelyek a költ­ségvetés általános' vitája során tárcámmal kapcsolatban hangzottak el, mind pedig .azo­kat, amelyek most a tárca általános vitája so­rán és ma-ia részletes vita során hangzottak el. A költségvetés általános vitájia és a tárca általános vitája során is felszólalt Eckhardt Tibor képviselőtársam és iszóvátette a bolett^a­alap felhasználását és az ingójelzálog-rendszer kiépítését. A bolettaialap felhasználására vo­natkozólag tegnap közbeszólás alakjában ad­taim választ, egyébként pedig beszédemben ki­terjeszkedtem mindazokra a célokra, amelye­ket ez a tulajdonképpen a mezőgazdaság meg­segítésére iszolgáló alap van hivatva támo­gatni. Az ingójelzálog-rendszer kiépítésére vo­natkozó indítványt a magam részéről a legn'a­gyobb mértékben helyeslem. A fagykár rar és főleg a jégkárral kapcso­latban Eckhardt Tibor t. képviselőtársam az­zal a kéréssel fordult hozzám, hogy 'a kor-

Next

/
Thumbnails
Contents