Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés képviselőházának , mánybiztosi teendők végzésével és jogkörével felruházott főispán urak vegyenek maguk mellé bizottságokat és ezek a bizottságok véleményező testületet lalkossanak az egyesek se gélyezésénél. Erre nézve imár előzőleg intézkedés történt, amennyiben a miniszterelnök úr hattagú bizottságok .alakítására szólította fel az illetékes minisztereket, akik a kormánybiztosi jogkört körül fogják határolni. A valuta- és devizapolitikával is foglalko zótt a képviselő úr; ezekre a kérdésekre tegnapi felszólalásomban rész-ben kitértem. Az 'adósságrendezés .kérdéséről ás a telepítés kérdéséről is beszélt.. Itt csak annyiban kell rektífikálnom ja több képviselőtársam felszólalásában felemlített adatokat, hogy tízmillió pengő áll rendelkezésre, lazonkívül öt éven át két-kétmillió pengő és évenkint egy-egymlllió pengő az elővásárlás céljaira. Pesthy Pál t. képviselőtársam az általános vita során a gyümölcstermelés fontosságára mutatott rá és ugyancsak a gazdaadósiságok rendezését tette szóvá, amit rajta 'kívül Kenyeres János és gróf Károlyi Viktor képviselőtársaim is szóvátettek. Tegnap a választ erre is megadtam. Ugyancsak ebbe ,a témakörbe tartozik ia védettség meghosszabbításának kérdése is. Gróf Zichy János a földbirtokreform, a hitbizományi reform és az egyke kérdéseit tette szóvá. Tegnap ezekre is kiterjeszkedtem, kivéve az egyke kérdését, amelyre nézve a belügyminiszter úr lelsz illetékes választ ,adni. Péchy László a vasúti szállítási díjak csökkentését kérte az északi ós keleti vármegyék részére. Azt hiszem, tegnap igen bőségesen kiterjeszkedtem ezekre a kérdésekre, talán vissza is éltem a t. Ház türelmével. , Farkas Eemér azt kérte^ hogy a gabonaértékesítés ugyanazon szisztéma szerint történjék az idén, mint a múlt évben. Erre tegnap azt a választ adtam, amelyre ő is célzott. Ezenkívül sertéshizlalási és piackérdéseket tett szóvá, valamint a palesztinai állatpiac bekapcsolására és ennek jelentőségére mutatott reá. Erre vonatkozólag azt mondhatom, hogy azáltal, hogy Postumia helyett Fiúmén keresztül megy most állat forgalmunk Olaszország felé, egyúttal megvan a lehetőség arra, hogy Málta és Palesztina felé is megindulhasson állatforgalmunk, amennyiben az egyéb kellékek is fennforognak. Rámutatott a szövetkezeti eszme fontosságára is, amelyről tegnap megemlékeztem és arra, hogy az állatértékesítés is van olyan fontos, mint. a gabonaértékesítés kérdése. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Továbbá a telepítés három előfeltételéül a földbirtokreform likvidálását, a gazdaadósságok rendezését és agrárlakosságunk átképzését szabta meg és rámutatott arra, hogy milyen fontos volna a gazda-titkárok intézményének megvalósítása. Ezzel a kérdéssel már évek óta foglalkozik a magyar gazdatársadalom. A magam részéről csak annyit tennék hozzá: nagyon kellene vigyázni arra, hogy ha az állam ilyen intézményt létesítene, ne gyakorlatlan gazdák kerüljenek Iki a faluba, hanem csak olyanok, akiknek a mezőgazdaságban már bizonyos gyakorlatuk is van, (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon helyes!) mert különben arra az idősebb vagy javakorabeli nemzedékre kevésbbé lesznek hatással, ismerve népünknek amúgyis konzervatív felfogását. Buchinger Manó képviselőtársam kevesli a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. ?. ülése 1935 június 5-én, szerdán. 305 telepítésre felvett — amint ő mondotta — 2 millió pengőt. Az előbb erre megadtam a választ. Melczer Lilla képviselőtársunk a gazdatársadalom oktatásának kérdését, alsófokú oktatási kérdéseket tett szóvá igein figyelemreméltó módon és rámutatott arra a praktikus kérdésre, hogy különösen célszerű volna a téli tanfolyamoknál, ha nem vasárnap, hanem szombaton az esti órákban lennének falun ezek a tanfolyamok. A magam részéről osztom ezt a nézetet és azt hiszem, aki falun lakik, szívesen veszi ezt a felszólalást; én intézkedni is fogok ilyen irányban. Felhívta a figyelmet az agrár-közigazgatás alsó tagozatának kiépítésére. A programmlban benne van a mezőgazdasági közigazgatás átszervezése. Rámutatott továbbá a munkásnyomorra és ezzel kapcsolatban igen megszívlelendő dolgokat mondott el. A lisztforgaalmi adóval kapcsolatban azt mondotta, hogy nrinősíttessiék őstermelőnek a munkás i& Azt hiszem, elkerülte figyelmét láiz a körülmény, hogy azokra a munkásokra nézve, akik gabonfában, természetben kapják munkabérüket, már eredetileg is megvolt ez a lehetőség és a ^f Öldmivelésügyi minisztérium kezdeményezésére még a múlt évben kiadott ia pénzügyminiszter egy olyan rendeletet, amely szerint azok a munkások, akik nem természetiben, hanem pénzben kapják a fizetésüket, ugyancsak részesüljenek ebben a kedvezményben. Ezek szerint tehát felszólalását tárgytalannak kell tekinitenetmi. Rámutatott a mezőrendiőri törvényre, annak fontosságára és főleg a végrehajtás fontosságára, továbbá lai mezőrendőiri törvény reform járnak szükségességére. Ezt nagy alapossággal tette s ezért köszönettel tartozom neki. ívitéz Kenyeres János képviselő úr rámutatott arra, hogy a német export kétszeresére emelkedett. A továbbiakban a Tiszántúlnál^ a különböző bajait és pedig többek között a járulékos terheket tette szóvá, továbbá az öntözés kérdését, amelyről tegnap volt alkalmam nyilatkozni. Takács Ferenc képviselőtrsam »ok tekintetben igen tárgyilagos felszólalásában az Alföld öntözéséről, a gazdaJadósságokról, a földbirtok reformról és a munkáskérdésről beszélt. Arrvátfalvi Nagy István képviselőtársam felhívta a figyelmet arra, hogy a telepítésnél a hadiirokkantakria nagyobb gondot fordítsunk. Erre nézve kilátásba helyezhetem^ hogy a törvényjavaslat a megfelelő intézkedéseket m igáiban fogja foglalni. Dulin Jenő képviselőtársam szintén a gazdáid ósságokról beszélt, ma pedig a sielyemtenyésztésnek kétségkívül nagy fontosságára mutatott rá. Azt hiszem, kissé túlzottan állította be azt az általa tapaisztalni vélt körülményt, hogy akik a selyemtenyésztéssel foglalkoznak, nem értenek a dolgokhoz. Németh Imre képviselőtársamé a telepítésire előirányzott 12 millió pengőt fájó pontnak mondotta és esak mintatelepek létesítésére tartja elegendőnek. Nézetét nem osztom. Csoór Lajos képviselőtárs am szerint a telepítés nem időszerű^A földreform, amint mondotta, likvidálandó és azt ajánlotta, hogy 15 holdankint 100 holdon felül minden giazda legyen köteles egy-egy éves cselédet tartani — ami igen érdekes indítvány — és» a budapesti piac rendezésének kérdését vetette fel. Mások is hozzászóltak ehhez a kérdéshez, különösen a budapestkömyéki képviselők közül. Szóvátette U