Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-24

Az országgyűlés képviselőházának magamat, mert azt a szóbalévő törvényjavaslatnak pár héttel ezelőtt történt parlamenti tárgyalásakor előadói beszédemben volt szerencsém megtenni. Ellenben legyen szabad a továbbiakban hangsúlyozottan kiemelnem azokat az intézkedéseket, amelyek az iskolák tananyagának, tantervének, tanmenetének és tanítási módszereinek javítása és tökéletesítése terén tétettek. Ebbe a feladatkörbe tartozik a múlt évben megszavazott középiskolai reformról szóló 1934 :XI. t.-c, amelynek végrehajtási utasítása munkában van és amelynek rendelkezéseit a jövő tanévtől kezdődőleg fokozatosan életbe fogják léptetni. Ez a törvény, amidőn megteremti az egységes középiskolai típust, egyben fontos lépés abban az irányban, hogy a középiskola színvonala emeltessék, illetőleg visszaállíttassák, a tanterv és tananyag megfelelően és korszerűen megállapíttassék és hogy helyes szelekció révén a magyar, ifjúság a gyakorlati pályákra tereitessék. Az iskoláztatással járó és a mostani gazdasági válság közepette hatványozottan súlyosan ható terheknek enyhítését célozták azok a rendelkezések, amelyek a tankönyvdrágaság csökkentésére és a tandíjkedvezmények újbóli szabályozására irányul

: tak. Gondoskodás történt ezenkívül a főiskolai tanulmányaikat kiváló eredménnyel végzett és elhelyezkedést nem találó diplomás ifjak ideiglenes foglalkoztatásáról. Ennek lebonyolításával a kultuszminiszter úr bízatott meg és e célra a tárca múlt évi költségvetésében 840.000 pengő hitel irányoztatott elő, amely összegből 850 diplomás ifjú foglalkoztatása vált lehetővé. Előkészítés alatt van a főiskolai oktatás reformja, a tanügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával pedig hallottuk a miniszter úr kijelentését, hogy külön törvényjavaslatot szándékszik a szakoktatásról a t. Ház elé terjeszteni és hogy minden reménye megvan arra, hogy ennek keretében sikerülni fog a mezőgazdasági szakoktatás kérdését is a földmívelésügyi miniszter úrral teljes harmóniában és kielégítően megoldani. Az állami színházak reorganizálása terén éppen a napokban történtek elhatározó lépések (Petrovácz Gyula tapsol.) és remélni lehet, hogy a Nemzeti Színház anyagi és erkölcsi felemelése, amelyet Voinovich Géza távozó kormánybiztos oly sikeresen elindított, a színházi adminisztráció racionális átszervezése és a művésztársulat megfelelő felfrissítése által — kapcsolatban az elértéktelenedett sizínházii nyugdíjalapnak rendezésével — teljes eredménnyel fog járni és az új igazgató a működéséhez fűzött nagy várakozásoknak mindenben meg is fog tudni felelni. Mulasztást követnék el, ha nem érinteném még röviden azt a nagy munkát, amelyet a miniszter úr a nemzetközi kulturális kapcsolatok kimélyítése terén végez és amelynek eredményeit hirdetik azok a kulturális egyezmények. amelyeket eddig Rómában, Varsóban és legutóbb ez év márciusának elején Bécsben megkötött és amely egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat a miniszter úr már a Ház elé is terjesztette. T. Képviselőház! Az elmondottakban iparkodtam nagy vonásokban vázolni azt a nagyszabású és intenzív munkát, amelyet a kultuszminiszter úr kiváló munkatársaival a kultúrpolitikának jóformán egész területére kíterjedőleg már eddig végzett, illetőleg azt a munkaprogrammot, amelyet a miniszter úr a közeljövőben megvalósítani szándékszik. \. ülése 1935 június 3-án, hétfőn, 175 Áttérek már most a kultusztárca előttünk fekvő 1935/36. évi költségvetésének ismertetésére. Ennek során mindenekelőtt megállapítom, hogy a tárca összkiadásai — amint az előttük fekvő költségvetési füzetből látni méltóztatnak — 88,572.000 pengőt tesznek ki a nyugellátások nélkül, a múlt évi költségvetés összkiadásaivai összehasonlítva, tehát kereken 1,391.000 pengővel többet. Ha nézzük, hogy ez a többlet miből áll elő, örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezt nem a rendes kiadások emelkedése okozza, amelyek nem, hogy emelkedtek volna, hanem a múlt évben előirányzott kiadásokhoz képest végeredményben 60.000 pengővel csökkentek. Ez az 1,391.000 pengős kiadási többlet az átmeneti kiadásoknál és a beruházásoknál jelentkezik és az átmeneti kiadásokra 582.000, a beruházásokra pedig 870.000 pengő esik belőle. Az átmeneti kiadásoknál az 582.000 pengő többletből 340.000 pengő a testnevelési címre esik, de ennek inkább csak költségvetés-technikai oka van. Ugyanis a lóversenyeknél 'befolyó totalizatőrjövédelemből a Lovaregyletnek átengedett és az Országos Testnevelési Alapnak megtérítendő összeg a tényleges forgalom után irányoztatott elő, ezenkívül az átengedett részesedési százalék is felemeltetett. Több kiadás, még pedig 264.000 pengő mutatkozik az egyetemek és főiskolák átmeneti kiadásánál, amelyből a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem 300 éves jubileuma kapcsán 230.000 pengő az egyetemi épületek külső és belső tatarozására, üzemi berendezésének kiegészítésére, továbbá az elme- és idegkórtani klinikaépület egyik szárnya süllyedésének aneggátlására szükséges. 34.000 pengő pedig a Budapesten újonnan létesítendő tüdőbeteg-pavillon építésére a székesfőváros által az Országos Társadalombiztosító Intézettől felveendő és 20 év alatt törlesztendő 800.000 pengő kölcsön évi amortizációjának a kincstár által viselendő fele részére irányoztatik elő. Az átmeneti kiadásoknál jelentkező többletből 25.000 pengő a külső igazgatás címre esik, ahol a tanügyi igazgatás átszervezésével kapcsolatban a tankerületi főigazgatóságok berendezési költségeire és a helyiségek esetleges átalakítására irányoztatik elő ez az összeg. Végül a diákjóléti célok támogatásánál az átmeneti kiadások 14.300 pengővel magasabb összegben irányoztattak elő, amire azért van szükség, hogy az állástalan diplomás ifjak ideiglenes foglalkoztatásával kapcsolatban az Országos Társadalombiztosító Intézet járulékai is viselhetők legyenek. A beruházások összege 1,055.000 pengő, a * múlt évi költségvetésben e címen előirányozott 185.000 pengővel szemben. Ennek az összegnek oroszlánrésze, még pedig 900.000 pengő az 1932ben jóformán teljesen megszűnt elemi iskolaF építkezések folytatására irányoztatik elő és ezzel a túlzsúfolt és leromlott állapotban lévő falusi iskolák tarthatatlan helyzetének orvoslására tétetik erőteljes lépés előre. Tantermenként átlagosan 6000 pengőt számítva, az előirányzott 900.000 pengőből előreláthatólag 150 tanterem lesz létesíthető. Megjegyzendő, hogy e most említett 900.000 pengős beruházási hitelen kívül ugyanennél a címnél még 100.000 pengő van előirányozva, mint rendes kiadás, ugyancsak elemi iskolai épületek tatarozására és építkezési segélyekre, amely összeg szintén lényeges segítséget jelent az elemi iskolai épületek helyreállítási programmjában. 26*