Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-23

Az országgyűlés képviselőházának 2 szóltam. Ami a hódmezővásárhelyi ipartestület autonómiájának felfüggesztését illeti, ígérem, hogy megvizsgálom az ügyet és minél hamarább intézkedni fogok. Dinnyés Lajos képviselőtársam a szekérversenyről beszélt. Erre és a filléres vonatok ügyére válaszoltam. A balatond útszakasz lezárására vonatkozólag pedig közölhetem, hogy ex a munkálat elkerülhetetlen volt, amikor azonban meggyőződést szereztem arról, hogy a kerülő út a vasárnapi 'közönségnek meglehetősen nagy terhet jelent, — mint méltóztatnak tudni — azonnal intézkedtem, (hogy szombaton és vasárnap ez az út még áldozatok áirán is kinyittassék. A ooiunikálat már közel áll a befejezéshez és azt hiiisaem, pár napon belül a régi útvonalon akadálytalan lesz a közlekedés a Balaton felé, az új útvonal pedig előreláthatólag augusztus végére ki fog épülni. (Helyeslés.) Ami a repülés fejlesztését • illeti, magam is tudom, hogy itt sok tennivaló van, hatáskörömben már is intézikedteni a repülőtér modern kiépítése iránt. Csoór Lajos képviselőtársam a ikisiiparostestületeknek gazdasági alapokra való helyezését kívánta. Nekem is teljesen konform a felfoigásóm. Ami az útépítésnél a munkások ügyét illeti, hogry a munkabéréket ellenőrizzük, ez máris folyamatban van és ágyekezni fogok ezt az ellenőrzést minél hatékonyabbá tenni. - Ami pedig a mértéklhitelesítés gyakoriságát illeti, isajnos, itt nem tehetek a törvény rendelkezése ellen, amely szerint kétévenként minden mértéket hitelesíteni kell és azt hiszem, mulasztást követne el a minisztérium, ha a törvény rendelkezéseinek nem tenne eleget. Azt hiszem, ezekben megadtam a választ a felszólaló képviselő uraknak. A költségvetés általános vitája során és a kereskedelmá tárca költségvetésénél is nagyon sok képviselő úr kifogásolta azt, ihogy a költségvetés számadataiból nem domborodnak ki eléggé a kormány reformtörekvései, másrésdt pedig bírálat tárgyává tették azt, hogy a költségvetési hiány növekedett, : holott kétségtelen, hogy új alkotások és új intézmények létesítésének költségemelkedéssel kell járnia. Véleményem szerint ép azért érdemel dicséretet a magyar koirmány, amely el van szánva egy céltudatos reformpolitika imauigurálására, mert nem kápráztatja el az országot gyors és meggondolatlan alkotásokikai, mert tudatában van annak, hogy igaai reformpolitika nem lehet más, mint legjózanabb, a legokosabb reálpolitika. (Ügy vàn! Ügy van! a jobboldalon.) A reformoknak az (adottságokkal nem számoló és sokszor az olcsó napi sikerekért való megvalósítása nemcsak a reformpolitika csődjét jelentené, f de merem állítani, hogy rendikívül súlyos válságba sodorná az egész országot. Amit a rendelkezésre álló keretekben megtehettünk, azt 'meg is tettük. Éppen ezért (kérem, méltóztassanak a kormány gazdasági politikáját a napi realitások szigorú fiigyelemibe/vételével, de a miindeminapi gondok felé emelkedve bírálni és az elméletek délibábjai helyett a lehetőségek és az adottságdk szigorú valóságát szem előtt tartani és akkor meg vagyok győződive arról, Ihogy úgy a kormány gazdasági politikája, miinit tárcám költségvetése kiállja a legteljesebb kritikát is. Kiérem ezért a tárca költségvetésének elfogadását. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedeKÉPVISELÖUÁZI NAPLÓ II. ülése 1935 május 29-én, szerdán. 165 lemügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos költségvetési fejezeteket általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! — Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a kereskedelemügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos költségvetési fejezetéket általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a kereskedelemügyi tárca költségvetésének általános tárgyalása során Szabó József képviselő úr által beadott határozati javaslat felett való hatátrozathozatal. Szabó József képviselő úr határozati javaslata utasítani kéri a kereskedelemügyi, illetőleg a leendő iparügyi minisztert, hogy a munkaidő és munkaviszony szabályozása, a minimális munkabér megállapítása és a vasárnapi munkaszünet rendezése tárgyában haladéktalanul terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot elfogadni? (Igen! — Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik") Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Napirend szerint következik a kereskedelemügyi tárca és ezzel kapcsolatban az állami üzemiek költségvetésének XVIII., XIX. és XX. fejezete, valamint a XXVI. fejezete 1-, 2. és 3. címének részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a kereskedelemügyi tárca 1. címét felolvasni szíveskedjék. Esztergályos János jegyző (olvassa a címet): Pintér László! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Németh Imre! Németh Imre: T. Képviselőház! Bár az igen t. miniszter úr előbbi beszédében már szinte válaszolt azokra, amiket elmondandó vagyok, mégis méltóztassanak nékem megengedni, hogy egészen röviden, néhány mondattal rámutassak a kereskedelemügyi tárca költségvetésének egy olyan pontjára, amelyről tulajdonképpen ennek a vitának folyamán a legkevesebb szó esett. (Halljuk! Halljuk!) Ez a kérdés, akármennyire sokat beszélnek is róla, az az érzésem, hogy mégsem foglalja el a közgondolkodás és a legilletékesebbek előtt is azt a jelentőséget, amelyet tulajdonképpen megérdemelne. Ez a kérdés: az idegenforgalom problémája. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) Ha az idegenforgalom jelentőségét az egész nemzetgazdaság problémáinak szempontjából vizsgáljuk, ha megnézzük, hogy mit jelent és mit jelenthet az idegenforgalom, akkor egészen csodálatos dolgokat találunk, különösen ha összehasonlítjuk azokat az eredményeket, amelyeket az idegenforgalom mérlegében az 1929. esztendőben, szóval néhány esztendővel ezelőtt az európai közgazdasági prosperitás legnagyobb lendülete idejében tapasztaltunk és azokat a mostani eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy Európában az amerikai turisták által 1929-ben idehozott pénzösszegek körülbelül 4 milliárd pengőt tettek ki, az európai nemzeteknek egymás között való idegenforgalma következtében körülbelül 1 milliárd pengő cirkulált, szóval 1929-ben egész Európában az idegenforgalom 5 milliárd pengő összeget cirkuláltatott, amely összegből 1929-ben Magyarországra összesen 10 millió pengő jutott, természetesen nagyobbrészt ez is a megszállt területek lakosságának 24