Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-21

4 Az országgyűlés képviselőházának juttatottak egyéni telekkönyveztetését előké­szítette egész működése alatt 3091 községben, 1934-ben 332 községben, s ennekfolytán az 1931. évi XXXV. t.-c. 1. §-ának 1—5. pontjai alatt felsorolt tennivalókra nézve a hatáskörnek a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsá­gára történt átszállása 1935 január 1. napjáig már bekövetkezett 2962 községre, ebből 1934-ben 649 községre. Nevezetes tevékenysége volt az Ofb.-nek az ármegállapítás. 1935 január 1-éig ilyen ármeg­állapító ítéletet hozott a bíróság 2890-et, ebből az 1935. év folyamán 9-et. Azonfelül 1934-ben különböző kérdésekben 3994 tanácsi határoza­tot hoztak. Ujabb ármegállapítási kérelem 1775 darab érkezett az 1932. évi 3.200. számú M. E. rendelet alapján a bírósághoz, ármérséklést mondott ki a bíróság 755 ítélettel. Ez is olyan természetű tevékenység, amelyet másra, mint egy központi független bírói hatóságra bízni tiem lehet. Az Ofb.-nek az előző években is folyton csökkentett személyzete az új költségvetés sze­rint tovább csökkent egy harmadik és egy má­sodik fizetési csoportba tartozó bíróval. A sze­mélyi járandóság most 38.900 pengővel keve­sebb. Megszűnik 10 ideiglenes díjnoki állás is, így a nem rendszeres illetményeknél 11.871 pengő csökkenés mutatkozik. Ha az egész igazságügyi költségvetést né­zem, azt látom, hogy az igazságügyi tárca kiadása 32,552.000 pengő, az igazságügyi tárca hoz tartozó nyugellátások költsége pedig, 15,388.100 pengő, úgyhogy a nyugellátásokkal együtt az igazságügyi tárca összes kiadása 47,940.100 pengőt tesz ki. Bár a nyugellátás az előző évi költségvetéshez képest 47.000 pengővel emelkedett, és bár 200.000 pengő beruházás is van felvéve a költségvetésbe, ennek ellenére a most tárgyalás alatt álló költségvetés a ta­valyi költségvetéshez képest 134.000 pengő csökkenést mutat a kiadások oldalán. Amint a költségvetésből méltóztatnak látni, az igazságügyi tárca költségvetése alkalmaz­kodik az ország súlyos gazdasági helyzete ál­tal ránk parancsolt takarékosság elvéhez. En­nek ellenére teljes fegyverzettel vesz részt az igazságügy minisztérium is a kormány reform­politikájának munkájában és a költségvetés indokolása a jogi reformok egész. sorozatát je­lenti be. aminő a hitbizományi reform, a rész­vényjog reformja, a családvédelem, a tagosí­tás stb. Eléggé nem értékelhető munka foh r ik tehát úgy az igazságügyminisztériumban, mint az igazságügy egyéb szerveinél is. Mindennek a nemzeti szempontból fontos munkának jelentőségét kiemelve, tisztelettel kérem, méltóztassék az igazságügyi tárca költ­ségvetését elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és tavs a jobboldalon és, a középen.) Elnök: Szólásra következik Rupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső: T. Képviselőház! örülök, hogy a t. előadó úrral egy-két kérdésben e tárca tárgyalásánál egyetérthetek. örömmel állapítom meg én is vele együtt, hogy az állami életnek a törvényhozáson kí­vül két legfontosabb tényezője, nevezetesen az államfő és a független bíróság a pártpoli­tika felett áll. Óhajtandó, hogy ez az igazság, ez a tény a jövőben még kifejezettebben vál­jék érezhetővé. Egyetértek a t. előadó úrral a magyar bíróságok dicséretében ás és ezt az egyetér­tésemet nem zavarja az sem, hogy éhben a bírói kárban is akad kivetni való, nem za­21. ülése 1935 május 27-én, hétfőn, varja az sem, ami megtörtént a Nyírségben, hogy egy a választásokhoz kiküldött bíró Nánássy Imre nyíregyházi ügyvéd képviselő­jelöltségét teljesen törvénytelenül elgáncsolta, teljes rosszhiszeműséggel állapítván meg róla, hogy nem igazolta egyévi ittlakását a válasz­tások előtt, holott tény az, hogy a nevezett bíró úr előtt az illető ügyvéd úr akkor már éveken keresztül tárgyalt. Nem panaszképpen hozom fel ezt, igen t. Képviselőház, csak fel kell említenem azért, mert ennek a bírónak a bűne nem azért a legnagyobb, mert alkot­mánysértést követett el... Elnök: Ez az ügy még tárgyalás alatt van; kérem a képviselő urat, hogy addig, míg el nem dói, rosszhiszeműséggel és hasonlókkal ne méltóztassék vádolni és ne méltóztassék ilyen erős szavakat használni. {Helyeslés jobb­felől.) Rupert Rezső: ...hanem a legnagyobb azért, mert ezzel azon a fényes paláston ejtett foltot, ha nem tudnók, hogy az a palást még ezentúl is tiszta marad, ha ráfröccsent is a sár. Azt, hogy miért említettem meg a rossz­hiszeműséget, íme bizonyítottam is azzal, hogy a t. Ház előtt felemlítettem, hogy az il­lető képviselőjelölt úr az illető bíró úr előtt több év óta, tárgyalt, mielőtt a 'bíró úr dön­tött a fölött, hogy jelöltségének föltétele fenn­forog-e annak folytán, hogy nem töltött több időt távol az országtól a jelölése előtt, mint egy évet. Mélyen t. Képviselőház! Egyetértek a bíró­ság megbecsülésében, glorifikálásában a t. elő­adó úrral, főképpen az utolsó 76 évre vissza­menőleg, amióta a független bíróságot felállí­tották. Mert az ezeréves magyar bíró dicséreté­ben viszont nem vehetek részt. Nem vehetek részt a Mar tin ovich-féle összeesküvés vádlott­jai fölött ítélkezett akkori magyar bíróságnak dicséretében, nem vehetek részt azoknak a bí­ráknak dicséretében, akik annak idején Lovasy Lászlót és társait, Kossuth Lajost és Wesselé­nyi Miklóst, ezeket a kiváló, nagysze *ü magyar hazafiakat, ezeket a magyar hősöket éppen a hazájuk iránti szeretetnek vétkéért ítélték el. Maradjunk csak meg az utolsó 76 évnél, amióta független a bíróság. Ez is nagy próbája, bizo­nyítéka annak, hogy milyen nagy érték, milyen nagy becs a függetlenség. De nem érthetek egyet az előadó úrral több tekintetben, ezért is nem fogadhatom el ennek a tárcának költségvetését, mert nem látom e mögött a költségvetés mögött az igazságot ku­tató nemzeti akaratnak érvényesülését, pláne annak sikerét. Engem egyenesen megdöbben­tenek azok a számok, amelyeket az igen t. elő­adó úr elénk tárt a magyar bíróságok mun­kásságáról, mert teljességgel lehetetlen jó mun­kát végezni, ilyen szörnyű nagy számokat pro­dukálni olyan kis »létszámmal, mint amilyen a magyar bíróságé. (Ügy van! a jobbközépen.) Ez mutatja éppen, hogy az igazságügyminisz­ter úr sem teljesítette és teljesíti azt a köteles­ségét, amely reá vár, mint a magyar igazság­ügyek gondozójára, mert különben nem engedte volna meg, hogy a bírói létszámhoz és a bírói eljárási szabályokhoz egyáltalában hozzányúl­janak. Itt legyen szabad helyreigazítanom az igen t. előadó urat a tekintetben, hogy ő - - nyilván nyelvbotlásból — azt mondotta, hogy az igaz­ságügyminiszter a bíróságok legfőbb őre. Úgy gondolom, nem reflektál erre. (Lázár Andor igazságügy miniszter: De igen! Miért nel) A bíróságok legfőbb őre nem lehet igazságügy-

Next

/
Thumbnails
Contents