Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-21

Az országgyűlés képviselőházának 21. ülése 1935 május 27-én, hétfőn. kon ma lényegesen kevesebb érdemleges ítéletet kell hoznia a járás bírónak, mint kellett 1930-ban. Hogy azonban a bírák munkáját még további és még érdekesebb adatokkal alátámasszam, meg kell említenem azt is, hogy az ítélethozatal mellett van egyéb érdemleges határozathozatala is a bírónak, amikor egy-egy ügyet nem ítélettel, hanem más módon intéz el. Az ilyen befejezések számával is érdemes foglalkozni. Egy-egy bíró 1934-ben a következő befejezett ügyszámmal szerepel: A járásbíróságoknál befejezett egy bíró 1934-ben 1007 ügyet, a törvényszékeknél 331 ügyet, a tábláknál 139 ügyet és a királyi Kúriánál 112 ügyet. Méltóztatnak tehát látni, hogy a tényleg elintézett ügyek száma is magas a bíróságoknál. Minden bíró igazán tudásának, szellemi és testi képességeinek teljes kihasználásával dolgozik, hogy a magyar igazságszolgáltatást azon a magas színvonalon tartsa, amelyen ma áll, és amelyen nemcsak áll, hanem, amelyen folyton emelkedik, s amelyre mindnyájan méltán vagyunk büszkék. Amikor a költségvetés részleteire kívánok rátérni, néhány momentumot ki kell emelnem a költségvetésből, amelyek mintegy első tekintetre is kikívánkoznak a számoszlopokból, hogy azokkal külön foglalkozzam. Nevezetesen hangsúlyoznom kell, hogy a takarékosság elve ellenére is évek óta először szerepel az igazságügyi tárca költségvetésében a »beruházások« című rovat. Egyelőre még csak szerény összeget. 200.000 pengőt szán az igazságügyi tárca a beruházásokra és pedig a kisvárdai és a fehérgyarmati új járásbírósági épületekre, továbbá a bácsalmási járásbíróság épületének átalakítására és kibővítésére. Ezek összes építési költsége 400.000 pengő, amelyből a fele. 200.000 pengő irányoztatott elő az előttünk levő költségvetésben. Nem nagy összeg, azonban tekintettel arra, hogy munkaalkalmakat jelent s tekintettel arra. hogy igazságügyi szükségleteket fog kielégíteni, szükségesnek tartottam erre a szerény kezdeményezésre, — amelynek reméljük, miajd folytatása lesz 'későibb, — m'ár imast rámutatni. Ami a személyzeti létszám kérdését illeti. ebben a tekintetben az igazságügyi tárca költségvetése — mondhatnám — semmi kifogás alá nem esik, mert a személyzet a szabványos létszámot csaknem mindenütt eléri. A jelenlegi tényleges személyzet a szabványos létszámnál mindössze 19-cel több, a telekkönyvezetési szakban 4-gyel, a fiatalkorúak intézeteinél a tisztviselőszakban 1-gyel alatta van, az altiszteknél és szolgáknál több 4-gyel, a kincstári jogügyi igazgatóságnál a fogalmazási szakban mindössze 1-gyel több. Teljesen szabványos létszám áll fenn a központi igazgatásnál, a kir. vádhatóságoknál, valamint a letartóztatási intézeteknél. A földbirtokrendező bíróságnál a személyzet létszáma tavaly 17 volt, ma 14. Amint méltóztatik látni, itt is állandóan csökken a létszám. A tárca bevételeinek előirányzatánál az utóbbi idő tényleges bevételeire tekintettel 6000 pengő csökkenés irányoztatott elő, Ami a kiadások egyes tételeit illeti, itt a következőkre legyen szabad rámutatnom. A kiküldetési és átköltözés i költségeknél 10.000 pengő emelkedés állott elő és pedig azért, hogy a telekkönyvi betétszerkesztési és egyéb kivételes telekkönyvi munkálatokat élénkebb ütemben lehessen elvégezni. Mint méltóztatnak emlékezni, beszédem bevezető részében hangsúlyoztam a telekkönyvi ügyforgalom nagy számát. Hogy ez a nagy szám minél gyorsabb ütemben legyen feldolgozható, ezért volt szükséges ezt a szerény 10.000 pengőt felvenni. Hangsúlyozni kell azt, hogy a bírói és ügyészi egyesület internátusának 5000 pengős segélye ebben a költségvetésben is megmaradt és ugyancsak megmaradt az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet támogatására előirányozva volt 200.000 pengő, amivel az igazságügyi kormányzat az ügyvédi kar nehéz helyzete iránti teljes megértést kívánta dokumentálni. (Rupert Rezső: Kétmilliót fizetünk csak kezesség folytán!) A királyi vádhatóságoknál a nsm rendszeres illetmények a tavalyi 44.231 pengőről az idén 64.231 pengőre emelkedvén, 20.000 pengő emelkedés nyilvánul meg. Ennek indoka a következő: Az 1930.-XXXIV. te. 110. §-a előírja, hogy (olvassa): »Ha a királyi ügyészség arról van meggyőződve, hogy a királyi törvényszék mint egyes bíróság hatáskörébe utalt bűncselekmény miatt egy évnél hosszabb tartamú szabadságvesztésbüntetés előreláthatólag nem lesz kiszabható és az elkövetés helye a királyi törvényszék székhelyén lévő királyi járásbíróság hatáskörén kívül esik, a királyi törvényszék az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságnál indítványozhatja a tárgyalás kitűzését és megtartását«. Akkor, midőn a járásbíróságnál tulajdonképpen törvényszéki hatáskörbe tartozó ügy tárgyaltatik, szükséges a vádhatóság megerősítése, kívánatos volt tehát, hogy lehetőleg ne a bírósági személyzet körébe tartozó ügyészségi megbízott képviselje a vádhatóságot, hanem a bíróságtól független egyének bízassanak meg a vádhatóság képviseletével. Ebből a szempontból pedig kívánatos és szükséges volt, hogy a javadalmazás megfelelően felemeltessék. A kiküldetési és átköltözési költségek 5000 pengővel emelkednek, és pedig azért, mert a királyi járásbírósági fogházakat s a kir. ügyészi megbízottakat a királyi ügyészek kell, hogy időnként felügyeleti hatáskörben megvizsgálják. Ezt az elmúlt években mellőzték, takarékosságból. Most a jogszolgáltatás érdekéből kívánatos volt, hogy a régi rendszer visszaállíttassék. Ebből a szempontból szükséges volt a kiküldetési és átköltözési költségeket az említett 5000 pengővel, szerény összeggel emelni. Ennek ellenében azonban rá kell mutatnom arra, hogy a bűnügyi eljárási költségek 50.000 pengővel csökkentek, ami a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. te. érezhető kihatása. A magánintézetekben bírói határosat alapján javító nevelésben részesülő fiatalkorúak tartási díjaira stb. 20.000 pengővel kevesebbet irányzott elő a költségvetés, mert a fiatalkorú letartóztatottak száma — és ezt örömmel állapítjuk meg — csökkent. A földbirtokrendezés befejezésére vonatkozólag néhány adatot kell a költségvetéssel kapcsolatban ismertetnem. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1921 június 20-ika óta 1935 január 1-éig 685,782 beadványt fogadott el. Ebből az 1934. évre esett 26.819. Megváltási eljárás volt 3213 község határában. Ennek során igénybevétetett a megváltási ítélet szerint öszszesen 937.784 katasztrális hold, és pedig 501.417 hold megváltás, 436.367 hold pedig vagyonváltságban való átvétel útján. A műszaki munkálatokat hitelesítette a bíróság 3105 községben, ebből 1934-ben 90 községben. Amint tehát méltóztatnak látni, ha csökkenő létszámmal is, de az Országos Földbirtokrendező Bíróság tevékenységi köre még mindig fennáll, s ezért fenntartása egyelőre el nem kerülhető. A 1*