Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-21
Az országgyűlés képviselőházának 21. ülése 1935. évi május hó 27-én, hétfőn, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az igazságügyi tárca 1935/36. évi költségvetése. Hozzászóltak : Krüger Aladár előadó, Rupert Rezső, Ángyán Béla, Györki Imre, Kelemen Kornél, Eckhardt Tibor, Erődi-Harrach Tihamér, Vázsonyi János, Sulyok Dezső, Dulin Jenő, Drobni Lajos, Horváth Zoltán, Petro Kálmán, Lázár Andor igazságügyminiszter. — A miniszterelnökségi tárca 1936/36. évi költségvetése és a költségvetés I., IL, III., VII. és VIII. fejezete. Hozzászóltak : Hegedűs Kálmán előadó, Rakovszky Tibor, Weltner Jakab, gr. Apponyi György, Szabó József, Rassay Károly, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök. — Személyes kérdésben szólt Vázsonyi János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása.- — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután 4 óra 03 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslat ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Kenyeres János jegyző urat kérem fel. Napirend szerint következik az 1935/36. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. Sorrend szerint következik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Krüger Aladár előadó urat illeti meg a szó. Krüger Aladár előadó: T. Ház! Az igazságügyi tárca költségvetése éppúgy, mint maga a tárca, felülemelkedik a . pártszempontokon, mert az igazságszolgáltatás is pártszempontokon felül álló nemzeti feladat. Voltaképpen <az egész emberi élet az igazság keresése. A theológia és a természettudomány a lét igazságait keresi, a történettudomány a múlt igazságait, a nemzetgazdaságtan és a szociológia a gazdasági igazságokat kutatja, a hadtudomány a nemzet igazságának az erőszakkal szemben való győzelmét akarja biztosítani; ha pedig két érdek ütközik össze egymással, akár két egyéni érdek, akár az egyén érdeke a társadalom érdekével ütközik össze, akkor jogvita keletkezik és az igazságszolgáltatás feladata eldönteni azt, hogy a két érdek közül melyik oldalon van az igazság. A szuverén államhatalom főszervei közül tehát kettőnek mindenesetre a pártok felett kell állania: az államfőnek és az igazságszolgáltatásnak. Amikor az igazságügyi tárca költségvetését bemutatom, a számadatok mögött az igazságot kutató nemzeti akaratot kell éreznünk, megismernünk és megbecsülnünk. A magyar KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. igazságszolgáltatás Szent István óta megvalósítja a nagy király második törvénye II. fejezetének 3. §-ban foglalt következő szavakat (olvassa): »És az igaz törvényt sem valakinek hazugsága vagy hamis tanúsága, sem hitszegés vagy jutaloimj semmiképpen meg ne vesztegesse.« Ugyanezt más szavakkal iktatta be törvénytárunkba Verbőczy is Hármaskönyve élőbeszédének VI. címe 10. §-ában (olvassa): »A bíráknak tehát a mi országunkban is minden törvényt a közjóra kell alkalmazni ok«. A bírói hatalom az abban letett hatalom nagyságát tekintve is első helyen áll. A bíró az állampolgár legfőbb javai, szabadsága, becsülete, vagyona, sőt még élete felett is rendelkezik s e. rendelkezés nem kivételes természetű, még kevésbbé erőszak vagy hatalmi viszszaélés, hanem az állami rend és a polgári szabadság nélkülözhetetlen és intézményes biztosítéka. Az igazságügy szerveinek központja a biró. az ezeréves magyar bíró, akit már a honfoglaló magyarok fejedelmi udvarában magas közmgi pozícióban ismert fel Bíborban született Kons- / tantin császár. A magyar igazságügyi szolgálat központja az a bíró, az az ezeréves magyar bíró, akit Szent István idejében áthat a kereszténységnek mindenen felülemelkedő tiszta szelleme, az a bíró, aki ezer éven keresztül a magyar állami és társadalmi rendnek legfőbb biztosítéka, szilárd bástyája, az a bíró, akii.ek működésére büszkeséggel tekint a magyar közélet ezer év! óta és fog tekinteni — oizton hiszszűk — a következő évezredekben is. (Ügy van! jobb felől.) A bíró az igazságot úgy szolgáltatja ki, mint a pap a szentséget, s ebben az ideális és mégis a reális élet valódi értékeit kutató, felismerő és kiemelő működésében legfőbb őre az igazságügyminiszter, mint az államhatalomnak erre különlegesen hivatott szerve. Az igazságügyminiszter a bíróság legfelsőbb felügyeleti hatósága, segítőtársai pedig a bíróságnak az igazságszolgáltatás többi szervei az ügyészség és az ügyvédség. Minisztérium, bíróság, ügyészség és ügyvédség, általában minden, igazság1
