Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-8

Az országgyűlés képviselőházának Összeállítsa a maga egész tanrendjét. (Helyes­lés a baloldalon.) Nálunk gazdagabb országok­ban is azt látjuk, hogy a leánynevelés csak egészen kivételesen fordul a tudományos és el­méleti pályák felé. A gazdag Angliában a kö­zépfokú leányiskolának a típusa a finishing school, ahol mit tanulnak azok a leányok? Meg­tanulják a hygiéniát, a paedagógiát, a gyermek­ápolást, a házkörüli teendőket, a kertészetet, a művészetet, megtanulják mindazt, aminek a nő a gyermeknevelés és a családi élet szempont­jából hasznát és előnyét látja. A magyar leány­nevelésnek is ez kell, hogy a programmja le­gyen. Ebben a tekintetben azonban úgyszólván teljesen nélkülözzük azt az iskola-típust, amely a középosztálybeli magyar leánynak a családi életre való megfelelő nevelést biztosítana. Pe­dig akár a közérdek szempontjából nézem a kér­dést és nézem a túlzsúfolt magyar hivatali pá­lyákat, ahol a legkiválóbb, egyetemet végzett férfiak is csak a legnagyobb nehézségek árán, szörnyű tülekedések, talp alások, kilincselések és nélkülözések árán tudnak elhelyezkedni, akár az illető leányoknak az egyéni életét nézem, akik a gimnáziumon és az egyetemen keresz­tül kikerülnek az életbe, azt látom, hogy ezek a leányok sem a, családi élet felé nem vonzód­nak, sem a közéletben nem találják meg azt az érvényesülési lehetőséget, amely felé vágyód­nak és kiegyensúlyozatlan, elferdült lelkű, vég­eredményben szerencsétlen teremtések gyanánt járják ezt az országot. Nem látom be, miért kell a magyar leány nevelésnek ilyen irányban ha­ladnia, ezért arra kérem a kultuszminiszter urat, gondoskodjék arról, hogy a leánygimná­ziumok és a koedukációs intézetek csökkentése árán is. a megfelelő középfokú leányintézeti típus ebben az országban megvalósuljon. (He­lyeslés.) Végeredményben összefoglalva, amit eddig elmondani bátor voltam: örömmel látom annak a közoktatásügyi igazgatási keretnek a létesí­tését, amelyet ez a törvényjavaslat jelent, de ennek a keretnek a nemzet szempontjából való értéke végeredményben attól függ, hogy mi­lyen szellemmel fogják kitölteni ezt a Keretet­(Ügy van! a baloldalon.) Ha egy szóiban kel­lene összefoglalnom azt. hogy milyen szellemet szeretnék ebben a keretben száz százalékig ér­vényesülni látni, akkor azt mondanám: eser­késziszellemet {Elénk helyeslés a balközépen.) és nem kaszjárnyaszellemet; oserkészszellemet. amely önfegyelem és nem a mechanizált ember­típus fegyelme; cserkészszellemet, amely spon­tán felülemelkedése a léleknek önmagán és nem a kívülről rákényszerített drill alapján nevel hasznos és életképes polgárokat ebben a hazá­ban. Igen t. Ház! Ennek a trianoni országnak nem szabad elnyomorodott jellemeket produ­kálnia. Ennek a trianoni országnak különösen szüksége van arra, hogy szenvedni és tűrni tudó, ideálokért minden körülmények között lelkesedő, egyenes, egy fából Taragott ember­típusok kerüljenek ki az iskolákból, nem pedig menzákon agyongyötört,^ protekcionizmusra kénvszerített, »biciklista-típusok«, akik megta­nulják, hogy felfelé görnyedni, lefelé pedig ta­posni kell. (Ügy van! Ügy van! Taps a balol­dalon.) Angliában a közoktatásügyi intézmények nagyon számos ágazatát közelről ismervén meg, rájöttem arra, hogy a brit birodalom nagysá­gának és 'hatalmának nem a brit hajóhad, nem a brit hadsereg, nem a brit bankélet, gyáripar, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. ülése 1935 május 8-án, szerdán. 83 hanem egyedül és kizárólag az angol nevelés az alapja. Nem véletlen az, hogy az angol ki­rály ő felsége tegnapelőtt este, az ő gyönyörű, emberi méltóságteljes jubileumán, rádió­szózatában nem a brit hatalom látható külső tényezői felé fordult, hanem a rádión keresztül koronás ősz fejét bedugta az angol gyermek­szobákba és azt mondotta: gyerekek, a király beszél hozzátok, aki arra kér benneteket, hogy ne tévesszétek szem elől az elődök pédaképét és szenteljétek magatokat szent büszkeséggel a haza szolgálatának. T. Ház! Ennek a szózat­nak, amelyet az angol gyermekekhez intézett az angol király, kell betöltenie a magyar közokta­tásügy keretét. (Elénk helyeslés balfelöl.) örömmel üdvözlöm a kultuszminiszter urat és a törvényjavaslatot elfogadom. (Elénk he­lyeslés, éljenzés és taps a bal- és jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik. — Friedrich István: Ez aztán az egység, ugyebár? — Felkiáltások a jobboldalon: Egység, igaz!) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Malasits Géza! (Friedrich István: Jó javaslat kell és megvan az eevség!) , Elnök: Malasits képviselő urat illeti a szó és nem Friedrieh képviselő urat! (Derültség.— Friedrich István: Ügy van. elnök úr, helyes!) Malasits Géza: Igen t. Ház! Teljesen egyet­értek azzal, amit előttem szólott t. képviselő­társam a nevelés tekintetében mondott. Mi is azon az állásponton vagyunk, hogy az iskolát ne kaszárnyaszellem töltse be, hanem az önfel­áldozásnak, a szolidaritásnak és az emberek kölcsönös megbecsülésének a szelleme. Mi is azon az állásponton vagyunk, hogy az iskola ne szolgai elkeket, ne felfelé hízelgő, lefelé taposó embereket neveljen, hanem komoly, keménykö­tésű férfiakat, akik az élet viharában megáll­ják helyüket. Abban is egyetértek t. képviselő­társammal, hogy az angol király jubileuma al­kalmából a gyermekszobába is bedugta ősz, fe­jét- Ezt megelőzőleg azonban, — és itt kell helyreigazítanom előttem szólott igen t. kép­viselőtársaimat — mielőtt az angol király be­dugta volna ősz fejét a gyermekszobába, be­dugta fejét a szegény munkanélküliek hajlé­kába és beszélt arról, hogy a szegény munka­nélkülieket támogatni kell. Felhívta az angol társadalom figyelmét, a (munkanélküliek ször­nyű nyomorára és azt a reménységét fejezte ki, hogy az angol társadalomban lesz elég erő arra. hogy ezt a szörnyű csapást, amelyet a munkanélküliség jelent, elhárítja. Sajnos, Ma­gyarországon az utóbbi időben sok mindenről beszéltünk, azonban a munkanélküliekről való gondoskodásról, a róluk való megemlékezésről elfeledkeztünk. Rátérve már most a törvényjavaslatra, el­ismerem, hogy igazgatási szempontból némi előnyökkel jár a törvényjavaslat. A miniszté­riumban három osztály megszűnik, ez megtaka­rítást jelent úgy a munkák elvégzésében, mint a felügyeletben. A három megszüntetett osztály helyett azonban nyolc »korallszigetet« létesí­tünk és nagyon tartok attól, hogy ez a nyolc »korallsziget« valóban olyan lesz, mint a kör ralisziget. Méltóztatnak valamennyire tudni, — ha egyébként, nem. hát a természetrajzi köny­vekből — hogy a korallszigetek hogyan kelet­keznek. Először csak egy pici pont van a ten­geren, alig látszik, egy pár esztendő múlva azonban, amikor a hajók arra mennek, már egy hatalmas zátonyt találnak, amelyen már némi Ï6

Next

/
Thumbnails
Contents