Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

Az országgyűlés képviselőházának 7, elvégzése örök bélyeget jelent a gyermek számára, sohasem orvosolható lelki sérülést jelent ama gyermekek és fiatalkorúak számára, akik ezekben az intézetekben végeznek. A csonkaságnak harmadik oka az, hogy ez a törvény megint kerettörvénynek létesült anélkül, hogy a keretnek kitöltéséről, a tartalomról* arról a szellemről, amely a kerekeket mozgatni fogja, a miniszter úrtól vagy az előadó úrtól is bármiféle felvilágosítást kaptunk volna. Igaz, hogy a miniszter úr azt mondotta a bizottsági tárgyaláson, hogy a törvény csak akkor jó, ha kerettörvény és hivatkozott arra, hogy hiszen az angol példa szerint is kerettörvényeket alkotnak. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy nagyon helyes és üdvös volna, ha az angol példát egyéb területeken is követnék. Megállapította a miniszter úr, hogy kerettörvény az, amely az intézkedő szervek számára szabad mozgást biztosít és az angol törvényhozásnak ez a működése, amellyel kerettörvényeket bocsát a végrehajtó hatalom rendelkezésére, lebeg az ő szeme előtt is. Csakhogy az a baj, hogy az azonos eszközöknél nem az azonosság a fontos, hanem a felhasználás, vagyis, hogy ugyanaz az eszköz másként hat a diktátor kezében és másként az ellenőrzött végrehajtó hatalom kezében. És egy olyan törvényhozás, amely szabad választók szabad akaratából születik, amelyiknek a végrehajtó hatalom felé felelősségre vonó ereje van, egészen más érzelmekkel tud a kezéből kerettörvényt kiadni, mint egy olyan törvényhozás — nevezhetném áltörvényhozásnak, álparlamentarizmusnak is —... (vitéz Koszner István báró: Azért szorultak vissza maguk a titkos választókerületekben. — Buchinger Manó: Annyi szavazotot kaptunk, amiért maguk 40 mandátumot vettek. — Haám Artúr: É« mi van Szegeddel?) Arról jobb lesz nem beszélni, mert annak nagyon sok szeplője van. (Mozgás jobb felöl.) Amint mondottam tehát, egészen más érzelmekkel adja M a kezéből azt a kerettörvényt az a törvényhozás, amely szabad választók szabad akaratából születik, mint egy olyan törvényhozás, amely a végrehajtó hatalom akaratából és annak segítségéből jött létre és amelynek abszolúte semmi számonkérési vagy felelősségrevonási joga nincsen. (Zaj a jobboldalon.) így tehát ennek a ketetfelhatalmazásnak a megadásánál is tisztára találgatásokra vagyunk utalva, vagy a meglevő helyzetből való következtetésre vagyunk rászorulva akkor, amikor azt a szellemet keressük, amely ezt a keretet majd meg fogja tölteni A miniszter úr az indokolás szerint korszerű és észszerű reformokra készül, de mikor ezt megállapítja, semmiféle felvilágosítást nem ad arról, hogy ez alatt a két jelző alatt — korszerű és észszerű — mit is ért tulajdonképpen. Ez a mi korunk a diktatórikus áramlatoknak a kora, és nem lehet azt állítani még a legelfngultabb diktaturarajongóknak sem, hogy a diktatórikus áramlat valóban észszerüséget is jelent-e. (Haám Artúr: És 1918-ban!) Ez a kapitalista világrend a maga munka eszközeivel és a maga munkamódszereivel túlnőtt önmagán és elvesztette azt az egyetlen létjogosultságot, amely egy társadalmi rendszernek mozgatója lehet, mert elvitathatatlan, hogy minden uralmi rendszernek csak egyetlen létjogosultsága lehet és pedig az, hogy ellássa a gondozására bízott emberiséget, ha pedig ennek a feladatának megfelelni nem bír, akkor fennmaradását semmiféle indokkal nem lehet alátámasztani. '.ülése 1935 május 7-én, kedden. 69 (Haám Artúr: A proletárdiktatúra, az tudta? — Propper Sándor: Hol volt ön a diktatúra alatt"? — Esztergályos János: Mi közünk nekünk ehhez a kérdéshez? Miért kérdezi tőlünk? — Propper Sándor: Nem volt termelőbiztos!) Az kétségtelen és letagadhatatlan, hogy a mai kapitalista rendszer ezt a feladatot elvégezni képtelen és, azt hiszem, (közhelyeket ismételnék a Képviselőháziban, ha meg akarnám állapítani, hogy gabonát égetnek el, készleteket pusztítanak el, élelmieikkeket denaturálnak szerte az egész világon és nálunk is a helyett, hogy a társadalmi átalakulást ez a rendszer a maga számára kötelezőnek ismerné el, kétségbeesett kísérleteidhez menekül, ezekkel igyekszik a maga életét fenntartani és biztosítani és a kizsákmányolásnak és profitnak mai rendszerét megőrizni. (Zaj.) Ezek & •kísérletek^ a fasizmus különféle megnyilvánulási formái, valóban a kor áramlatai, ia kor megnyilvánulásai. De éppen azért, mert a feltörekvő és a kielégítést követelő új társadalmi szükségleteikkel .szembehelyezkednek, nem nevezhetők észszerűeknek, sőt ellenkezőleg, esztelen kísérletezéseknek kell neveznünk, amelyek csak újabb pusztulást, em'berhalált, háborúkat idéznek elő. Hogy ez a mi világszemléletünk mennyire a valóság talaján áll, és mennyire helytállóak azok a következtetések, amelyeket a történeti és gazdasági eseményekből levonunk, erre elég bizonyíték az is, hogy ma már azok is, akik élesen szembeálltak velünk és élesen szembeállnak ma is, kény telének ennek SL világszemléletnek az érveivel, megállapításaival és szempontjaival dolgozni és ha ma valahol akármelyik polgári közgazdának, vagy szociológusnak a mai helyzetről szóló tanulmányát, vagy jelentését olvassuk, maradéktalanul megtaláljuk bennük azokat a megállapításokat, a konzekvenciák levonása nélkül, amelyek ennek a világszemléletnek megállapításai. Nem nélkülözhetik ezeket az érveket, amelyeikkel .most a szocializmust támadta meg a pusztuló kapitalista világ (Propper Sándor: Még a jelzőit is kisajátítják!) és 'befogják a szocializmus kisajátított érvei elé a nacionalizmus- frázisait, hogy így ideig-óráig fenntartsák magukat. (Haám Artúr: A nacionalizmus nem lesz frázis, az valóság lesz! — Buchinger Manó: A szocializmust el akarják komimunizálni ! — Haám Artúr: Jó egészséges fasizmus, az majd megcsinálja! Elérkezik az idő! — Elnök csenget. — Propper Sándor: De ebben a rendszerben önre sem volna szükség! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat a jobboldalon és a baloldalon, tartózkodjanak a közbeszólásoktól. (Buchinger Manó: Választóinak demokráciáról fecsegetett, meg titkosról, ^most pedig, hogy meg van választva, fütyül a választóira!) Buchinger Manó képviselő urat kérem, tessék csendbenmaradni. (Buchinger Manó: Alig, hogy megválasztották, már cserbenhagyja választóit! — Esztergályos János: Csak hozzák be a titkosat, a falu népe majd megadja a választ! — Buchinger Manó: Hamisításokkal akarnak itt boldogulni!) Csendet kerek, képviselő urak. Kéthly Anna: Nem fogadhatjuk el tehát a törvényjavaslathoz mellékelt adatgyűjtemény előszavának azt a megállapítását, hogy a közoktatás célja egy egyöntetű világnézet kialakítása. Azt mondja a javaslat előszavában . a miniszter úr, hogy h nemzetek élete csak úgy lehet egészséges, ha a nemzethez tartozó egység