Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

Az országgyűlés képviselőházának 7. törvénynek vonatkozó rendelkezéseitől annyiban tér el, hogy míg a középiskolai törvény szerint a vallásellenes tanokat vagy vallásfelekezet ellen irányuló izgatást tartalmazó tankönyv és segédkönyv .Használatbavételét is a miniszter tiltja meg, addig a jelen törvényjavaslat az ilyen^ tekintetben aggályos könyvek használatbavételének engedélyezését vegyes bizottság döntése elé utalja, amelynek elnökét a miniszter nevezi ki, tagjai pedig egyenlő.számban a miniszternek és az iskolafenntartó hatóságnak a megbízottaiból állnak. Ezáltal az egyházi hatóság az állami főfelügyelet! jog csorbítása nélkül, de mégis közvetlen befolyást nyer a könyv engedélyezésére vagy megtiltására. Kiegészíti ez a fejezet a középiskolai törvénynek azt a rendelkezését is, amely szerint az egyházi hatóság alatt álló középiskolák érettségi vizsgálataira kormányképviselő küldendő ki, azzal, hogy megadja ezt a jogot a miniszternek az egyházi hatóság alatt álló középfokú szakiskolák érettségi, illetőleg képesítő vizsgálataira nézve is. Az ekként kiküldendő kormányképviselő ugyanazokkal a jogokkal bír, mint amelyeket a középiskolai törvény a középiskolai érettségi vizsgálatra kirendelt kormányképviselőnek biztosít. Az egyházi hatóság alá tartozó iskolák felett az állami felügyeleti jogot a miniszter a tankerületi kir. főigazgató útján gyakorolja Amennyiben az iskolafenntartó, illetőleg az iskolafenntartó egyházi hatósága a törvények értelmében szükséges intézkedéseket a miniszj ter által megszabott határidő alatt nem tenné meg, ebben az esetben a miniszter a középiskolák, a középfokú iskolák és a szakiskolák tekintetében a középiskolai törvény vonatkozó szakaszai értelmében jár el, a népiskolák és az óvodák tekintetében pedig az engedélyezett fenntartási, illetőleg fizetéskiegészítő államsegélyt részben vagy egészben megszüntetheti. A VI. fejezet értelmében a most meglevő iskolafelügyeleti szervek, tehát a tankerületi királyi főigazgatóságok, a középfokú iskolai és szakiskolai főigazgatóságok, a szakfelügyelő; ségek és a kir. tanfelügyelőségek fogalmazási és felügyeleti teendőit, ellátó személyzete a javaslat törvényerőre emelkedésével egységes státusban a tanügyi fogalmazói személyzet összesített létszámában egyesítendő. A tanügyi fogalmazói személyzetbe való kinevezés egyetemi képesítéshez van kötve. Ez az egyetemi képesítés lehet: középiskolai tanári vagy középiskolával egy tekintet alá eső iskolában tanításra jogosító tanári oklevél; vagy pedig jogtudományi, államtudományi és közgazdaságtudományi tudori oklevél. A tanügyi fogalmazói személyzet feladatköre részben igazgatási, részben pedagógiai természetű lévén, ennek megfelelően kell gondoskodni a személyzet képesítéséről is. Meg van adva ezenkívül a lehetőség arra is, hogy a tanügyi fogalmazói karba előadókká olyanok is kineveztessenek, akik bár az előírt képesítéssel nem rendelkeznek, de mint tanulmányi felügyelők vagy körzeti iskolafelügyelők érdemes munkásságot fejtettek ki. Ezeknek száma azonban a tanügyi fogalmazói kar egyesített létszáma 15%-át nem haladhatja meg és kinevezésük a tanügyi fogalmazói kar létszáma terhére történik. E rendelkezéssel lehetővé tétetik, hogy egyrészt a kiváló tanulmányi felügyelők, illetőleg körzeti iskolai felügyelők, ha az előírt képesítéssel nem is rendelkeznek, elméleti és gyakorülese 1935 május 7-én, kedden. 67 lati tudásukat a tanügyi adminisztrációban közvetlenül is érvényesíthessék, másrészt, hogy ezek a kiváló tanférfiak magasabb fizetési osztályba juthassanak. Ugyanebben a fejezetben történik még intézkedés a gyakorlati közigazgatási vizsga kötelezővé tételéről a tanügyi fogalmazói személyzetnek a közigazgatási fogalmazói tisztviselők részére előírt képesítéssel rendelkező tagjaira nézve, aminek a szelekció szempontjából var nagy jelentősége. Intézkedik a javaslat abban az irányban is, hogy a gyakorlati közigazgatási vizsga előfeltételéül megkívánt 3 évi gyakorlati időt hol lehet megszerezni, egyben arról is gondoskodik, hogy a tanügyi fogalmazói személyzet tanári képesítésű tagjai megfelelő közigazgatási elméleti és gyakorlati kiképzést nyerhessenek. A VII. fejezet a tanulmányi felügyelők és körzeti iskolafelügyelők intézményét szabályozza. A tanulmányi felügyelők feladata a középiskolák, középfokú iskolák és szakiskolák tanulmányi felügyeletében való közreműködés, viszont a körzeti iskolafelügyelők a népiskolák és óvódák tanulmányi felügyeletében működnek közre. A tanulmányi felügyelőket az illető iskolafaj számára előírt képesítéssel rendelkező tanárok és igazgatók közül, a körzeti iskolafelügyelőket pedig a népiskolai tanítói oklevéllel rendelkezők közül a miniszter bízza meg*. Mind a tanulmányi felügyelői, mint a körzeti iskolafelügyelői megbízatáshoz 10 évi megelőző szolgálat szükséges. A megbízatás az illető igazgatói, tanári vagy tanítói teendőinek további ellátása alól nem mentesít és a megbízatás a miniszter által bármikor visszavonható. A VIII. fejezet az Országos Közoktatási Tanács feladatát és szervezetét írja körül. A tanács elnökét — eddig a miniszter volt a Tanács elnöke — ezentúl a miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki, alelnökeit és tagjait a miniszter. A kinevezések 6 évi időtartamra szólnak. A tankerületi igazgatóságok székhelyén szervezendő Tankerületi Közoktatási Tanács elnökét, alelnökét és tagjait 3 évi időtartamra a miniszter nevezi ki. Feladatuk ugyanaz a tankerületi királyi főigazgató mellett, mint az Országos Közoktatási Tanácsnak országos viszonylatban a miniszter mellett. A IX. fejezetben a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések foglaltatnak. Ezek közül kiemelendő a tankerületi székhelyeken alakítandó tankerületi fegyelmi bizottságra vonatkozó rendelkezés, amely régi és érezhető hiányt van hivatva pótolni. A tankerületi fegyelmi bizottság lesz ezentúl ugyanis az az elsőfokú fegyelmi hatóság, amelyik a középiskolák, középfokú iskolák, szakiskolák és szakirányú tanonciskolák igazgatóinak és tanárainak fegyelmi ügyeiben ítélkezni fog, míg eddig a miniszter esetről-esetre bízott meg valakit a fegyelmi ügy kivizsgálásával és ennek alapján hozta meg első és végső fokon a fegyelmi ítéletet. A tankerületi fegyelmi bizottság jár el ezentúl elsőfokon a tankerületi főigazgatósági hivatal tagjainak, továbbá a tanulmányi felügyelőknek és körzeti iskolafelügyelőknek ezen minőségükben keletkezett fegyelmi ügyeiben is. A királyi tanfelügyelők, a királyi tanfelügyelői hivatal személyzete, nemkülönben a népiskolai tanítók és kisdedóvónők fegyelmi felelősségrevonása esetében követendő eljárásra vonatkozólag továbbra is az eddigi jogszabályok maradnak érvényben. Az egyházi hatóság alá tartozó középiskolák, középfokú iskolák és szakiskolák, valamint elemi népiskolák és kisdedóvodák személyzetére vonatkozó fegyelmi 13* i