Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

66 Az országgyűlés képviselőházának szervezetben azonban ez a két szempont és feladat különválik. A főigazgatói hivatal, ugyanígy a tanfelügyelői hivatalok fogalmazási személyzete elsősorban igazgatási funkciókat fog végezni. A közvetlen felügyeleti teendők ellátása a tanulmányi felügyelők és a körzeti iskolafelügyelők feladata lesz, akik emellett nem szakadnak el a nevelő munkától, mert továbbra is tanítani fognak, csökkentett óraszámmal. A nevelés egységét érintő elvi kérdések szakszerű elbírálását a javaslat az Országos Közoktatási Tanácsnak tartja fenn, amely a. nevelést és oktatást érintő kérdésekben a jövőben is tanácsadó és véleményező szerve lesz a kultuszminiszternek. Az Országos Közoktatási Tanács szervezése annakidején, 1871-ben, csak miniszteri rendelettel történt. A javaslat most törvényes alapra helyezi, illetőleg törvényes rendelkezéssel támasztja alá a nagy múltra és 63 évi működésre visszatekintő intézményt. Az Országos Közoktatási Tanács szerepét lesz hivatva betölteni a tankerületi királyi főigazgató mellett a Tankerületi Közoktatási Tanács. Az egyházi hatóság alatt álló iskolák tekintetében a javaslatban foglalt rendelkezések az egyházi hatóságokkal történt megbeszélés alapján jöttek létre. A javaslat az állami főfelügyelet szempontjából a teljes egyenjogúság elvét kívánja érvényesíteni a római katolikus és a protestáns egyházak iskoláinál, amelyek tekintetében eddig más elvek érvényesültek és az egyházi hatóság alatt álló különböző iskolafajták tekintetében eddig eltérő jogszabályok rendelkeztek. A javaslat a történeti egyházak iskolai autonómiáját tiszteletben tartja és arra gondos figyelemmel van. Ezért a főfelügyelet! jogkör keretében eljárók számára intézkedési jogot nem ad, hanem a szükséges intézkedések megtételét az érdekelt iskolafenntartó egyházi hatóságra bízza, illetőleg ettől várja. De emellett biztosítja, hogy az állami főfelügyelet a nemzetnevelés egysége érdekében hatékonyan érvényesüljön. T. Képviselőház ! A javaslatnak a most előadottakban történt általános megvilágítása után legyen szabad azt részletekben is ismertetnem. A javaslat, mint méltóztatik látni, 11 fejezetre és 22 szakaszra oszlik. Az I. fejezet az ország területét közoktatásügyi igazgatás és ne" velési felügyelet szempontjából nyolc tankerületre osztja, ezek a következők: budapesti tankerület, budapestvidéki tankerület Budapest székhellyel, székesfehérvári tankerület, szombathelyi, pécsi, szegedi, debreceni, és végül miskolci tankerület. Az egyes tankerületek területének megállapításánál a közlekedési viszonyok és adottságok, továbbá az a szempont volt mérvadó, hogy a különböző fajú és fokozatú, iskolák lehetőleg arányosan oszoljanak meg az egyes tankerületek között. A tankerületi főigazgatóságok elhelyezésére nézve vagyok bátor közölhetni, hogy etekintetben az érdekelt városok már nyilatkoztak és a legnagyobb örömmel nyilvánították készségüket megfelelő hivatal nyújtására. Itt tehát az állam szempontjából újabb kiadás nem fog fennforogni. A II. fejezet a tankerületi királyi főigazgatói állásról rendelkezik. Az egyes tankerületek élén álló tankerületi kir. főigazgatót a kultuszminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki. Tankerületi főigazgatóvá az nevezhető : ki, aki a középiskola vagy ezzel egy tekintet alá eso iskolák tanáraira előírt képesítéshez kötött ^tanári vagy főiskolai tanári, illetőleg a tanügyi fogalmazói kar tagjaira előírt képesítéshez kötött í állásban a közoktatás vagy a kozoktatás7. ülése 1935 május 7-én, kedden. ügyi igazgatás terén leglább tíz évig működött. Itt vagyok bátor megjegyezni, hogy a benyújtott költségvetésből kitűnőleg a tanügyi királyi főigazgatói állás az V. fizetési osztályban van megszervezve. A tankerületi királyi főigazgató közvetlenül a kultuszminiszternek van alárendelve, feladata, a közoktatásügyi igazgatás vezetésére, a nevelés és oktatás irányítására terjed ki. Hatásköre kiterjed ezenkívül a tankerületében lévő középiskolákra, középfokú iskolákra, szakisko lakra, népiskolákra, óvodákra, gyermekmene dekházakra, internátusokra és nevelőintézetekre, előkészítő és ismétlő tanfolyamokra. A vonatkozó részletes szabályok megállapítását a javaslat a miniszterre bízza és ugyancsak a minisztert hatalmazza fel, hogy a tankerületi kir. toigzgató hatáskörét az iskolánkívüli népművelés intézményei tekintetében szabályozza. •A- III. fejezet a népoktatási kerületekről rendelkezik. A tankerület ugyanis népoktatási kerületekre tagozódik, amelyek élén továbbra is a királyi tanfelügyelő áll, aki ebben a^ minősegében, úgy mint eddig a törvényhatóság közigazgatási bizottságának tagja és tanügyi előadója. A népoktatási kerület egyegy varmegye és a vármegye határain belül eso törvényhatósági jogú város területét foglalja magában. Kivételt képez és külön népoktatási kerületet alkot Budapest székesfőváros területe, valamint Pest vármegye területének egy része Kecskeméttel. Utóbbinak határait a miniszter rendelettel állapítja meg. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) A IV. fejezet a tanügyi hatóságokról szól^ és tartalmazza a közoktatásügyi igazgatás racionalizálása szempontjából olyanynyira fontos fellebbviteli eljárást. Megjelöli azokat a személyeket és testületeket, amelyek a közoktatásügyi igazgatás terén 'hatósági jelleggel (bírnak és megállapítja, hogy mely hatóságok járnak el elsőifokon és mely hatóságok határoznak fellebbvitel esetén másod- és végső fokon minden további fellebbvitel kizárásával. Ez a javaslat ruházza fel most először hatósági jelleggel és teszi az igazgatás valóban cselekvő részesévé a középiskolák, középfokú iskolák, szakiskolák és szakirányú tanonciskolák igazgatóját, aki ugyanúgy elsőfokú hatóság lesz, mint a királyi tanfelügyelő 2i

f népoktatás tanulmányi ügyeinek intézésénél. t i' ' : A következő V. fejezet az egyházi hatóság alatt álló iskolák igazgatásáról és felügyeletéről rendelkezik. Mindenekelőtt kimondja, hogy az egyházi hatóság alá tartozó iskolákat, az ezekkel kapcsolatos internátu sokat, továbbá óvodákat és gyermekimenedékházakat, előkészítő- és ismétlő tanfolyamokat az illetékes egyházi hatóságok saját szabályaik szerint igazgatják. A továbbiakban némi eltéréssel kiterjeszti az egyházi hatóság alatt álló többi iskolafajra is a középiskoláról szóló 1934 : XI., tcikknek azokat a rendelkezésejt, amelyeknek értelmiében az egyházi hatóság alatt álló középiskolákban a tandíj, vizsgadíj és egyéb díjak összegét, továbbá a tantervet, tankönyveket, segédkönyveket és térképeket,— a nevelés és oktatás elvi egységének biztosítása érdekében szükséges megszorításokkal — a fenntartó hatósága állapítja meg es ugyancsak ez a hatóság küldi ki az elnököt az érettségi vizsgálatokra. A javaslat a középiskolai