Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

5§ Az országgyűlés képviselőházának nem járt egyetemre, mint éppen az utóbbi másfél évtizedben. (Felkiáltások a jobboldalon: Akkor mit beszél! — Zaj.) Ez az ellenérv azonban csak azt jelenti, hogy a középosztály elszegényedett, de semmi esetre sem jelenti azt, hogy a munkás, az iparos, a földmívelő csalá- s dok gyermekei számarányuknak és tehetségüknek megfelelő számban juthatnak tudományos képesítéshez és ahhoz, hogy megszerezzék a belépőjegyet az állam igazgatási ágazataiba. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem így van!) Fel- . mutathatnak ugyan egyes kivételes eseteket ál- '• litáisom cáfolatául, ezzel szemben mi százával és százával rámutathatunk olyanokra, akik előtt makacsul és tervszerűen becsapták a kapukat. (Élénk ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Nem az egyetem kapuját értem, mert az egyetemig már el sem juthatnak a mi gyermekeink, mivel már a középiskola első osztályaiban találkoztak az eltanácsolás rendszerével. Pedig kétségtelen és megcáfolhatatlan tény az, hogy nincs haladás és nincs reform az alulról való felfrissülés nélkül vagy pedig akkor, ha az alulról való határt olyan magasra szabják meg, hogy feltétlenül kiselejteződik a tár- ; sadalom legtöbb áldozatot viselő osztálya, az az osztály, amely a maga adójával, a közteher- • viseléshez való hozzájárulásával az egyetem \ fenntartási költségeinek a java részét is vi

: seli. Ezt az osztályt, t. Képviselőház, -ma már nem csupán a gazdasági akadályok térítik el a felsőbb oktatás elérésének az útjáról, hanem az j érdekeknek és a kiváltságoknak az a szövevénye is, amelynek áttöréséhez sajnálatosan nincs elegendő ereje. Ez a szellem azonban sehogy sem válik az egyetemnek sem a javára, mert az a, szelekció, amely vagyoni vagy osztályszempontokból történik, az országnak éppen azokat az értékeit ejtheti el, (Felkiáltások a jobboldalon: Hol van itt szelekció? Nincs sze- , lekció! — Propper Sándor: Sajnos, csak ilyen van! — Egy hang a középen: Aki tud, az boldogul, aki nem tud, az nem boldogul! — Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) amelyeknek a felkutatása és kimunkálása nélkül egy ország életében csak a dekadencia következhetik el. (Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszteri Ez igaz!) T. Képviselőház! Ez természetesen nem az egyetemnek a hibája, ezt nem lehet az egyetem hibájául felróni, mert az egyetem már csak abból az anyagból válogat, amely eléje kerül, "amelynek módjában van az, hogy odáig eljut

: hasson. Az egyetem ebben a kérdésben legfeljebb azt teheti meg, hogy tekintélyével és súlyával olyan közszellemnek a kialakításán dolgozik, amely az életbe induló gyermeknek az egyenlő elbírálását követeli és az életbe induló gyermek számára az út megkönnyítésének minden erkölcsi és minden anyagi eszközét biztosítani akarja. Azonban várhatjuk-e ezt az egyetemtől? Él-e ott az a szellem, amely csak a tudománynak a szolgálatát és az állam irányítószerveinek az ellátáshoz szükságes legtökéletesebb képesítésnek a megadását jelenti? Sajnálatosan meg kell állapítanunk innen azt, hogy vannak tények és jelenségek, amelyek a kétkedést joggal kihívják maguk ellen. Az egyik tény a numerus clausus-ról szóló törvény és annak gyakorlati alkalmazása. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen! — Propper Sándor: Most mutatják meg az igazi arculatukat! — Magyar Pál: De sok alkalom van az éljenzésre! — •* Propper Sándor: Ez a reformkorszak igazi arculata: elkorbáesolni a tudomány forrásaitól ' 7. ülése 1935 május 7-én, kedden. az embereket! — Zaj.) A tanulás szabadságának szörnyű szégyenfoltja ez a törvény. (Élénk ellenmondások a jobboldalon. — Egy hang a középen: Nemzetvédelem,!) Nekem az a meggyőződésem, hogy ha az egyetem, akár a törvény alkotása idején, akár annak módosítása idején, akár a mai napokban is a maga intő szavát felemelte volna, akkor az az elvakult gyűlölködés, amelynek szülötte ez a törvény, nem juthatott volna, el a. céljához. (Egy hang jobb felől: 1918! — Propper Sándor: Kezdje csak 1914-nél, hallja az úr!) Es ha akárki is, a szellemi túltermelésnek a kétes jelszavával akarja elfogadhatóvá tenni, vagy iparkodik elfogadhatóvá tenni ezt a törvényt, éppen az .egyetemnek lenne kötelessége az, hogy ezt a jelszófaragást visszautasítsa és megmagyarázza azt, hogy szellemi túltermelés nincs és nem is lehet, hogy a tudományos képesítés megszerzése nem lehet felesleg egy nemzet életében és h s valaki áltudományos működésnek csak az egyetemen elérhető eszközeit meg tudja szerezni, senkinek sincs joga megfosztani az országot ettől a gazdagodástól. , . A^másik kérdés persze az, hogy az egyetemi képesítés az utolsó időben elvesztette regi jelentőségét. Kialakult egy egészen különös felfogás, amely azt vallja, hogy a diploma egy jól olajozott kapukulcs, amellyel a kenyér- és kalácsosztogatáshoz juthat be boldog birtokosa. (Felkiáltások jpbbfelől: Ugyan, ugyan! Micsqda beszéd ez!) ••—' Aki a mai rendszerben diplomához jut, úgy tekint az államra. mint a hitelező az adósra, úgy tekinti diplomáját, mint az állam által neki adott váltót, amelyet az államnak a lejárat napiián kötelessége beváltani, (vitéz Scheftslk György: Ezért van annyi állásnélküli diplomás!) Csak .azt a munkakört tekinti magához méltónak, amely a szamárlétra 'kellemességeit biztosítja számára, csak ezt', az állást tekinti úri foglalkozásnak, (vîtes: Scheftsik- György: Ezért van diplomás villamoskalauz! — vitéz Szalay László: A magvar diplomások nem szégyenlik a hólapátolást sem! A viBa/mos'kalauzok között is hány van! — Esztergályos János: Fiatal reformer, csend legyen és tanuljon! — Gr. Palffy-Daun József: Maga nem fog minket tanítani! — vitéz Makray Lajos: Kikérjük ezt a hangot! — Zaj.) Elnök: Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. (Esztergályos , János: Ne fenyegessenek az urak! Nincs aki megijedjen önöktől! Túlvagyunk már mindenien! — Gr. PálffyDaun József: Nem! Nincsenek túl mindenen! Semmin sincsenek túl! — vitéz Mikolay József: Még csalk most kezdődik! •— Propper Sándor: .Állunk elébe, ha nem vagyunk túl rajta!) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak higgadtságukat megőrizni. (Gr. Pálf f yDaun József: Tanulja meg, mit beszél! Szekunda! — Propper Sándor: Csupa; kétkrancáros hős! — Elnök csenget. •-*-. Hódijuk! Halljuk!) ' , • Kéthly Anna: T. Képviselőház! Ismétlem azt, hogy az egyetemi képesítés és a diploma megszerzése nem lehet alapja- az ••' állam felé irányított követeléseknek és amíg ettől a felfogástól el nem térünk, addig az egyetemek kérdésében, a diplomások kérdésében egészséges szellem kialakulni nem ; fog. y> •."..>. T* Képviselőház! Itt kell azután megemlítenem azt is, hogy az állami igazgatás-átvételére készülő, egyetemet végző fiatalság az egyetemen ismerkedik még azokkal az új fel-