Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

Az- országgyűlés képviselőházának 7. osztrák örökös tartományok, sőt a német birodalom egyetemei " rendelkeztek, mint a kölni, vagy a bécsi, a prágai és a grácL egyetem. Erre vonatkozó iratának végén azonban II. Ferdinánd azt mondja, hogy szívére köti utódainak, de egyszersmind a karoknak és rendeknek is ennek az egyetemnek támogatását. És Mária Terézia 1780-ban, amikor az egyetemet újjászervezte és Budára helyezte, az ő Diploma inauguralejában, a mi egyetemünk Magna Gljarta-jában, amelyben sok javadalommal látta el az egyetemet, külön hangsúlyozta, hogy királyi utódainak és az országgyűlés karainak és rendjeinek támogatásába, oltalmába ajánlja ezt az egyetemet. T. Ház! Ezeknek a karoknak és rendeknek mi vagyunik most ezen az országgyűlésen jogos utódai (Ügy nan! a jobboldalon.) kövessük tehát a mi régi királyaink buzdító szavát, kövessük akkor, amikor őszinte tisztelettel, igaz szeretettel és mély hálával emlékezünk meg Pázmány Péterről, az alapítóról és az egyetemnek, amely immár három százada áll fenn, érdemeiről.. Ez az egyetem kiállotta 300 esztendő viszontagságait. Kibírta Mohács népének a törökvész után bekövetkezett rettenetes sorsfordulatait, sőt eközben még felvirágzott és arra a színvonalra emelkedett, amikor Európának legtöbb egyetemével mind a tanulók száma, mind a tanárok szellemi ereje, mind intézményeinek nagysága szempontjából felyehette a versenyt. Pázmány egyeteme nem jutott arra a tragikus sorsra, amely a magyar egyetemeknek általában része kezdettől fogva. Mert volt nekünk a középkorban is egyetemünk ideig-óráig Veszprémben, Óbudán, Pé- • esett, de ezek az egyetemek egyhamar eltűntek az idők homokjában. Sőt nem állta ki a történet próbáját a fényes renaissance idején a Vitéz Jánostól, Pázmány elődjétől alapított pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana sem, amely tíz évi fennállás után megszűnt, még pedig még Mátyás király életében. Az 1872-iki törvény Kolozsvárott állított fel egyetemet az 1912-es törvény Pozsonyban. Hol vannak ezek az egyetemek? Csonka-Magyarországon és nem eredeti székhelyükön; a szomszéd rabló népek zsákmányai lettek, akik most úgy dicsekszenek ezekkel az egyetemekkel, mintha az ő történeti géniuszaiknak termékei lettek volna. Csak Pázmány Péter egyeteme állotta meg a 300 év viharait; Mi ennek az, egyetemnek törtíéneti: jelentősége, t. Ház? Tavalyi költségvetési beszédemben néhány gondolatot erre vonatkozólag feltártam, most azonban a t. új Hiz előtt bátor leszek ezek közül a gondolatok közül néhányat, újra hangoztatni. ,/ Ez az egyetem először is magyar egyetem volt, a magyar kultúrának a vára. Akadtak nemrégiben csehek, akik azt akarták bizonyítani, hogy ez .eredetileg tót egyetem volt és pedig azért, mert Nagyszombatban alapították. Az alapítólevélből azonban kitűnik, hogy ez fa. nagy magyar, századának egyik legnagyobb, magyarja,, ez a színtiszta magyar Pázmány egy magyar egyetemre és nem valami idegen egyetemre gondolt, de Nagyszombatban volt kénytelen megalapítani, minthogy őseinek székhelyéről, Esztergomból száműzve volt. Pázmány. nagyszerű egyetem-alapító tettének történeti jelentősége akkor szökik különösen szemünkbe, ha figyelemmel kísérjük a, többi főiskoláinknak igen kínos megszületéséi így a katonai főiskoláét, a szépművészeti főiskoláét és a tecihnikai főiskoláét, vagy műülése 1935 május 7-én, kedden. 55 egyetemét. A katonai erényeire és harckészségére büszke magyar nemzet 1808->b

an az országgyűlésen elhatározta egy katonai tisztképző iskola felállítását. Egyszerre óriási vagyon gyűlt össze a nemzet adományaiból, à király is megerősítette a törvényt és elnevezték Ludovdka császárnéról és királynéról az intézményt, tehát a dinasztikus hűséget is dokumentálták, összegyűlt a pénz, megépítették 1840-ben. A mai Ludovika Akadémia épülete fennállott, de Bécs nem engedte meg soha ennek a megnyitását és a kiegyezés utáni időre vártak addig, amíg itt egy tisztképző magasabb katonai iskola megnyílik. Az. 1790—91-es 'országgyűlés regnikoláris bizottsága sürgeti egy szépművészeti akadémiának, egy Academia Artium-nak felállítását, hogy a magyar művészek ne legyenek kénytelenek künn nevelkedni. A magyar művészet voltaképpen akkor még egészen gyermekcipőben járt és sok hazafi arra gondolt, hogy a sajátszerű magyar művészi géniuszt csakis a jó magyar szellemi éghajlat alatt lehet kinevelni. Bécsben jártak töbnyire a mi művészeink. De csak a kiegyezés után, 1872ben alakult meg a Képzőművészeti Főiskola, addig kénytelenek voltak a mi művészi hajlamú ifjaink idegenben nevelkedni. De harmadszor hasonló a műegyetem történeti sorsa is. Széchenyi Istvánnak a reális érzéke jól látta, hogy a nemzet nem állhat önálló gazdasági lábra, nem szerezhet gazdasági függetlenséget addig, amig nincsenek neki közgazdasági, technikai szakemberei, tehát itt kell nevelkedniök egy főiskolán és ezt műegyetemnek nevezte Széchenyi István; a szó tőle való. Sürgette tehát nemcsak az országgyűlésen, hanem egyébként is egy csomó iratában ilyen műegyetem felállítását, már csak azért is, hogy eltérítse a magyar ifjúságot a régi magyar retorikai művelődési eszménytől és reális pályákra terelje. Ugyanaz a probléma, mint ma. Bécs azonban sokáig húzódozott tőle, míg végre 1846-ban felállították a József ipartanodát, amely voltaképpen iparostanonc-iskola volt 10—12 éves gyermekek részére és megint csak harmadszorra, r a kiegyezés után nyerte meg azt a formáját a műegyetem, amely már nevére méltó. E történeti példák nyomán tehát valószinű, hogy ha Pázmány Péter nem alapítja meg 1635-ben a magyar egyetemet, akkor legalábbis Mária Terézia koráig kellett volna r.a várni, hacsak nem a kiegyezésig, mert hiszen a dinasztikus politikának az volt igazában a célja, hogy minden művelődési erőt a monarchiából Bécsbe koncentráljon, tehát a magyar ifjak is ott nevelkedjenek. . Á második nagy történeti jelentősege, a Pázmány Péter Tudományegyetemnek az, hogy tíz emberöltőn keresztül az egyház, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a közoktatásügy, a közegészségügy, a közélet, a politika és áltálában véve valamennyi tudomány számára, á kiváló embereknek, a nemzedékeknek hosszú sorát képezte ki, de egyszersmind a nemzeti lélek egységén is munkálkodott; mert hiszen ide szerb és oláh, de leginkább horvát ifjak is jártak, együtt nevelkedtek fel a horvátok a magyar intelligenciával, együtt érezték a magyarság jó és balsorsát, amint az illyr-mozgalmak idejéig, a XIX. század elejéig a legnagyobb harmóniában élt ez a két nemzet. Ebben nagy része volt ennek az egyetemnek, mert a horvát ifjak ezen az egyetemen nevelkedtek.