Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

54 Az országgyűlés képviselöházánah egyetem jubileuma, alkalmával az adóját, talán 'bőkezűbben, mint maga az állam (Ügy van! Úgy van! balfelöl.) — relative mindenesetre bőkezűbben — (Komis Gyula: Most!) és azt kívánja^ és kerti, hogy a modern tüdőklinika létesítésével, a -modern tüdőigyógyításnak módszereire való kioktatással egy nagyon fontos és főként vidéki népbetegség elleni küzdelemre fegyverezzék fel a modern ifjúságot. : Hogy a mélyen t. miniszter úr diákjóléti intézmények számára odaadja a régi dohánygyúr épületét, ez mindenesetre .olyan adomány, amely megint egy bizonyos szkepszist vált ki bennünk, akik ismerjük annak ia, épületnek ócskaságát, régiségét... (Hómaii. Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Csak telek!) Szóval maga az épület már nem. Ha csak mint telket (méltóztatik adni, akkor ezáltal ez a kifogás természetesen elesik, de mindlenesetre jobb volna, ha ez a telek is nem ott azon a helyen szolgálná azt a célt, amelyre szánni méltóztatott, hanem olyan helyen, ahol egészségesebb miliőben lehetne az ifjúságot elhelyezni. Ezek voltak azok a mindenesetre nem túlzott aggodalmak, amelyekkel mi ennek a javaslatnak tárgyalását kísérni vagyunk bátrak, amelyektől azonban eltekintve magát az egész javaslatot a nemzethez és az egyetemhez méltónak, az egyetem alapítójának érdemei szempontjából megfelelőnek találjuk és amelyeknek hangsúlyozásával tehát ezt a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint módosítás nélkül részleteiben is elfogadjuk. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző : Komis Gyula ! Kornis Gyula: T. Ház! Ami egy nemzetet külön nemzetté avat, az sajátszerű és a többi nemzetétől elütő kultúrája, vagyis a történeti tudatnak és értékfelfogásnak sok-sok századon keresztül lecsapódott közössége. A kultúra, amelybe a nemzet fiai beleszületnek, formálja lelküket és világnézetüket, alakítja a nemzet hivatástudatát és történeti aspirációit; a holtakat az élőkkel, az itt élőket az elszakított testvérekkel a halhatatlan magyar nemzet corpus misticumába kapcsolja össze. Ennek a nemzeti kultúrának a vallás, erkölcs és művészet mellett, legfontosabb ágazata a tudomány. A tudományos kutatásnak, de egyszersmind a tudomány továbbszármaztatásának főműhelye pedig az egyetem. A tudomány és az egyetem a nemzet életében egy és ugyanaz. Közművelődésünk, iskoláink, valamennyi kulturális intézményünk igazi alapja a tudományos gondolkodás. Az összes szellemi javak a legbensőbb, szerves egységben vannak a tudománnyal. A nemzeti közművelődés szilárd váza voltaképpen a tudomány. Hogy vájjon egy nemzetnek mekkora a szellemi ereje, ezt elsősorban tudományos színvonala dönti el. f Az egyes nemzetek egymás tudományos tükrében szemlélik, hogy vájjon a szellemi fejlődésnek milyen fokán áll a nemzet. De a tudománynak nemcsak ez az ideális jelentősége van. A tudomány egyszersmind reális haïalom is a nemzet számára. A modern gazdasági élet ugyanis a technikán, a technika pedig az elméleti természettudományokon épül fel. Technika és gazdasági nagy alkotások csak ott nőhetnek és fejlődhetnek, ahol szilárd talajuk van az elméleti természettudományokban. Csakis olyan nemzetnek lehetnek nagy alkotó : technikusai, feltalálói, amely nemzetnek ki: 7. ülése 1935 május 7-én, kedden. \ váló elméleti természetbúvárai, felfedezői is vannak. De a szellemi tudományok is — mint amilyen a történettudomány, az államtudomány, a jogtudomány, az irodalomtudomány és így tovább — rendkívül fontosak a nemzet életében. mert, hiszem ezek a nemzet 'művészi és erkölcsi erőinek forrásai, magasabbrendű öntudat- és hivatásérzésének kútfői. Mindezeknek a természeti és szellemi technikai tudományoknak központi műhelye, de egyszersmind továbbszármaztatója az egyetem. Szellemi és anyagi javak áradnak az egyetemből lefelé, sok-sok csatornán keresztül a nemzet egész organizmusába; ezt állandóan felfrissítik és táplálják. Az első pillanatra egészen gyakorlatinak látszó, magából az életből fakadó intézkedéseknek, — akár közigazgatásiak, akár gazdaságiak ezek — reformjavaslatoknak, javító törekvéseknek és kísérleteknek hátterében mindig meghúzódik a tudomány. Az egyoldalú kapitalizmust a tudomány rázta meg a maga lelkiismeretében. A tudománynak lehet köszönni, hogy nagy haladást tett az iparegészségügy, a bányaegészségügy, a gyári egészségügy; hogy megszűnt az éjjeli es gyermekmunka. A tudomány a munkásrétegeknek is legjobb, leghívebb barátja és oltalmazója. így a tudomány ezen keresztül a szellem, vele együtt az egyetem jelentősége átterjed a szociálpolitikába is. A magyar tudománynak legrégibb ma is élő gócüont'ja a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, amelynek 300 éves alapítását és érdemét óhajtja megörökíteni ez a törvényjavaslat, amelyet az igen t. miniszter úr nagy Diétással és szeretettel, de egyben hozzáértéssel készített el. Ha valóban az a jelentősege a nemzet életében a tudománynak, mint az előbb kifejtettem, akkor május 12-ike, vagyis 300 éves fordulója annak a napnak, amelyen az esztergomi érsek alapítólevelét aláírta, ez a nap valóban az egé3z nemzetnek örömünnepe most. (Ügy van! Ügy van!) A magyar bíboros Cicero nemcsak a szónak és írásnak volt nagy mestere, hanem egyszersmind maradandó, sok évszázadokig fennálló, a nemzet egész fejlődését hathatósan előmozdító alkotásoknak is. (Ügy van! Ügy van!) Pázmány Péter örökké előttünk fénylő eszménye annak a magyarnak, aki nem áll meg a szép szavak retorikájánál, hanem akinek alkotó lelke folytonos munkára tör, akiben megvan a tetteknek dinamikája is. Pázmány Péter tősgyökeres magyar ember volt. Biharországból való, fajának egyik legszebb kivirágzása, de egyszersmind nagy európai is volt, aki a külföldön sokat tanult és tanított, ismerte tehát korának eszmeáramlatait. Pázmány Pé; ter tisztában volt nemzetének akkori történeti helyzetével, de egyszersmind hivatásával is. Sasszemét rávetve a nyugati kultúrára, mélyen fájlalta, hogy az ő hazájában nincs egy magasabb tudományos srócpont, egyetem, melyből a maeyar ifjak kikerülve a szellem erejével tudják felemelni az akkor a törököktől porbasujtott hazát. Tudva tudta Pázmány Péter, hogy a magasabb műveltségnek, de ezzel egyszersmind a nemzet belső és külső hatalmának is egyik főpillére az egyetem. Ezért minden anyagi és szellemi erejét életének alkonyán éppen az egyetem alapítására koncentrálta. A tőle- így megalapított egyetemet II. Ferdinánd német császár és magyar király megerősítette, szabadalmakkal és privilégiumokkal látta el és pedig olyanokkal, amilyenekkel az