Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-6
42 Az országgyűlés képviselőházának kozása, az értékesítés tökéletesítése, sóik új külkeréskedelmii megállapodás, főleg pedig a iramai egyeizmajények folytán némileg enybült a mezőgazdaság súlyos helyzete. Emelkedtek az egyes mezőgazdasági citkkek árai, (Eckhardt Tibpr: Például a sertés, a mariba?!) ami széles' rétegek fogyasztóképességét növelte., Ebben része volt a gazdaadósságok nyugalma állapotáűaak és a gazdaadóssági kamatterbek csökkentésének. Mindez természetesen kibatott az ipari termelésre, ia kereskedelemire és a forgalomra is. így a gyáripari termelés volumentje 1934-ben 15%-kai nőtt, sőt ia mélypontot jelentő 1932-es évhez képest a javulás 29%. Az ipari munkások száma, akiket az Oti. nyilvántart, 1935 februárjában 14'4%-kai több volt, onint'1933-ban és 5* 8%-kai több, mint 1934-ben. A 12 legnagyobb pénzintézet betét- és folyószámlaállománya 1932 óta 5'5%-kai emelkedett, amiből az utolsó évre 4*5% jut. A Postatakarékpénztár nem állami zsirószámláiniak forgalma 6400 millió pengőiről 7900 millió pengőire emelkedett. Külkereskedelmünk összes értbéke 1933-ról 1934-re 704 millióról 750 millióra, vagyis 7%-kai nevelkedett. A munkanélküliek szarnia, a szaksizervezetek szerint, az 1932. év elején 34.000 volt, 1933., év végén 27.000, 1934 végén pedig 20.000 és azóta is csak idényszerű okok következtében emelkedett jelentéktelenül. (Eckhardt Tibor: A falusi munkanélküliség nines (benne! — Rassay Károly: Csak a szakszervezetiek! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) T. Képviselőház! A gazdasági politikának alkalmazott, gyakorlati részére áttérve: # ez a politika főleg a helyes termelési, értékesítési és hitelpolitikában nyilvánul meg. Engedjék meg, hogy ebben a körben elsősorban a magyar földről beszéljek, amely, mint nemzeti jövedelmünk legszilárdabb alapja, különös szeretettel karolandó fel. (Halljuk! Halljuk!) A mezőgazdasági termelés nem állhat meg azon a ponton, amit sokan kívánnak tőle, hogy t .i. mennél többet és mennél jobbat termeljen, hanem — nézetem szerint — a mai időkben követnie kell termeivényeinek útját egészen a f ogyasztóiig és ez alatt az útja alatt szerzett tapasztalatait vissza kell vetítenie és értékesítenie kell saját termelésében. (Rupert Rezső: Csak jobban, mint a tejnél! Nagy baj van ezzel! — Zaj.) Ezért olyat kell termelnie, ami az (éghajlatnak, talajnak, a jobb minőség követelményének, a fogyasztó ízlésének megfelel. A szükséglethez igazodva, egyöntetű minőséget kell termelnie. Az előállítási költségek csökkentésével törekedni kell azon ideál felé, hogy az elérhető árak rentabilitását biztosító szintéin. mozogjanak. A mezőgazdasági termelésnek ilyen értelemben vett átállítása és a termények értékesítésének előmozdítása okos és produktív kiadás. Ezen a téren már szép eredmények is vannak. A búzatermelés egységesítése, minőségi megjavítása, Ibozamf okozása, magnemesítés, az ipari növények kedvezőbb áralakulása stb. Erre a produktív célra az adott nehéz helyzetben is némileg kibővített kereteket igyekeztünk a földművelésügyi tárca költségvetésében biztosítani, amelynek kiadásai 2 és fél millió pengővel emelkedtek. Ebből a tavalyi 870.000 pengővel szemben 970.000 pengő esik a mezőgazdasági termelés támogatására az egységes búzatípus kitermelésének és a mezőgazdasági termelés átállításának folytatására. A mezőgazdasági értékesítés előmozdítására 5,131.000 pengő vo It felvéve a tavalyi költségvetésben, ezt további 6. ülése 1935 május 6-án, hétfőn. 200.000 pengővel emeltük. Szívesen járultam hozzá ahhoz, hogy a kísérletügyi intézmények felszerelésének kiegészítésére 60.000 pengőt új hitelként vegyünk fel, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) mert ez minőségileg javítja és márkázza az agrártermékeinket. 10.000 pengőről 60.000 pengőre emeltük fel az Alföld agro-geológiai tanulmányozására szánt összeget, 50.000 pengőről 70.000 pengőre emeltük a búza és lisztminőségi vizsgálatokra fordítható összeget és emeltük általában a kísérletügyi intézmények dologi kiadásait, valamint az állattenyésztés és különösen a lótenyésztés fejlesztésére vonatkozó kiadásokat. Az agrárszempontoknak ma annyira kötelező szolgálata és ennek keretében a mezőgazdasági szaktudás és kultúra emelésére irányuló szándék vezetett minket akkor, amikor a földmívelésügyi miniszter úr 60.000 pengőt állított be a költségvetésbe a leghasznosabb mezőgazdasági iskolatípus, az úgynevezett téli gazdasági iskolák hálózatának fejlesztésére első etap gyanánt. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások bal felől: Nagyon kevés!) 25.000 pengőről 50.000 pengőre emeltük fel^ a r téli gazdasági tanfolyamok tételét és visszaállítot'túk 25,000 pengővel a gazdasági népkönyvtárak rovatát. A 15 milliós beruházási kölcsönből a gyümölcs-hűtőházak és aszalók létesítésére 420.000 pengőt fordítottunk. Itt említem meg, hogy laz Alföld fásítására és kopárfásításra egy sok évre terjedő szerves munkaprogramra keretében a jövő évi részként 573.000 pengőt irányoztunk élőt amely összeg 345.000 pengővel több az előző évi összegnél. (Egy hang a baloldalon: Nagyon kevés!) En is kevésnek tartom, de boldog vagyok, hogy egyelőre ezt tudtam biztosítani. Amint lehetséges lesz nem fogok habozni és (hozzájárulok az összeg felemeléséhez. (Eckhardt Tibor: Ez a legsürgősebb és a legfontosabb! Munkaalkalmakat is nyújt!) Arról is gondoskodtunk, hogy a Balaton körüli fásítás is folytattassék, amit annak idején még kereskedelmi miniszter koromban kezdeményeztem az idegenforgalom összegeiből. Viziimunkálatok költségeire kereken 2 és félmillió pengőt irányoztunk elő a költségvetésben. Ez kevesebb, mint a tavalyi összeg, de kiegészítjük ezt azzal a 700.000 pengővel, amely a beruházási kölcsönben szerepel erre a célra. Változatlanul egyik legfőbb problémánk a búzaértékesítés kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Ez egész gazdasági életünkben döntő fontossággal bír. Mi tudatában vagyunk ennek a fontosságnak és ezért ennek megoldásáról, elvben a tavalyi értékesítési rendszer alapján az idén *is idejében gondoskodni fogunk és fenntartjuk a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló^ alapot is annak eddigi bevételeivel és kiadásaival, (Helyeslés jobbfelől.) T. Ház! Rátérek a földmívelésügyi minisztérium hatáskörében azokra a reformokra, amelyek gazdasági és pénzügyi kihatásukban a "legfontosabbak és amelyeket az igazságügyi és pénzügyi tárcia közreműködésével lesz hivatva a földmívelésügyi miniszter úr végrehajtani a földbirtokpolitika terén. (Halljuk! Halljuk!) A kormány a nemzet széles rétegeinek nagy érdekeivel körültekintően számoló és a mai kor színvonalán álló folyamatos földbirtokpolitikát kíván követni. Ennek célja a nagy-, közép- és kisbirtokok között a helyes országos arány biztosítása és ennek révén gazdasági önállóságboz segítése az erre megérett kisezisztenciáknak úgy,"
