Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-6

40 Az országgyűlés képviselőházának és nem kevesebb, mint 144 olyan községet lát­tunk el úttal, amely eddig kiépített úttal az úthálózatba bekapcsolva nem volt. (Éljenzés és taps jobb felől.) Vegyük figyelembe, hogy éppen a legmos­tohább időben tovább építettük és most még tovább építjük az ország határáig a tranakontá­nentális utat, hogy idegen forgalmi szemponto­kat is sikerei képviseltünk az útépítésnél. Csak a badacsonyi és dobogókői útra mutatok rá a számtalan között. Több mint száz fiatal mérnök­nek adtunk az útépítésnél kenyeret. A városok­nál, községeknél a parkírozásra és a szabáIyo : zásra ösztönző hatást gyakoroltunk, a községi utak névjelző tábláinak folyamatban lévő fel­állításával rendet teremtettünk a közúti for­galomban. 400.000 pengővel emeltük az állami utak építési hitelét a kereskedelmi tárcánál. Ebből a vásárosnaményi Tisza-híd befejeztetik, egy ti­szai ponton-híd létesíttetik. {Kas say Károly: Mi lesz az algyői híddal? Minden választásnál beígérik az adózóknak! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Meglesz! — Rassay Károly: No, hála Istennek! — Éljenzés és helyeslés.) s ebben szerepel a Margit-híd kiszélesítési költ­ségeiből az államra eső rész is. Az algyői és a Baja—bátaszéki hídon való átkelés kérdését a kereskedelemügyi minisztérium a 15 milliós be­ruházási programm keretében erre felvett ösz­szegből fogja megoldani. (Helyeslés és éljenzés jobb felől és középen.) A kereskedelmi tárcánál 300.000 pengőt irá­nyoztunk elő a budapesti vámmentes kikötő­ben egy új darabáru-tárház építésére, (Rassay Károly: Van ott áru is?) mert ennek a kikötő­nek forgalma, — hála Istennek, — állandóan folyton gyarapodik. Az idegenforgalom terén egészen rövid le­szek mondanivalóimban. (Halljuk! Halljuk!) Csak két körülményt emelek ki, amelyeket ab­szolút döntőeknek tartok. Az egyik az, hogy si­került a lefolyt években megteremteni hosszú évekre terjedő biztonsággal és állandósággal az idegenforgalomnak és propagandájának telje­sen hiányzó pénzügyi megalapozását (Élénk él­jenzés jobbfelől és középen. — Halljuk! Hall­juk! bal felől.) éspedig az állami költségvetés minden további megterhelése nélkül (Helyes­lés és éljenzés jobbfelől.) azáltal, hogy azt a 46.000 pengőt, (Rassay Károly: 46.000 pengőt?) — igen, azt a 46.000 pengőt, — ami három év óta az állami költségvetésben az idegenforga­lomra felvéve összesen szerepelt... sikerült fel­emelni 1.2 millió P-re. (Felkiáltások balfelől: A főváros!) Nem beszélek a főváros által erre a célra fordított összegekről, az egészen külön van. (Felkiáltások balfelől: Az sokkal több!) A főváros mindenkor legelső és leghatalmasabb tényezője volt és lesz az idegenforgalomnak, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) ennek a legna­gyobb előnyeit is természetszerűleg ő élvezi, (Úgy van! Úgy van! jobbfelől. — Rassay Ká­roly: Az országnak is érdeke!) de ezen az össze­gen felül félmillió pengőt biztosítottam a ke­reskedelemügyi minisztérium részére az Ibusz. és a Máv. pénzeinek igénybevételével, félmil­lió pengőt a budapesti gyógyfürdő-bizottság létesítésével az erre a célra, külön fürdővárosi célra desztinált különböző adókból, — amilyen a szíkvíz adó, stb. — és további körülbelül 200.000 pengőt a Balaton kultuszának (Éljenzés jobbfelől és középen.) azzal, hogy a három me­gye évi 60.000 pengőt ad és az útlevélilleték fel­emeléséből a kivándorlási alap szintén 100— 150 ezer pengőt ad évente a Balatonnak. Ez 1.2 6. ülése 1935 május 6-án, hétfőn. millió pengős összeg, ha a vidéki városok és megyék saját alapjait és áldozatait is számít­juk, ami teljesen elegendő és világviszonylat­ban is igen tekintélyes összeg. (Rassay Károly: Hogy fogják felhasználni?) Ennek az összegnek felihasználása és legna­gyobb gondossággal történik és ennek két biz­tosítéka van. Az egyik a szoros, többszörös el­lenőrzés és a másik — amit, mint döntőt, fel akartam említeni — az, hogy legalább egy év­tizedre szóló programmot alkottunk meg, úgy­hogy nem tervteienül, nem szétforgáesolódot­tan, hanem egy tízéves programm láncszemei­nek egymásba kapcsolásával megy előre az idegenforgalom. (Éljenzés jobbfelől és u közé­pen. — Rassay Károly: Fontos, hogy a transz­ferpénzeket lehessen felhasználni. A zárolt pénzeket! Akkor lesz idegenforgalom. Ha ez nem lesz meg, akkor nem lesz idegenforgalom!) Ezzel együtt jár az, hogy Budapest fürdőváros, amelyről tíz és egynéhány éve beszélünk, (Bródy Ernő: Sokkal régebben!) amely csak szólamképpen volt meg, végre a reális megva­lósítás stádiumába lép. (Éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen. — Helyeslés a baloldalon.) A Rudas-fürdő kibővítése, a Tabán megkezdő­dött rendezése, a Széchenyi-fürdő kibővítése és számtalan egyéb intézkedés történt. (Rassay Károly: Ezek mind a mi reformjaink, kérem! — Felkiáltások jobbfelől: Az a fontos, hogy meg­történnek! — Zaj. — Elnök csenget. — Rassay Ká­roly: Csak azért szólunk, hogy nekünk is marad­jon!) Magyarországon nem az a fontos, hogy vitatkozzunk a felett, hogy egy konkrét ered­ményt ki segített elérni. Az eredményeket aka­rom látni. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Egy hang a baloldalon: Az adó­zók reformja minden!) Én annyit tudok, hogy két éven keresztül minden két hétben az intéző legfőbb emberek bizottságát magamnál össze­hívtam és sürgettem ezeket a reformokat. (Fel­kiáltások a baloldalon: Ez igaz!) Ha most ezek után nem én erőszakoltam ki a reformokat, ha­nem más csinálta meg, ha a budapesti egyetem tüdőbeteggondozóját nem én létesítettem azzal, hogy az egyetemi szenátus jelenlétében elhatá­roztam, hogy megépítem és telefonáltam a fő­város nagyérdemű polgármesterének, aki fel­karolva az ügyet, hajlandó volt velem, állam­mal felesben megcsinálni, — és ott ezt tizenöt percen belül elhatároztam — ha eaekután ezt az intézményt nem én létesítettem, hanem más valaki létesítette, én nagy örömmel üdvözlöm. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Zaj. — Propper Sándor: Még nem tudnak tapsolni! — Rassay Károly: Az adózó polgár!) Annak azonban még nagyobb mértékben örülök, ha ezek az eredmé­nyek létrejönnek. (Csiiléry András: Az egye­tem négy klinikáját ma is mi tartjuk fenn! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ne >azo|n vesszünk össze, ami van, hanem ami még nincs! — Rassay Károly: Mi nyugdíjigény nélkül dol­gozunk a városházán!) Karöltve jár az idegenforgalommal a házi­ipar fejlesztése, a népművészetük és természeti szépségeik folytán kiváló helyek — Hortobágy, Mezőkövesd, Balaton stb. — kultuszának eme­lése. Es talán érdeklődésre tarthat számot, re­mélem, hogy az Oti.-pénzekből egy szerény hi­telkeret rendelkezésre fog állani az idegenfor­galmi szempontból fontos szállodák tatarozá­sára és építéséire is, amire az egész kormány nagy súlyt helyen. (Zaj a baloldalon.) Az államháztartás mellett meg kell emlé-

Next

/
Thumbnails
Contents