Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-6

Az országgyűlés képviselőházának juk! halj elől.) Harmadszor, a Máv. ki van téve a közlekedési vállalatok, az autó, a szekérfuvarozás hasonlíthatatlanul könnyebb feltételek mellett folytatott erős versenyének. Negyedszer az ország feldarabolásából eredő egészen különleges terhek sújtják a Mav.-ot, aminő egész vasúti hálózatunkat — méltóztassanak egy pillantást vetni a vasúti térképre — irracionális szétszakítása és a menekülteknek egészen rendkívüli összegű trianoni nyugdíjterhe. Ötödször nagy áldozatokat hoz a Máv. a vendég- és idegenforgalom érdekében. Hatodszor az évek óta tartó legszigorúbb takarékosság folytán sinei és kocsiparkja olyan állapotban vannak, hogy azok múlhatatlanul felújításra szorulnak. Azt hiszem, csak helyeselni méltóztatnak, hogy a mai viszonyok között 5-9 millió pengőt a költségvetésben beruházásra, ugyanott 4-7 millió pengőt felújításra és a beruházási külön kölcsönből 7 millió pengőt ugyanerre irányoztam elő. Ezért csak nem lehet nekünk szemrehányást tenni, vagy ha valaki tenne, ez csakis az ügy nem ismeréséből fakadhatna. (Élénk taps a jobboldalon és a középen.) í Hetedszer a . Máv. rendkívül messzemenő racionalizálási intézkedéseket hajtott végre. A személyzeti létszámot hat év alatt 16-4%hkal csökkentette. A központi igazgatás költségeit — mindig ezt vetik a Máv. szemére — ennek a nagy központi vízfejszerű kormányzatnak a költségeit több, mint 40%-kai apasztotta. (Egy hang a baloldalon: Minden kilométerre jut egy üzletigazgatóság!) Javította a menetrendeket, új modern közlekedési eszközöket állított be, így gyors sinautóbuszokat, motorkocsikat, speciális vagonokat, hűtőkocsikat, gyorstehervonatokat a forgalom igényeinek megfelelően s amellett egyszerűsítette a szolgálatot, átszervezte a műhely szolgálatot, az állomáspénztári és elszámolási szolgálatot. Mindezek ellenére el kell ismerni, hogy műszaki és közlekedési szempontból a Máv. teljesítményei mintaszerűek, a technikai haladás eredményeinek alkalmazása terén példát mutatnak és a Máv. — különösen a mezőgazdasági árucikkek gyors szállítása terén, a külföldi értékesítés terén — kiváló szolgálatokat tesz speciális vagonjaival, hűtőkocsijaival, közvetlen gyors tehervonataival és hasonló, a szállítás meggyorsítására irányuló intézkedéseivel. Engedjék meg, hogy egy száraz adattal még alátámasszam a Máv-ra vonatkozó elmefuttatásaimat. Ha összehasonlítjuk a Máv. helyzetét a külföldi vasutakkal, úgy azt kell mondanom, hogy a Máv. helyzete nem rosszabb, mert ha nézzük az üzleti hányadot, amely azt mutatja, hogy száz pengő bevételre hány pengő kiadás esik, akkor azt látjuk, hogy a Máv.-nál ez 1261, a franciáknál 123-7 Csehszlovákiában 1265, az olaszoknál 126-4, az osztrákoknál pedig 1235 százalék. Természetesen azonban, hogy az összes említett vonatkozásokban úgy a racionalizálás, mint a technikai továbbfejlesztés terén a részletekben továbbra is a leghatározottabban lépéseket kell tenni. T. Ház! A Máv.-val kapcsolatban néhány szót óhajtanék szólnli közlekedési politikánkról. (Halljuk! Halljuk!) Kiemelem, hogy a -közlekedési szervezet alapelv© asz, hogy a közlekedés nem öncél, hanem a nemzeti termelés és értékesítés eszköze. Alapelve tehát a közlekedési politikának, hogy az a gazdasági politika szolgalatában álljon. Ehhez az szükséges, hogy a közlekedés egyes eszközei és nemei köaött ne ádáz ellenséges verseny, hanem harmonikus együttműködés álljon be. Ezért kezdeményeztem már két évvel ezelőtt egyfelől a teher 6. ülése ÍÚ3S május 6-án, hétfőn. 39 autók, a posta és a Mftr., másfelől a Máv. közötti Összemöködést. A vasútnak ezekkel és különösen a hajózással való kooperációja még sokkal szorosabbra fűzhető és ebből a szempontból isizükség van a Mffcr.-nek gazdasági, technikai és pénzügyi reorganizációjára, amely teechniskai reorganizációra a 15 milliós beruházási kölcsönből 2 millió pengőt irányoztunk elő. A légi közlekedés fejlesztésére is fordítunk a költségvetésiben bizonyos összegeket. Fontos előmozdítója lesz a légiiközlekedés emelésének a budai új repülőtér folyamatba, tett létesítése is. (Helyeslés jobb felől.) Mirvel közlekedési kérdésekről már sokszor nyilatkoztam, most csak az útügyről és az idegenforgalom néhány kérdéséről kívánok itt szólani. Az útügynél a kormány reformprogramimja magában foglalja egy új úttörvénynek tető alá hozatalát. Ennek többek között ki kell terjeszkednie a közmunkaváltság kérdésére is, (Élénk helyeslés jobb felől és a középen ) amelyre^ nézve megjegyzem, hogy a tehernek a felét már ma is az úgynevezett bolettaalap, a mezőgazdaság megsegítési alapja viseli. Az úitügyeknél a feladatok fontossági sorrendje a következő : t Első az utak karbantartása és javítása, imásodik a bekötőutak építése és a harunadik a nagy tranzverzális utak építése. Az utak karbantartásának két évvel ezelőtti 1,600.000 pengős elégtelen költségvetési keretét még tavaly felemeltük; 2,070.000 pengőre. Most örömmel jelentem be, hogy a,

f kereskedelemügyíi miniszter úr költségvetésében ezt felemeltük 3 és fél millióra, (Éljenzés jobbfelől és középen.) ami még mindig nem elég, de hasonlíthatatlanul kevésbbé rossz helyzetet tüntet fel, mint amilyen eddig volt. , A bekötő utak építése gazdaságilag nagyjelentőségű. Ez tulaj donképen az önkormányzatok feladata, de azt hiszem, helyes az a politika, amelyet én inauguráltam, hogy az állam is segítőleg és kezdeményezőleg avatkozzék be. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Beavatkozik különösen úgy, — aminek igen nagy sikere volt — hogy azt mondja, hogyha az illető község adja az egyharmadot és a vármegye is egyharmadot, a hiányzó egyharmadot megadja az állam. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Ezért a beruházási programmban most 2 millió pengőt vetünk fel erre a célra és a téli inségakcióban is bizonyos összek erre a célra fordíttatik. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) A tranzverzális utakra, mint már említettem, a tavaly megszavazott 10.5 millió pengőt — hoszabb, 6 éves bonhitel formájában — fordítjuk. A teljes összeg most fog felhasználásra kerülni, mert most vannak építés alatt a Kecskemét—szegedi útrész, a budapesti kivezető út, a székesfővárossal egyetértésben és részben ast, ő költségére, a Velence—balatoni útszakasz több mint 23 kilométer, továbbá a Székesfehérvár—gráci útnak egy része. T. Képviselőház! Ütügyi tevékenységünk méreteiről és jelentőségéről tiszta képet csak akkor kapunk, ha figyelembevesszük azokat az általam már említett nagy összegeket, amelyeket nem csak az állam, hanem a municipiumok, a főváros és a vidéki törvényhatóságok fordítanak ugyancsak útépítésre, ha figyelembeveszszük — magam sem hittem el a ma megkapott adatot, de ez való, — hogy az elmúlt két és félév alatt mintegy 1366 kilométer út építtetett, amiből 72 kilométer a Budapest—kecskeméti út