Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-20

468 Az országgyűlés képviselőházának 20 költségvetés nehézségeinek árán is, de igyekszik Lassú munkával, szisztematikus bátor felépítéssel ezt az országot ebből a gazdasági válságból kivezetni. Mivel mi frontharcosok ugyanezt valljuk, azért a költségvetést megszavazom. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Fábián Béla képviselő úr következik szólásra. Fábián Béla: T. Képviselőház! Abban a helyzetben vagyok, hogy Martsekényi előttem felszólalt t. képviselőtársamnak és frontharcos bajtársamnak csak azért nem siethetek én magam is gratulálni, mert én vagyok a következő szónok. (Tetszés.) A t. képviselőtársam

1 fejtegetéseit, különösen fejtegetéseinek utolsó részét teljes mértékben aláírom, kivévén a konzekvenciáit. A t. képviselőtársam elfogadta a kormány költségvetését, én nem fogadom el. Mindazt, amit Martsekényi t. képviselőtársam mondott, csak ennyiben írom' alá, éppen ezért egyes konzekvenciális hibáit akarom kijavítani. A t. képviselőtársam azt mondotta, hogy mi sokalljuk azt, hogy a túlsó oldalon 76 frontharcos került be a Képviselőházba. Keveseljük. Mi a magunk részéről azon a felfogáson vagyunk, hogy a legnagyobb mértékben örülünk annak, ha itt a Képviselőiházban mentől több olyan képviselő van, aki harctéri szenvedésekben ismerte meg azokat, kiknek érdekeit bent a Képviselőházban képviselni kell. Ami azt illeti, amit a t. képviselőtársam a reformokról mondott, bocsásson meg, nem tudom R képviselő urat itt megérteni. Az egész választási kampány alatt folytonosan mint reformnemzedék szerepelt az egész nemzeti egység pártja, most már csak Bajniss szerepel itt, mint reformnemzedék. (Derültség.) A képviselőválasztások alatt az egész nemzeti egység pártja velünk szemben követelte a reformokat, s most ideáll Martsekényi t. képviselőtársam velem és velünk szemben, akiknek eszünk ágában sincs a miniszterelnök urat sürgetni abban, hogy gyorsan csináljon reformokat, mert mi nem vagyunk a gyorstalpaló rendszer hívei, és azt mondja, hogy mi a t. miniszterelnök urat ne sürgessük. Ha egészen őszintén szabad erről a kérdésről, t. i. a reformnemzedékről, a reformgondolatról meg a gyorstalpalás kérdéséről beszélni, akkor méltóztassék megengedni, hogy én, felbátorítva azzal, hogy az utóbbi napokban a reformpárt — hiszen a nemzeti egység pártja a reformpárt — soraiból minket állandóan visszatartanak, hogy ne sürgessük a miniszterelnök urat abban az irányban, hogy gyorsan csinálja meg a reformokat, Martsekényi t. barátom példáját követve, viszszamenjek a háborúba. Méltóztassék elképzelni, hogy Przemyslben a körülzárás idején okos ember lett volna-e az a vezérkari főnök, aki azt mondotta volna, hogy Przemyslben a körülzárás tartama alatt katonai reformokat léptessünk életbe. A körülzárás tartama alatt esetleg eszébe juthatott volna valamelyik vezérkari tisztnek, hogy ha a körülzárás megszűnik, utána a katonaságnál milyen reformokat fogunk életbeléptetni, de ha Tamássyhoz. Pzemysl vezérkari főnökéhez egy vezérkari tiszt odament volna és azt mondotta volna, hogy: altábornagy úr, gyorsan elő a katonai reformokkal, — akkor Tamás sy azt felelte volna, hogy: menjen ki az előtéri állásokra ülése 1935 május 25-én, szombaton. és ott az oroszokkal szemben léptesse életbe a katonai reformokat. De hogy a mi cipőnkbe méltóztatnak beleszorítani azt, mintha mi sürgetnők az urakat arra, hogy reformokat csináljanak, ez képtelenség, hiszen az urak jöttek a választóközönség elé a reformok gondolatával. (Rassay Károly: Mi voltunk a csáklyások!) Az öreg csáklyások és mordályosok voltak azok, akik a nemzeti egység pártját a reformok kérdésében vissza akarták tartani, hiszen a képviselőház feloszlatásának egyik oka állítólag az volt, hogy a nemzeti egység pártjában tömegével ültek olyan öreg csáklyások és mordályosok, akik a reformnemzedék gyors tempóját nem akarták átvenni azért, mert már nem bírták a lábaik azt a tempót, amelyet nekik a nemzeit egység pártjának ifjúsága diktálni akart. (Mozgás jobbfelöl.) Ilyen körülmények között Martsekényi t. képviselőtársam itt minket akar lebeszélni arról, hogy mi a kormányt ne korbácsoljuk, ne sürgessük, ne hajszoljuk? Az ördög hajszolja a kormányt. {Derültség balfelől.) Nekünk eszünkben sincsen a t. kormányt sürgetni, (vitéz, Schei'tsik György: Az ellenzék egységes!) Nekünk HZ ci véleményünk, hogy igenis a^ reformokat a megfelelő időben, a megfelelő módon és okosan kell megvalósítani azért, mert reformokat csak azért csinálni, mert valaki elhatározta, hogy refomálni akar, és azután nem törődni azzal, hogy ezeknek a reformoknak mik lesznek a következményei, túlságosan kockázatos vállalkozás egy ország ügyeiben. T. Képviselőház! Most pedig méltóztassék megengedni, hogy rátérjek arra, amit a demokráciáról mondott Martsekényi igen t. képviselőtársam. Igenis, mi, alkik itt ülünk ennek a Képviselőháznak baloldalán, hiszünk és hittünk mindenkoron annak a szabadságnak, egyenlőségnek és testvériségnek gondolatában, amelyet most Európának sok országában minden erővel el akarnak nyomni, sírba akarnak kényszeríteni és a sírra olyan malomkövet akarnak hengergetni, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség gondolata többé ebből a sírból fel ne támadhasson. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy mentől jobban elnyomják Európa országaiban a szabadság, egyenlőség és testvériség gondolatát, mentől erősebb lesz egyes országokban a diktatúra, annál jobban fog feltámadni az emberek lelkében a szabadság utáni vágyakozás. Hiszen a szabadság utánig vágyakozás az embereknek szívébe beleplántáltatik nemcsak a szülői háziban az anyatejjel együtt, de hieleplántálódik a bibliából, ahol el van mondva és megtanulja minden gyermek, hogy münden ember az Isten képére van teremtve. Az Isten képére teremtettségének tanítása tulajdonképpen a demokráciának és szaibadelvűségnek tanítása. Nekünk az a felfogásunk, hogy mi nemcsak azért állunk a szabadság, egyenlőség és testvériség gondolata mellett, mert ezek az eszmék szabadították fel a városi polgárságot és ezek az eszmék voltak azok, amelyek a magyar parasztságot felkeltették a deresről és a jobbágysorsból (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalion.), hanem azért is ezek mellett az eszmék mellett vagyunk, mert hitünk és meggyőződésünk az, hogy csak a szabadság, egyenlőség és testvériség Magyarországa támadhat fel. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy Európában sok^ ország van, amely földre taposta a demokrácia és szabadság gondolatát, az tény, de van-naik még hatalmas nagy