Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-20

Az országgyűlés képviselőházának 20. államok: Anglia, Franciaország, azonkívül Svájc, Hollandia, Norvégia, Dánia —az északi országok mind — Amerikában az Egyesült Allamok, ahol él és virul a demokrácia gondolata. De ha Európának minden országa elnyomóvá válnék, minden országban eltipornák a demokráciát, eltipornák a szabadságnak gondolatát, egy ország volna a világon, amelyiknek soha elnyomóvá válnia nem volna szabad és ez az egy ország Magyarország, azért, mert nekünk testvéreink élnek a határokon túl. Nekünk 3 millió magyar testvérünk él idegen elnyomatás alatt, s ennek a 3 millió magyar testvérnek szabadság és jog utáni vágyakozása Európában szimpátiákat csak akkor tud szerezni, ha az anyaországban, ahol azok a testvéreik élnek, akik őket magukhoz testvérként visszakívánják, több a jog és több a szabadság, mint azokon a területeken, amelyeken a mi testvéreink élnek. T. Képviselőház! Magyarország volt már hasonló helyzetben a világtörténelemben nem is egyszer: a török hódoltság korában és 1849ben, a világosi fegyverletétel után. A török hódoltság alatt volt idő, amikor Magyarország nem is két, hanem három darabra volt szakítva és amikor —• amint a regős írja — két pogány közt egy hazáért folyt a magyar nép vére. Ugyanakkor Magyarország felszabadítása igenis összefüggésben van azzal a szimpátiával, amely Magyar orzág iránt az egész művelt világban megvolt azért mert Magyarország

1 volt a nyugati kultúra bástyája a mohamedán világgal szemiben. Amikor Saivoyai Eugen és Lotharingiai Károly hadai megindultak, hogy felszabadítsák Magyarországot a török iga alól, akkor nemcsak mi és a monarchia keretébe tartozó országok népei indultak meg Budavár felszabadítására és az Al-Dunához, de jöttek ide és harcoltak ott svéd lovagok és dán lovagok is azért, mert a magyar ügy, a magyar területek felszabadításának, a magyar nép felszabadításának az ügye az egész világon a legnagyobb szimpátiával találkozott. Es ha azt kérdezzük, hogy a másik területi felosztás után, 1849-ben az augusztus 13-iki világosi fegyverletétel után milyen volt Magyarország helyzete, elmondhatjuk, hogy valamely ország iránt soiha az egész világon olyan szimpátiák nem uralkodtak, mint az eltaposott és letiport Magyarország iránt, Kossuth Lajos Magyarországa iránt. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Miértl Azért, mert Kossuth Lajos nemcsak a magyar szabadságnak és a magyar demokráciának, hanem azi egész világ emberi iszafcadságának és a világszabadságnak gondolatát képviselte. (Egy hang a jobboldalon: Mégsem segítettek!) T. képviselőtársam, 1849-től 1867-ig 18 év telt el. Ez egy ország életében, egy ország történetében rövid idő. Es ha 18 esztendő alatt eljutottunk Világostól a kiegyezésig, ez nemcsak egy világkonstellációnak volt a következménye, hanem következménye

1 volt annak az általános világszimpátiának is, amelyet a magyarságnak a szabadságért vívott harca az egész világon felkeltett- (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon bölcs beszéd!) T. Ház! En ezeket azért mondom el, mert nekünk két előző szörnyű megcsonkítottságunk volt. Az) első volt a török hódoltság korszaka, a másik pedig az 1849 'utáni leigázás korszaka. Nekünk követnünk kell azt a példát, amelyet az^ akkori magyarság mutatott, hogy szimpátiákat törekedett magának szerezni az egész világon. Nekünk tehát politikánkat úgy kell ülése 1935 május 25-én, szombaton. 469 megalapoznunk és ibelső életünket úgy kell berendeznünk, hogy az egész világ szabadságra törekvő és szabadságszerető népei előtt a magyar lügy iránt olyan szimpátiát szerezzünk, amelynek következtében a magyar relvizió ügye mentül hamarabb megérjen. (Helyeslés.) Belső politikánkban azonban — sajnos — nem látom ennek az útnak a követését, dacára annak, hogy ennek a kornak uralkodó'

t

jelszava, a reform, az új parlament többségi pártját, a nemzeti egység pártját is megmételyezte bizonyos tekintetben, (Zaj a jobboldalon.) éspedig azért, mert azt olvastam legutóbbi, hogy a t. miniszterelnök úr egy négyéves tervet dolgozott ki. Ne méltóztassanak tőlem rossznéven venni, t. képviselőtársaim, de sajnálattal látom, hogy nálunk és az egész világon, jóllehet Európában a bolsevizmus egyelőre még nem diadalmaskodott, de a szovjetrendszer igenis, már kezd diadalmaskodni. Kérdem, miért van szükség itt arra, hogy az ötéves terv után négyéves terveket állapítsanak meg? Miért van szükség arra, hogy a derék bolsevikieket kövessük ebiben a tekintetben! Elég sajnálatos és fájdalmas dolog az, hogy a Képviselőház ünnepélyes megnyitása alkalmával, a bolsevizmust átvészelt Magyarországon; kénytelen voltunk a többi diplomaták között tar lálkozni Begzadian úrral is. r (Taps a balolda^ Ion.) De ha már ezt kellett látnunk és azt kell látnunk, hogy az ünnepélyes fogadtatásokon és az ünnepélyes vacsorákon a szovjet-követ is résztvesz, akkor legalább ne követnők a szovjetet külsőségeiben, a reformok kérdésében. Lássuk a reformokat, amelyek a négyéves reformprogrammban benne vannak. Legelsősorban vegyük azt a reformkérdést, amely miatt állítólag feloszlatták a parlamentet, mert eddig valamennyien, akik itt az ellenzéki oldalon ültünk, egészen tegnapig és tegnapelőttig abban a jóhiszemű gondolatban éltünk, hogy a t. miniszterelnök úr azért oszlatta fel a képviselőházat, mert a, csáklyások nem engedték meg, hogy a miniszterelnök úr becsületes titkos választójogot csináljon Magyarországon. Nekünk az volt a felfogásunk, 'hogy at.miniszterelnök úr és a nemzeti egység pártjának megteremtője és azelőtti vezére, gróf Bethlen István között nézeteltérések támadtak abban a tekintetben, (Farkasfalvi Farkas Géza: Ma is nagy; részüknek lelki vezére! — Egy hang a jobboldalon: "Bízza csak ránk!) hogy ki hogyan valósítsa meg a titkos választójogot. Erre két nap óta nyilatkozatokat látunk. Az egyik Eckhardt TiBor képviselőtársunk nyilatkozata, amelyben ő bizony még most is súlyos szemrehányásokait tesz gróf Bethlen Istvánnak és azt mondja, bogy az ő tudomása szerint gróf Bethlen István volt az, aki megakadályozta, hogy már az előbbi képviselőház a titkos választójogot törvénybe iktassa és ezért kellett a kormánynak a nyilt választásokhoz folyamodnia. Erre válaszolt gróf Bethlen István és a maga részéről kijelentette, hogy nem tudja, ki vezette félre Eckhardt Tibort, de Eckhardt Tibornak ez az állítása nem nagyon felel meg a valóságnak, azért, mert éppen ő volt a nemzeti egység pártjában az, aki a titkos választójog gondolatát a legsürgősebben törvénybe akarta iktattatni. (Boczonádi Szabó Imre: Tíz év alatt nem csinálta meg!) Ezt a kérdést talán hosszú időn keresztül nem láttuk megvilágítva, de reméljük, \hogy most. egy válópör izgalmai között, mégis meg fogjuk tudni, mik voltak azok a kényszerítő szükségességek, amelyek miatt a Képviselőházat olyan hirtelenében feloszlatták, mik késztették erre a kormányzatot, amely a