Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-19
446 Az országgyűlés képviselőházának magyar mezőgazdaság az, amelyre az egész magyar jövő és az, eljövendő ezerév felépül. (Taps a jobboldalon és a középen.) Ha ezt nem tudja a magyar nemzet és a magyar kormány megerősíteni, akkor lehetnek itt bankok, lehetnek itt kartelek, lehet itt szociáldemokrácia vagy bármi imás, ez az ország elpusztul és nem tud érvényesülni, (ütjenzés és taps a jobboldalon és a középen) T. Ház! A magyar kisgazda volt ezer éven keresztül az az elem, amely ennek az országnak az élethez való lehetőségét megadta. Éppen azért kérelm az. igen t. kormányt, hogy ezekre a kisemberekre, a kisgazdákra építse jövendő politikai elgondolását. T. Ház! Amikor ebbe a parlamentbe bekerültem, egyéni meggyőződésem és hitvallásom szerint a kisgazdáknak, a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek érdekeit akartam szolgálni. Miért? Azért, mert a gazdag nagyiparosok maguk is meg tudják magukat védeni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) mi pedig ezeknek a kisembereknek a védelmére küldettjüink a parlamentbe és ezeket nekünk kell megvédeni. (Taps a jobboldalon és a középen.) Meggyőződésem, hogy ezek a kérdések napokra eltolhatók, hónapokon keresztül halogatni azonban ezeket nem lehet. {Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Itt csakis egy operáló késre van szükség, amely senkinek nem árt, amely semtmiféle érdekeltséget nem sért. Súlyos 'bűmnek tartom ugyanis azt, ha Magyarországon egyik érdekeltség a másik érdekeltséggel áll^ szemben, ha egyik érdekeltség a másik rovására akar előnyöket elérni és szerezni. En biztosítani szeretném az egyik érdekeltség előnyeiMs, de a másik érdekeltség előnyeit is. Ha a kényszeregyességet és a hosszú lejáratú annuitásos kölcsönöket be tudtuk vezetni, igazán nem értem, miért ne tudnók a gazdáknak lehetővé tenni azt, hogy terményeiket ne legyenek kénytelenek rögtön eladni boraikat nem megfelelő időben értékesíteni. Ha a gazdák biztosítani tudják és kitudják játszani maguknak az árkalkuláció előnyeit, akkor ez az ország megerősödik annak ellenére, hogy körülöttünk ellenségek állnak, akik minden erővel letörni igyekeznek bennünket. Állítom, hogy ha ez a nemzet a jövőben is mindig a mezőgazdaságra fog épülni, akkor bennünket semmiféle meglepetés nem érhet. Méltóztassék megengedni, hogy éppen a beszédem elején érintett Gaal Gaston-elvekből kifolyólag egy talán helyi érdekűnek látszó problémát is felvessek, amelynek helyi érdekű voltát azonban én kétségbevonom, mert állítom, hogy memzeti érdek, ez pedig a magyar tenger, a Balaton problémája. (Halljuk! Halljuk!) A magyar tengernek, a Balatonnak három formájú problémáját ismerjük: az egyik a közigazgatási, a másik az idegenforgalmi, pro-, bléma, a harmadik pedig a magyar nyaralók problémája. A közigazgatási problémára vonatkozólag az utóbbi időben felvetődni hallottam azt az eszmét, hogy egy úgynevezett Balaton vármegyét alkossanak. Nem tudom, mi a véleménye erre vonatkozólag a kormányzatnak, én azonban egy Balaton-vármegyének a létrehozását közigazgatásilag nem tartanám egészen helyesnek, de egy központi intézést, egy központi, úgynevezett fürdőigazgatóság létrehozását igenis merném javasolni. Ez azt jelentené, hogy minden egyes fürdőhely delegálna ebbe a központi fürdőigazgatóságba egy tagot, de ebben a központi igazgatóságban a balatonmenti köz19. ülése 19B5 május 2A-én, pénteken. j ségek is minden körülmények között részesülnének egy érdekképviselettel. Ezek irányítanák a Balaton összes ügyeit. Mert azt, hogy a különböző vármegyékben széjjelesően és nem állami felügyelet alatt állóan működjenek idegenforgalom vagy balaton forgalmi intézetek és pénzügyi előnyt élvező, egymással mindig szembenálló érdekeltségek küzdjenek egymással, a Balaton érdekeire helyesnek nem tartom. Nagyon helyesnek tartanám, ha nem is egészen egy kormánybiztosi intézmény létesülne, amely már eddig is volt, hanem kizárólag a fürdőévadra szorítkozó és a fürdőigényeknek megfelelő Kurkommissiokat tartanék helyesnek — nem < tudom magamat hamarjában másképpen kifejezni — központi és a kormány ellenőrzése alatt álló irányítással. (Helyeslés a középen.) A Balaton másik problémája az idegenforgalom. Az idegenforgalomnak minden irányításánál legfőbb és leghatározottabb faktor minden körülmények között a magyar vendéglős- és szállodaipar, amelyről mindannyian megállapíthatjuk itt, hogy világhíres. Ha ennek a vendéglős- és szálloda-iparnak megadjuk az építési lehetőséget, ha megadjuk a befektetett tőkéik biztos lehetőségét, ez meggyőződésem szerint biztosan és minden körülmények között fel fogja lendíteni a Balatont. Mert az, hogy az idegenek a Balaton mellé jöjjenek, elsősorban szállodákat és jó penziókat igényel. A másik fontos tény az, amit azt hiszem, mindnyájan megállapíthatunk, hogy azi idegenek — sőt mi is, ha külföldön járunk — valami látványosságot igényelnek, márpedig a Balatonnál eddig az volt a helyzet, hogy elment a fürdővendég arra a fürdőhelyre és onnan tovább nem tudott menni., Pedig a Balaton környéke, a balatoni utak mögött lévő részek igenis érdemesek kirándulásra és meglátogatásra. Az én kerületemre akarok itt rátérni, amikor állítom azt, hogy pl. Buzsák község, amely már — dokumentumokkal tudom igazolni — Angliában ás híres csipkéivel és kézimunkáival, a Balaton mellett teljesen ismeretlen. Kerületemben nagyon hatalmas erdők és olyan szép kirándulási területek, dombok és mindenféle kies helyek, amelyeket igazán érdemes volna meglátogatni, elérhetetlenek. Ez igenis a balatoni utak hiányának következménye. A balatoni országút, amely pontosan a Balaton mellett halad, teljes mértékben megfelel az igényeknek, de ha egy kilométernyire a balatoni határok mögé akarunk menni, akkor elérhetetlen községekhez jutunk. Egy kilométernyire a Balaton partjától olyan községek vannak, olyan erdők, kis tavak és dombok, kirándulóhelyek, amelyeket meg lehetne látogatni, de elérhetetlenek. Már pedig — ezt hangsúlyozom — a nyaralóközönség egy hétig pihenni akar, azután szeret kirándulni. Amennyiben ezeket az utakat meg tudjuk javítani, nagy mértékben fogjuk emelni az idegenforgalmat. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) A harmadik rész a magyar nyaralóközönségnek a Balatonhoz szoktatása, részben már elintézést nyert a pénzügyminiszter úrnak a legutóbbi időben kiadott devizarendeletével, de elintézve még akkor se lenne, ha ezek a bizonyos nyaralók ott villákat vagy villatelkeket vásárolnának, mert a magyar nyaralás, a magyar Balaton problémája csak akkor lenne elintézve, ha nyaralókat, kirándulókat, panzióba és szállóba járókat rendszeresen tudunk bizto-