Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-19

446 Az országgyűlés képviselőházának magyar mezőgazdaság az, amelyre az egész magyar jövő és az, eljövendő ezerév felépül. (Taps a jobboldalon és a középen.) Ha ezt nem tudja a magyar nemzet és a magyar kormány megerősíteni, akkor lehetnek itt bankok, le­hetnek itt kartelek, lehet itt szociáldemokrácia vagy bármi imás, ez az ország elpusztul és nem tud érvényesülni, (ütjenzés és taps a jobbolda­lon és a középen) T. Ház! A magyar kisgazda volt ezer éven keresztül az az elem, amely ennek az országnak az élethez való lehetőségét megadta. Éppen azért kérelm az. igen t. kormányt, hogy ezekre a kisemberekre, a kisgazdákra építse jövendő politikai elgondolását. T. Ház! Amikor ebbe a parlamentbe beke­rültem, egyéni meggyőződésem és hitvallásom szerint a kisgazdáknak, a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek érdekeit akartam szolgálni. Miért? Azért, mert a gazdag nagyiparosok ma­guk is meg tudják magukat védeni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) mi pedig ezeknek a kisembereknek a védelmére küldet­tjüink a parlamentbe és ezeket nekünk kell meg­védeni. (Taps a jobboldalon és a középen.) Meggyőződésem, hogy ezek a kérdések napokra eltolhatók, hónapokon keresztül halogatni azon­ban ezeket nem lehet. {Elénk helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) Itt csakis egy operáló késre van szükség, amely senkinek nem árt, amely semtmiféle érdekeltséget nem sért. Sú­lyos 'bűmnek tartom ugyanis azt, ha Magyar­országon egyik érdekeltség a másik érdekelt­séggel áll^ szemben, ha egyik érdekeltség a má­sik rovására akar előnyöket elérni és szerezni. En biztosítani szeretném az egyik érdekeltség előnyeiMs, de a másik érdekeltség előnyeit is. Ha a kényszeregyességet és a hosszú lejáratú annuitásos kölcsönöket be tudtuk vezetni, iga­zán nem értem, miért ne tudnók a gazdáknak lehetővé tenni azt, hogy terményeiket ne le­gyenek kénytelenek rögtön eladni boraikat nem megfelelő időben értékesíteni. Ha a gaz­dák biztosítani tudják és kitudják játszani ma­guknak az árkalkuláció előnyeit, akkor ez az ország megerősödik annak ellenére, hogy körü­löttünk ellenségek állnak, akik minden erővel letörni igyekeznek bennünket. Állítom, hogy ha ez a nemzet a jövőben is mindig a mezőgazda­ságra fog épülni, akkor bennünket semmiféle meglepetés nem érhet. Méltóztassék megengedni, hogy éppen a be­szédem elején érintett Gaal Gaston-elvekből kifolyólag egy talán helyi érdekűnek látszó problémát is felvessek, amelynek helyi érdekű voltát azonban én kétségbevonom, mert állí­tom, hogy memzeti érdek, ez pedig a magyar tenger, a Balaton problémája. (Halljuk! Halljuk!) A magyar tengernek, a Balatonnak három formájú problémáját ismerjük: az egyik a köz­igazgatási, a másik az idegenforgalmi, pro-, bléma, a harmadik pedig a magyar nyaralók problémája. A közigazgatási problémára vonat­kozólag az utóbbi időben felvetődni hallottam azt az eszmét, hogy egy úgynevezett Balaton vármegyét alkossanak. Nem tudom, mi a véle­ménye erre vonatkozólag a kormányzatnak, én azonban egy Balaton-vármegyének a létrehozá­sát közigazgatásilag nem tartanám egészen he­lyesnek, de egy központi intézést, egy központi, úgynevezett fürdőigazgatóság létrehozását igenis merném javasolni. Ez azt jelentené, hogy minden egyes fürdőhely delegálna ebbe a köz­ponti fürdőigazgatóságba egy tagot, de ebben a központi igazgatóságban a balatonmenti köz­19. ülése 19B5 május 2A-én, pénteken. j ségek is minden körülmények között részesül­nének egy érdekképviselettel. Ezek irányítanák a Balaton összes ügyeit. Mert azt, hogy a külön­böző vármegyékben széjjelesően és nem állami felügyelet alatt állóan működjenek idegen­forgalom vagy balaton forgalmi intézetek és pénzügyi előnyt élvező, egymással mindig szembenálló érdekeltségek küzdjenek egymás­sal, a Balaton érdekeire helyesnek nem tartom. Nagyon helyesnek tartanám, ha nem is egészen egy kormánybiztosi intézmény létesülne, amely már eddig is volt, hanem kizárólag a fürdő­évadra szorítkozó és a fürdőigényeknek meg­felelő Kurkommissiokat tartanék helyesnek — nem < tudom magamat hamarjában másképpen kifejezni — központi és a kormány ellenőrzése alatt álló irányítással. (Helyeslés a középen.) A Balaton másik problémája az idegenfor­galom. Az idegenforgalomnak minden irányí­tásánál legfőbb és leghatározottabb faktor minden körülmények között a magyar vendég­lős- és szállodaipar, amelyről mindannyian megállapíthatjuk itt, hogy világhíres. Ha ennek a vendéglős- és szálloda-iparnak megadjuk az építési lehetőséget, ha megadjuk a befektetett tőkéik biztos lehetőségét, ez meggyőződésem szerint biztosan és minden körülmények között fel fogja lendíteni a Balatont. Mert az, hogy az idegenek a Balaton mellé jöjjenek, elsősorban szállodákat és jó penziókat igényel. A másik fontos tény az, amit azt hiszem, mindnyájan megállapíthatunk, hogy azi idege­nek — sőt mi is, ha külföldön járunk — valami látványosságot igényelnek, márpedig a Bala­tonnál eddig az volt a helyzet, hogy elment a fürdővendég arra a fürdőhelyre és onnan to­vább nem tudott menni., Pedig a Balaton kör­nyéke, a balatoni utak mögött lévő részek igenis érdemesek kirándulásra és meglátoga­tásra. Az én kerületemre akarok itt rátérni, amikor állítom azt, hogy pl. Buzsák község, amely már — dokumentumokkal tudom iga­zolni — Angliában ás híres csipkéivel és kézi­munkáival, a Balaton mellett teljesen ismeret­len. Kerületemben nagyon hatalmas erdők és olyan szép kirándulási területek, dombok és mindenféle kies helyek, amelyeket igazán érde­mes volna meglátogatni, elérhetetlenek. Ez igenis a balatoni utak hiányának következmé­nye. A balatoni országút, amely pontosan a Balaton mellett halad, teljes mértékben meg­felel az igényeknek, de ha egy kilométernyire a balatoni határok mögé akarunk menni, akkor elérhetetlen községekhez jutunk. Egy kilométer­nyire a Balaton partjától olyan községek van­nak, olyan erdők, kis tavak és dombok, kirán­dulóhelyek, amelyeket meg lehetne látogatni, de elérhetetlenek. Már pedig — ezt hangsúlyo­zom — a nyaralóközönség egy hétig pihenni akar, azután szeret kirándulni. Amennyiben ezeket az utakat meg tudjuk javítani, nagy mértékben fogjuk emelni az idegenforgalmat. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) A harmadik rész a magyar nyaralóközön­ségnek a Balatonhoz szoktatása, részben már elintézést nyert a pénzügyminiszter úrnak a legutóbbi időben kiadott devizarendeletével, de elintézve még akkor se lenne, ha ezek a bizo­nyos nyaralók ott villákat vagy villatelkeket vásárolnának, mert a magyar nyaralás, a ma­gyar Balaton problémája csak akkor lenne el­intézve, ha nyaralókat, kirándulókat, panzióba és szállóba járókat rendszeresen tudunk bizto-

Next

/
Thumbnails
Contents