Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-6
2$ Az országgyűlés képviselőházának tán mutatkozó többletnek indoka, hogy az 1934. évi I. te. végrehajtásával kapcsolatosan az előző költségvetésben figyefembevett csökkenés elérhető nem volt s ennek fölyományakép a hitelösszeg ennek a csökkenésnek figyelembevétele nélkül irányoztatott elő. A Nem rendszeres illetmények alrovatán mutatkozó 15.000 pengős többlet a képviselőház folyó évi május hó 2-án tartott ülésében megszavazott tiszteletdíjban találja magyarázatát. 4. rovat: Felsőházi tagok és képviselők vasúti bérletjegyére és az országgyűlési alkalmazottak vasúti menetdíjkedvezmény váltságára. E rovaton 5980 pengővel kisebb a hitelöszszeg, mert az alkalmazottak vasúti menetdíjkedvezmény váltságára szóló összeg az előirányzatban az állami igazgatás egyik ágazatánál sem irányoztatott elő s ezúttal csupán az országgyűlés tagjainak bérletjegyére szükséges összegről történik gondoskodás. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat: Az Országház homlokzatán lévő kőfaragványok helyreállítására. E rovaton a többlet 120.000 pengő. A többlet a kőfaragványok sürgős helyreállítási s a külső tatarozási munkálatoknak az eddiginél gyorsabb ütemben való folytatására szükséges. Bevétel. Rendes bevételek. Rovat: Az Országháza és annak bérházában lévő lakások bérjövedelme. A bevételek összege ezer pengővel nagyobb. A kedvezőbb eredmény indoka, hogy a ház alagsorában végzett átalakítási munkálatok során két helyiség lakás céljaira adatott át s két lakásnak a bére emelkedett. 4. cím: Képviselőházi őrség. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat: Személyi járandóságok. Az emelkedés e rovaton 300 P, amely a Rendszeres állandó illetmények alrovatán 'mutatkozik s iaz őrség kötelékében (kicserélt személyzet járandóságával áll összefüggésben. 4. rovat: Vasúti menetdíjkedvezmények váltsága. E rovaton az elért megtakarítás 670 P, amelynek indoka, hogy az alkalmazottak bérletjegyéire szolgáló térítési összeg az állami igazgatás többi ágazatainál >sem irányoztatott elő. Ezekben ismertetve a képviselőház 1935/36. évi költségvetési előirányzatát, az előadottak alapján tisztelettel javasolja a bizottság, hogy a mellékelt szerkezetben bemutatott előirányzat 2—4. cím alatt foglalt részét elfogadni <s annak keretén belül való utalványozásra az elnököt felhatalmazni, egyszersmind a jelentés tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a közében.) Elnök: Szólásra jelentkezett? Huszár Mihály jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Ház!, őszinte sajnálatomra, nem vagyak abban a helyzetben, hogy a gazdasági bizottság jelentését elfogadjam. A gazdasági bizottság * jelentése a képviselőház jövő évi költségvetésiével foglalkozik és abban részint olyan hiányt látok, részint olyan többkiadást találok, amely lehetetlenné teszi reámnézve, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. Hiányt találok ebben a költségvetésben azért, mert amikor csak néhány perc választ v el bennünket attól, hogy a t. pénzügyminiszter úr expozéját meghallgassuk és ebből az expozéból megtudjuk, hogy továbbra is változatlanul 6\ ülése 1Ù35 május 6-án, hétfőn. súlyos deficittel kell a költségvetésnek megküzdenie, akikor kifogásolnom kell azt, hogy a Képviselőház a takarékosság szempontjait első működésénél, amikor saját költségvetését öszszeállítja, teljesen figyelmen kívül hagyja. (Ügy van! a baloldalon.) Nem akarok részletesen rámutatni azokra a pontokra, ahol véleményem szerint igenis lehetséges lett volna a képviselőház költségvetésében a takarékosság .szempontjait érvényesíteni. Mégis megemlítem, hogy már a múlt alkalmakik oa* felmerült pár olyan kérdés, amelynek honorálása a költségvetés redukálását jelentené. Ide tartozik az elnök úr számára adott rendelkezési alapnak teljes törlése, vagy legalább is lényeges redukálása. Idetartoznak ama köztisztviselő-képviselők — akik nyugdíjukon kívül természetszerűleg képviselői napidíjakat is kapnak — nyugdíjának és napidíjának olyan kezelése, mint amely az állami nyugdíjas tisztviselők egyéb foglalkozásból eredő jövedelmeinek megállapításánál a különféle rendeletekben lefektettettek. (Helyeslés a baloldalon.) T. Ház! Ezek a nemleges körülmények. Van azonban a költségvetésben két olyan pozitív tétel is, amely lehetetlenné teszi rámnézve a költségvetés elfogadását. Az egyik vonatkozik a jegyzői állások szaporítására. Már 1927-ben, majd 1931-ben ugyanerről a helyről felszólaltam és indítványoztam, hogy a jegyzői állásokat nobile officiumként kezeljük. (Eber Antal: Helyes!) Akik 'bizonyos időt eltöltöttünk ebben a teremben, tudjuk azt, hogy a jegyzői ténykedés honorálása legalább is túlzottnak mondható. Mi szükség van arra, hogy a Ház ne a régi nemes tradíciókhoz térjen vissza, hanem itt fizetett hívatásos állásokat kreáljon, amely hivatásos állások alanyai megválasztott törvényhozási tagok? 1927-ben itt, ezekről a padokról Gaal Gaston szólalt fel és ugyanezt az^ álláspontot foglalta el, kifogásolva a hat jegyzői állásnak kilencre való felemelését. 1931-ben, amikor gróf Bethlen István volt a miniszteretlnök, ugyancsak előterjesztettem ezt az indítványomat, előbb egy pártközi értekezleten, majd azután itt a Házban s a miniszterelnök úr kijelentette kormányának és a többségi pártnak helyeslése mellett, hogy a maga részéről a nehéz gazdasági viszonyok között csak örömmel üdvözölheti ezt az elgondolást és ezt a javaslatot s hogy az nem valósult meg, annak akadálya az volt, hogy törvényhozási intézkedés nélkül megvalósítani nem lehetett; külön törvényt kellett volna tehát hozni és a közben bekövetkezett kormánybukás után e törvényjavaslat benyújtása elmaradt. Nem hiszem, hogy a mai viszonyok között azt mondhatnók, hogy kedvezőbb gazdasági viszonyok között élünk, mint éltünk 1927-ben, vagy 1931-ben. (Közbeszólás a balközépen.) Ezt az egyéniség válogatja. Én általában az ország gazdasági szempontjából azt kell mondjam, hogy legalább is az 1927. évi viszonyokkal szemben sokkal súlyosabb gazdasági viszonyok között élünk. Ilyen körülmények között tehát igenis vissza kell térnünk arra az elgondolásra, hogy a jegyzői állásokat nobile officiumként kezeljük. Már akkor megmondottam: semmi akadályát nem látom annak, hogy a jegyzői teendők ellátására a mindenkori elnöklő elnök a jelenlevő képviselők közül hívjon fel. egy vagy két tagot, akik igenis képviselői megbízatásuk keretében kötelességszerűen el fogják i látni a jegyzői tisztséget.
