Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. arra kérem képviselőtársaimat, akik bor- és gyümölcstermelő vidéken vannak, bogy az érdekeltségekkel karöltve ezen dolgozzunk és arra kérem a kormányzat többi tagjait, bogy a földmívelésügyi miniszter úr őnagyméltóságának ebben a nagy és nehéz munkájában legyenek segítségére. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Mózes Sándor! Mózes Sándor: T.. Képviselőház! a Duna és a Tisza'közt jártam végig tegnap és tegnapelőtt a fagykarsujtotta vidékeket és nyolc községben hallgattam meg a szőlősgazdákat a fagykár súlyosságára vonatkozólag. Kerületemben 3—4 község kizárólag szőlőtermeléssel foglalkozik. Ezek a szőlőtermelők a legnagyobb szomorúsággal és kétségbeeséssel állapították meg, hogy az ő községükben nem 50 vagy 60, hanem 100%-os fagykárt szenvedtek a szőlők. Nagy kárt szenvedtek azonban a gyümölcsösök is és különösen nagy kárt szenvedtek azok a rozsok, ahol a kalászok már teljes mértékben ki voltak fejlődve. Nem nézhetjük közömbösen ezt a súlyos gazdasági problémát és nem haladhatunk el közömbösen mellette. Minden képviselőnek éreznie kell azt a felelősséget, amely minden képviselőt terhel abban az irányban, hogy okvetlenül segíteni kell azon a gazdaközönségen, amely súlyos fagykárt szenvedett. En tisztelettel egy konkrét indítványt terjesztek a t. Képviselőház elé. Indítványom a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Képviseláíház a földmíve'lésügyi minisztert arra, hogy három napon belül fagykársegélyakoiót szervezzen meg. Kérje be az ország egész területéről a fagykárjelentéseket, ezek alapján sürgősen állapítsa meg, melyek .azok a vidékek, ahol azonnali közbelépésre van szükség.. A fagykár következtében a bortermelő vidékeken bekövetkezett munkanélküliség és kenyértelen ség enyhítésére a kormány által tervbevett útépítési program megvalósítása kezdődjék meg azzal, hogy az útépítésre rendelkezésre álló összegeket a munkanélküliség és nyomor enyhítésére legelső sorban a fagykár sújtotta vidékek útjainak megépítésére használja fel.« Aa a helyzet, hogy a fagykár által sújtott vidékeken, a Duna—Tisza közében a szőlősgazdák a munkákat abbahagyták, azokat a munkásokat, akiket felfogadtak a szőlőmunkálatok elvégzésére, elbocsátották és ezeknek semmi reményük sincs arra, hogy másutt kapjanak alkalmaztatást. Ennélfogva ilyen sürgős segélyakció bevezetése égetően az ország érdekében áll. Elnök: Miután a képviselő úr indítványát nem házszabályszérűen terjesztette elő, az határozathozatal tárgya nem lehet. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Köszönettel tartozom felszólalt igen t. képviselőtársaimnak, hogy a t. Házon keresztül az ország közvéleményének figyelmét ráirányították arra a szomorú és súlyos csapásra, amely az ország gazdaközönségének egyrészét az elmúlt napokban érte. Az eddig beérkezett jelentések közvetlenül a fagykár megtörténte utáni időben keletkeztek. Ezek tehát nem tudnak még tárgyilagos képet nyújtani a bekövetkezett károkról, mert hiszen a növényzet egy része bizonyos regenerálódási képességgel bír. Kötelességemnek tartottam azonban, hogy ülése 1935 május 6-án, hétfőn. 27 felhívjam az összes vármegyei és járási gazdasági felügyelőségeket, a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőket s végül az őszes kertészeti felügyelőségeket és kertészeti intézőket arra, hogy sürgősen tegyenek nekem jelentést arról, miképpen áll a reájuk bízott területeken a fagykár által sújtott növényzet helyzete. Ezeket a jelentéseket e hónap 8-án és 9-én fogom megkapni, amikor ugyancsak be fognak érkezni a gazdsági tudósítók jelentései is. így e hét végén már abban a helyzetben leszek, hogy áttekinthető képet nyerhessek és nyújthassak az okozott fagykárokról. Mihelyt az áttekintés meg lesz és a helyes és tiszta kép előttünk fog állani, a kormány abban a helyzetben lesz, hogy a lehetőség határain belül a szükséges intézkedéseket megtegye. Kérem méltóztassanak ezt egyelőre tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Helyeslés bal felől.) Elnök: Mielőtt a napirendre tűzött három tárgyra áttérnénk, bejelentem a t. Háznak, hogy a jelentések előadója, Bárczay János képviselő úr akadályozva van a megjelenésében és ezért a házszabályok 186. §-ának (5) bekezdése értelmében Létay Ernő képviselő urat kérem fel mindhárom jelentés előadójául. Méltóztassanak ezt tudomásul venni. Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a Képviselőház 1935/36- évi költségelőirányzatáról. (Iroon. 20.) Az előadó urat illeti a szó. Létay Ernő előadó: T. Képviselőház! A gazdasági bizottság a házszabályok 117. §-a értelmében egybeállítva a Képviselőház 1935/36. évi költségelőirányzatát, erről szóló jelentését a következőkben terjeszti elő. A mellékletként idecsatolt költségvetési előirányzat ezúttal is csupán a fejezet 2., 3. és 4. cím alatt foglalt költségek megállapításával foglalkozik, tekintve, hogy az 1. cím alá tartozó kiadások megállapítása a Felsőház hatáskörébe tartozik s a nyugellátások előirányzása külön fejezet alatt történik. Az , 1935/36. évre ' egybeállított költségelőirányzat összege az előző évben megállapított költségvetéssel szemben 143.180 pengővel emelkedett s a fejezet egyes címei között a következőkép oszlik meg: az országgyűlés igazgatási költségeinél 143.550 pengő a többlet, a képviselőházi őrségnél pedig 370 pengő a megtakarítás. A végeredményben mutatkozó 143.180 pengő többlet az őrségnél elért megtakarítás és az Igazgatási költségeknél felmerült költségemelkedés egybevetéséből származik s ebből a személyi járandóságokra 23.180 pengő, a dologi és átmeneti (kiadásokra pedig 120.000 pengő esik. Ámbár az előirányzat az előző évivel szem- ben emelkedést mutat, megállapítja a bizottság, hogy az 1929/30. évi költségvetéssel szemben a jelenleg egybeállított előirányzatnak az összege 1,199.970 pengővel kisebb. A bizottság ez alkalommal is csupán az előző évi költségvetéssel szemben mutatkozó eltérésekkel foglalkozik és az egyes kiadási és bevételi tételeknél mutatkozó eltéréseket az alábbiakban ismerteti. 3. cím: Az országgyűlés igazgatási költségei. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat: Személyi járandóságok. E rovaton az emelkedés 29.530 pengő, amelyből 14.530 pengő a Rendszeres állandó illetmények, 15.000 pengő pedig ff Nem rendszeres illetmények alrovatán mutatkozik. A Rendszeres állandó illetmények alrova8*