Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-16

Az országgyűlés képviselőházának pillanatban, amikor már azt gondolja az a szerencsétlen gazda, hogy vagyonát megmentette, ne menjen tönkre. Mert mi fog történni? Abban a biztos reményben, hogy vagyonát meg tudja menteni, el fogja adni utolsó csirkéjét is, és a termelésnek igen erős csődje következik be, mert nem lesznek bevetve a földek. A mezőgazdasági társadalomra ennek a rendeletnek kiadását igen fontosnak, sürgősnek tartom és mondhatom, hogy mi, mezőgazdák meg lehetünk elégedve a kormánnyal, ha ezt a rendeletet, ezt a megnyugtatást ilyen rövid idő alatt megkapjuk. A költségvetést a kormány iránti bizalomból az általános tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Takács Ferenc! Takács Ferenc: T. Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam azt fejtegette, hogy a falusi mezőgazdasági népesség életviszonyait tényleg meg kell javítani. Beszédében érintette azt, hogy a falusi gyermekekenek az iskolában tejet kellene adni, a következtetéssel azonban, amit a népnek a jobb táplálásából levont, már nem értek egyet. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Az én felfogásom szerint és a mi felfogásunk szerint nem azért kell a magyar népet jobban táplálni és erőteljesebbé tenni, hogy jó katona legyen, hanem azért kell erőteljesebbé tenni és jobban táplálni, hogy az ország érdekében mint jól táplált, erőteljesebb munkás nagyobb teljesítménnyel rendelkezzék. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalonj Az eddig felszólalt képviselőtársaim beszédeiből általában kicsendül az, hogy az ország népe nagyon nehéz körülmények között él. Valóban, akármelyik területére nézünk ennek az országnak, akár ha a mezőgazdasági munkásság és a vele sorsközösségben élő törpe- és kisbirtokosság életviszonyait vizsgáljuk, akár ha a kézműiparosság és a vele azonos életkörülmények között élő ipari munkásság életkörülményeit nézzük meg, a kép. amely elénk tárul, rendkívül szomorú és nagyon komor. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Pedig, igen t. Képviselőház, a mezőgazdasági népesség, az őstermeléssel foglalkozók az ország népességének 51-8%-át, az iparral foglalkozók pedig 21-7%-át teszik ki. Ez a két szám együtt 73-5%-ot jelent. Az ország népének a túlnyomó része tehát elviselhetetlen helyzetben van, elviselhetetlen körülmények között él. Ebben — úgy látom' — valamennyien egyet értünk, bármelyik oldalról szólaljanak is fel t. képviselőtársaim. Valamennyiünknek kötelességünk tehát gondolkoznunk a lehetőségeken, amelyek az ország népét mostani nehéz helyzetéből kivezetni alkalmasak. Meg kell állapítanunk, igen t. Képviselőház, hogy az utóbbi 15 évben ígéretekben nem volt hiány. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kezdődött azzal, hogy keresztény magyar megújhodást hirdettek az ígéreteknek az elején. Később már szerényebbek voltak és a magángazdaságok szanálását ígérték. Mindig, minden alkalommal szó volt a népjogokról és elsősorban az általános titkos Választójogról. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az ígéretek teljesítése azonban elmaradt, (vitéz Mikolay József: Hiszen bejöttek vele!) A kövér ígéretekből sovány eredmény sem jutott a népnek. Az ígéretek teljesítésének az elmaradása kettős hátránnyal járt. (vitéz 16. ütése ÍÚ35 május 21-én, kedden. 27Ô Mikolay József: Itt voltak, miért hagytak ígérgetni?!) Egyrészt a nép ma már hitét vesztette az ígéretekben, másrészt az égetően sürgős nagy problémák, amelyeknek a megoldását ígérték, megoldatlanok maradtak. A mostani ígéreteket is hitetlenkedve fogadják és hitetlenkedve fogadjuk mi is. Nem hiszünk, nem tudunk hinni a reform-ígéretekben és különösképpen hitetlenkedve kell fogadnunk az ígéreteket azért is, mert a jelenlegi kormány kormányzásának két éve alatt az oroszlánkörmöket nem mutatta meg. De azért is hitetlenkedve kell fogadnunk az ígéreteket és nem tudunk hinni az ígéretek teljesítésében, bármennyire mondják is a túloldalon, hogy tettek következnek az ígéretek után, mert — amint már előttem többen megállapították az ellenzék részéről — a költségvetés, amely előttünk fekszik, még csak a leghalványabb kontúrokban sem mutatja ezeknek az ígéreteknek a beváltását, illetőleg nem nyújt lehetőséget a kormány részére az ígéretek beváltására. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem nyújt lehetőséget a költségvetés a nagy kérdések megoldására anyagi vonatkozásokban. Nem nyújt például lehetőséget a legnagyobb és legsürgősebb feladat megvalósítására, a földbirtokreformra, a telepítésre és nem nyújt lehetőséget arra, hogy közel egymillió számban lévő törpebirtokokat megfelelően átszervezhessük az ország érdekében. T. Képviselőház! Határozati javaslatot nyújtok be, amelyet majd a későbbiekben megindokolok. Ez a határozati javaslat a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Képviselőház a kormányt: terjesszen elő törvényjavaslatot gyökeres és átfogó földreformról.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) »A törvényjavaslat mondja ki a feudális jellegű egyházi és világi nagybirtokrendszer megszüntetését, az egykézben lévő birtokmaximum megállapítását, életképes kisbirtokok létesítését és új községek telepítését.« (Gr. Festetics Domonkon: Ki adj pénzt hozzá?) Igen t. Képviselőház! Magyarországon, szemben a világ legtöbb államával, még mindig óriási nagybirtokok és óriási hitbizományok terülnek el. (Gr. Festetics Domonkos: De hány embert tartanak el!) Majd arról is beszélek. — A kötöttbirtokok, a korlátolt forgalmii birtokok száma 5595, területük pedig 3,827.744 katasztrális hold. Az egyházi, tanulmányi és hitbizományi birtokok száma 1427, területük pedig 2,110.095 katasztrális hold, vagyis az ország egynyolcad része. A határozati javaslatban azt kérem és azt kéri a pártom rajtam keresztül, hogy ezeken a nagybirtokokon, ezeken a kötött birtokokon mezőgazdasági kisüzemeket, mezőgazdasági kisbirtokokat létesítsenek. A kisbirtokoknak a munkanapok szempontjából, a nagybirtokokon végzett munka szempontjából is óriási jelentőségük van a nagybirtokkal szemben. Matolcsy Mátyás képviselőtársam könyvéből valók azok az adatok amelyeket felolvasok. 6*6 millió katasztrális hold nagybirtokon az ő megállapítása szerint 94 millió kézi munkanapszámra van szükség, a 8*5 millió katasztrális hold kisbirtokon pedig 286 millió kézi-munkanapszámra van szükség. A két szám között óriási különbség van. De nemcsak ebben különbözik a kisbirtok jelentősége a nagybirtokkal szemben nemcsak abban jelentkezik, hogy sokkal több munkanapot igényel az ott való munkálkodás, mint a mezőgazdasági nagyüzemekben, nemcsak ebben van a jelentősége az ország mai állapotában, a nagy mezőgazdasági munkanélküliség idejében, hanem abban is nagy jelentősége van, 44*