Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-12

Az országgyűlés képviselőházának 1 zandó minisztérium tevékenysége iránt az • előadó úr táplál és amelyeket indokul ez az előt­tünk fekvő miniszteri jelentés is megemlít­Nagy aggállyal látom, hogy a gazdasági élet teljesítőképessége és az adózás között nincs meg az összhang. Ennek elkerülhetetlen követ­kezménye még a legjobb esetben is az, hogy a termelő élet teljesítő képessége hanyatlik. Ha tehát elfogadom is azt, hogy egy iparosodó országban bizonyos körülmények között 'helye van egy önálló ipari minisztérium felállításá­nak, a magyar viszonyok szempontjából leg­alább is időszerűtlennek kell tartanom ezt a tervet és nem hiszem, hogy tiszta véletlen volna az, hogy amikor az 1935/36. évre előterjesztett költségvetésben a pénzügyminiszter úr arról számol be a Háznak, hogy a deficit az előző évi 66 "1 millióról 75*9 millióra emelkedett, tehát a hiány 9*8 millióval emelkedett, ugyanakkor az 1935. év első négy hónapjáról megjelent kiviteli statisztika szerint a magyar külikereskedelimi mérleg aktivitása 23'1 millióról 15"3 millióra, teihát 7'8 millióval csökkent. Ismétlem, nem aka­rom ezt szoros összefüggésbe hozni, mintha ki­zárólag az aránytalan terhek volnának ennek a jelenségnek a magyarázói, magam megemlíteni a kedvezőtlenebb termést és az ezzel kapcsolatos számos nehézségeket, az autarkiának fokozott érvényesülését, azonban méltóztassék elhinni, mindezekkel a nehézségekkel sokkal jobban meg tudnánk küzdeni akkor, ha a termelő életnek fokozottabban módjában lenne figyelmét és tőkeerejét a termelési kérdésekre koncentrálnia és nem volna 'minden termelő tényezőnek, mondhatnám minden magyar polgárnak legfőbb gondja az adófizetés teljesítése. T. Ház! De ettől az anyagi jellegű kihatás­tól eltekintve, nem tudok olyan könnyedén napirendre térni a felett a nehézség felett, amelyet az igen t- előadó úr is megemlített, és ez az átszervezéssel járó zökkenő. Bocsánatot kérek, t. Képviselőház, aki csak kis figyelemmel kíséri is a gazdasági eseménye­ket, aki tisztában van azzal, bogy a külkereske­delmi forgalom lebonyolítása idehaza ós oda­künn egyaránt a tilalomfáknak milyen erdejé­vel találkozik, hogy milyen nehézséget jelent a normális gazdasági viszonyokra csak emlékez­tető áruelhelyezésnek az eltérése is, az tisztá­ban kell, 'hogy legyen azzal is, hogy milyen koc­kázatot jelent a mai viszonyok között egy újabb adminisztrációnak a beiktatása. Mert bárho­gyan ítéljük is meg a helyzetet, a bürokrácia természetében rejlik az, hogy ha pozíciót ka­pott, akkor azt hatalmi poziciónak tekinti első­sorban és megtalálja az eszközöket arra, hogy a maga fontosságát a gazdasági élet felé kidom-, borítsa és érvényesítse. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Éppen ezért nem tudok olyan könnyedén napirendre térni e felett a probléma felett ak­kor, amikor a gazdasági életnek egyik legfonto­sabb kérdése, az értékesítés kérdése vár meg­oldásra, és amikor éppen az ipar szempontjá­ból, hogy a nyersanyagszükségletet fedezhes­sük, — amire később visszatérek — egyik legfon­tosabb feltétel az értékesítésnek, a külföldön való értékesítés nehéz feladatának a megoldása­De, t. Kép viselőiház, ezekben a nehéz idők­ben, amikor az egységes akarat érvényesítése az elv, én, — aki igazán nem vagyok azzal meg­vádolható, hogy valami nagy híve vagyok a Führer-Prinzip-nek — (Felkiáltások a középen: Na, ez biztos! — Zaj.) ezekben a nehéz gazdasági időkben rendkívül fontosnak tartom mégis azt, Ï. ülése 1935 május 15-én, szerdán. 129 hogy nem a kartellektől függő, hanem azok fe­lett álló gazdasági tényező olyképpen gondos­kodjék a gazdasági életünk szempontjából leg­fontosabb gazdasági tevékenységnek, a külke­reskedelemnek a lebonyolításáról, hogy annál partikuláris szempontok ne érvényesülhessenek. En ebből a szempontból aggállyal látom azt, hogy éppen most választják külön az ipar és a kereskedelem intézését egymástól és a kereske­delemügyi minisztérium keretében a közleke­désügynek külön minisztériumot szerveznek; mert újólag és újólag rámutatok arra, ennek el­kerülhetetlen következménye lesz az, hogy mind­két minisztérium, az ipari minisztérium egy­részről, a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­nisztérium a másik részről ismét meg fogja mutatni, hogy az ő akarata érvényesül. Es itt nemcsak ipari szempontból, hanem. — mondhat­nám — fokozottan mezőgazdasági szempontból kell, hogy utaljak arra, hogy mihez fog vezetni az, ha a közlekedésügyi minisztérium az alája tartozó intézményeket a vasutat, a postát ön­célú intézményekként fogja kezelni, holott egy egészséges^ gazdaságpolitika keretében ezek nem öncélú intézmények, hanem a termelés eredmé­nyességét elősegítő berendezkedések kell, hogy legyenek. (Felkiáltások a jobboldalon: Hiszen éppen azért csináljuk! Azért készül! — Zaj.) Azt hiszem, t. Képviselőház,, hogy nincsenek tisztában a gyakorlati élettel azok, akik azt hi­szik, hogy lia a kereskedelemügyi minisztérium egyik ága mint önálló közlekedésügyi miniszté­rium fog működni, akkor a földmívelésügy ré­széről a 'megfelelőtlen tarifapolitika miatt már eddig is elhangzott gyakori panaszok enyhülni fognak, és nagyon tévednek azok, akik úgy lát­ják, hogy végeredményben ez az új ipari mi­nisztérium nem lesz más, — ahogy az egyesek reménykedésében él — mint egy a gyáripar felé érvényesülő, rendszabályozó faktor, rendszabá­lyozó tényező. En nem azt nézem, hogy milyen a pilla­natnyi helyzet, bármennyire szokássá vált az utóbbi időben ebben a Képviselőházban, hogy túlgyakran hozunk a gazdasági életet közéjről érintő új törvényeket. En e javaslat elbírálásá­nál nem lelhetek figyelemmel a pillanatnyi sze­mélyi szempontokra, hanem tárgyilagosan azo­kat a belső okokat, belső szervi Összefüggéseket kell vizsgálnom, amelyeket ez a törvényjavaslat valójában képvisel. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a mai viszonyok között akár a legtetterősebb miniszter is nagy eredményeket tudna produ­kálni. Sajnos, ebhez az általános gazdasági helyzet nem megfelelő, másfelől azonban — hi­szen éppen ezért szólalok fel a törvényjavaslat ellen — még a meglévő gazdasági lehetőségek keretében sem találom azt a gazdaságpolitikát» amely a nemzet termelő erőinek az érvényesíté­sére törekszik. A miniszter úrnak azzal az érvé­vel szemben, hogy hiszen éppen az teszi szüksé­gessé ennek az új minisztériumnak a felállítá­sát, hogy a jelenlegi minisztérium hatásköre a teendők bővülése folytán annyira megszaporo­dott, hogy azokat egy miniszter elvégezni nem tudja •.. (Egy hang a jobbközépen: Nemcsak azért!) Igen t. képviselőtársam, utánam lesz még önnek szólásjoga, most méltóztassék talán jegyzeteket készíteni és később replikázni. En viszont majd a címnél válaszolok önnek. Én tár­gyilagos gazdasági fejtegetéseket hozok a Ház elé, amelyeket incidentális közfoeszólásokkal nem hagyok megzavarni. Már most ha a minisz-

Next

/
Thumbnails
Contents