Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-9

114 Az országgyűlés képviselőházának 9. veszi figyelembe, tehát találkoznunk kellett a székhelyek kijelölésénél. Igen t. Ház! Még egy kérdés van, amellyel hosszasabban foglalkoztak és amely voltakép; pen nem tartozik a javaslathoz: ez a gazdasági szakoktatás kérdése. (Hulljuk! Halljuk! a hát­oldalon.) Eckhardt, Petrovácz, Petro, Kéthly, Malasits, Czirják és Matolesy képviselőtársaim egytől-egyig a szakoktatásnak a vallás- és^ köz­oktatásügyi tárca hatáskörébe való átvételét kívánták. Tegnap közbeszólás formájában már bedobtam és most ünnepélyesen is bejelentem, hogy a szakipari oktatást a miniszterelnök úr­ral és a kereskedelemügyi miniszter úrral teg­nap történt megállapodás értelmében átveszem a vallás- és közoktatásügyi minisztérium _ fen­hatósága alá. (Elénk helyeslés és taps a jobb­és a baloldalon.) A mezőgazdasági oktatásra vonatkozóan Petro igen t. képviselőtársam idézte f egy ta­valyi kijelentésemet, de .méltóztassék meg­engedni, csonkán idézte. El méltóztatott mon­dani az én beszédemből azt a részt, amelyben kijelentettem, hogy elvi szempontból minden oktatásügyi intézményt a vallás- és közoktatás­ügyi tárca alá tartozónak vélek. En azonban azt is hozzátettem, hogy nem vagyok hajlandó ebből hatalmi kérdést csinálni és ezt a kérdést ezen az alapon megoldani, legfeljebb a szelíd meggyőzés eszközével vagyok hajlandó oda hatni. (Friedrich István: A vezér elintézi! — Derültség. — Friedrich István: Kettévágja a gordiusi csomót! — Derültség. — Mozgás.) A kooperáció kérdésén fordul meg minden, mint akkor is mondottam s a törvény 21. §-a telje­sen nyitva hagyj cl cl kérdést, amennyiben a szakminiszterek megállapodása után a kérdés­ben a minisztériumra hízza a döntést. A szak­miniszterek megállapodása kerül a miniszter­tanács elé és a minisztertanács fog határozni. Ez történik most az ipari oktatás s ez törté­nik majd a mezőgazdasági oktatás kérdésé­ben is. A földmívelésügyi miniszter úr meggyőző­désem szerint velem a legnagyobb harmóniá­iban fogja ezt a megegyezést megkötni, nem lesz semmi ellentét közöttünk. Nem lehet semmi akadálya ennek a megegyezésnek és ha ott ma­rad néhány iskolatípus, amelynek esetleg ott kell maradnia és amelyek között vannak a Schandl t. képviselőtársam által jelzett téli iskolai tanfolyamok, amelyek ott igen jól meg­szerveztettek és kitűnő iskolák (Ügy van! Ügy van-!) ~ mint közoktatásügyi miniszter elisme­rem, — ha ezek is és más iskolák is ott marad­nak, ez nem jelenti a kooperáció lehetetlensé­gét, merthiszen a cél az, hogy a kultuszminisz­ter nevelésügyi szempontból, a földmívelésügyi miniszter pedigszákszempontból minden olyan iskolába befolyást gyakoroljon, felügyeljen és ott közreműködjék, amely iskola gazdasági szakoktatással foglalkozik. Azt hiszem, hogy ezt a kérdést mi teljes összhangban fogjuk megoldani és remélem, — a jövő évi programmunkiban benne is van — hogy a szakoktatásról külön törvényjavaslatot fogunk majd a Ház elé terjeszteni. Minden­esetre rá kell mutatnom arra, amire itt Matol­esy t. képviselőtársunk beszédében rámutatott, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter fel­adata a szakoktatás terén elsősorban a töme­geknek gyakorlati, gazdasági irányú nevelése és ez a munka, amelyre úgy Matolesy, mint Schandl, valamint gróf Esterházy képviselő urak rámutattak, megkezdődik a népiskolában, ütése 1935 május 9-én, csütörtökön. az ismétlőiskolában, ahol az úgynevezett ön­álló gazdasági iskolák típusában ez a munka a kultuszminisztérium és földmívelésügyi mi­nisztérium egyetértésével — mert hiszen régen nem vitatkoztak azon a miniszterek, ha egyi­kük vagy másikuk előmozdíthatta a gazdasági szakoktatás kérdését — meg is valósult és ezen önálló gazdasági iskolákban igen jó munka folyik. Ez az önálló gazdasági iskolatípus fej­lesztendő lesz. Hasonlóképpen fejlesztendő lesz az ismétlőiiskolákban a gazdasági irányú ne­velés, amelyet azonban csak úgy érhetünk el, ha — amint elöljáróban mondottam — meg­felelő számú gazdaságilag képzett tanerővel fogunk rendelkezni. Ez az alkalom szinte kínálkozik arra, hogy a t. Háznak bejelentsem azt a szándékomat, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak fel­ajánlom, hogy a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter hatósága alatt lévő 52 önálló gazdasági népiskolában a tanidő célirányos (beosztásával egy-egy téli tanfolyamot is állítsunk fel. Meg­könnyíteni a téli tanfolyamok felállításának munkáját azzal, hogy összevonom az iskolakö­teles fiatalság oktatását az őszi és a tavaszi időre nagyobb óraszámmal és így a téli tan­folyamokat ott a földmívelésügyi miniszter úr sokkal kisebb költséggel megszervezheti, mint a maga eszközeivel tudná. (Általános élénk he­lyeslés és taps.) Tudatában annak a nagy feladatkörnek és felelősségnek, amely a kultuszminisztert a gya­korlati irányú gazdasági oktatás terén terheli keresni fogom az alkalmat, hogy a kérdése­ket ne a harc, hanem a békés megegyezés esz­közével oldjam meg. (Helyeslés.) A harmoni­kus kooperációnak kell érvényesülnie a mező­gazdasági szakotatás terén é& erre az utat a földmívelésügyi miniszter úrral egészen bizto­san meg is fogjuk találni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) A törvényjavaslat 21. §-ának a szakisko Iákra vonatkozó rendelkezése csak keretrendel­kezés. Felhatalmazást ad két, illetőleg három miniszternek, hogy e kérdésekben egymással megegyezzenek, döntsenek és a minisztérium majd rendelettel intézkedjék. Ilyen keretren­delkezéseket foglal magában ez az egész tör­vényjavaslat, amelyet magam is kerettörvény­javaslatnak neveztem. Voltak, akik a túlsó ol­dalon kifogásolták, hogy ez a törvényjavaslat miért nem részletesebb, miért nem beszél töb­bet, de én már elmondottam egyszer itt a t. Házban azt a felfogásomat, hogy nem szeretem a túlságosan részletező, a túlságosan mesélő törvényeket. Rövid, szabatos és elasztikus tör­vényekre van szükségünk, olyanokra, aminők az angol törvények, mert ezeknek a törvények­nek gyakorlati alkalmazása közben alakulhat ki a gyakorlat úgy, hogy az a nemzetnek ja­vára és a nevelésnek üdvére válhatik. Kérem a javaslatnak általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául való elfogadását. (Hosszan­tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon, a középen és a baloldalon. — A szóno­kot számosan üdvözlik.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! Van szerencsém az 1933/34. évi zárszám­adást az ahhoz tartozó számszéki jelentéssel, továbbá az 1933/34. számadási év I. és II. fél­évének' végén mutatkozó hiteleltérésekről szóló számszéki jelentéseket, végül az 1934/35. évi költségvetési hitelekkel szemben ezen szám­adási év első felének végén mutatkozó eltéré­sekről a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöké-

Next

/
Thumbnails
Contents