Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-9

Az országgyűlés képviselőházának 9. nek jelentését beterjeszteni. Kérem a hiteleltérési jelentések kinyomatását s úgy ezeknek, mint a zárszámadásnak szétosztását és a zárszámadásvizsgáló bizottsághoz való utalását. Elnök: A Ház a miniszterelnök úr által beterjesztett hiteleltérési jelentéseket kinyomatja s úgy ezeket, mint a beadott zárszámadást s az ehhez tartozó számszéki jelentést szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Müller Antal! Müller Antal: Kevés törvényjavaslat érte el azt, amit a most tárgyalt törvényjavaslattal elért a kultuszminiszter úr, hogy a Háznak minden oldaláról dicséretet kapott,, sőt a szociáldemokratpártnak egyik képviselőtagja is azzal kezdte beszédét, hogy a javaslatot elfogadja. {Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Müller Antal: T. Ház! E törvényjavaslat tárgyalása alatt szerzett impressziókból merítve a kormány jó reményekkel nézhet a reformjavaslatai elé, mert mi hisszük, hogy ezek a reformjavaslatok szintén olyanok lesznek, hogy a Ház minden pártja örömmel fogja megszavazni azokat. A jó javaslat megteremti a pártok közti harmóniát és megszünteti azt az igazán elítélendő állapotot, hogy sokszor a parlament tárgyalásai személyeskedésben és egymást elítélő felszólalásokban merülnek ki. Több oldalról köszöntötték a kultuszminiszter urat ezért a törvényjavaslatért és én úgy érzem, hogy nem lenne a kép telje», ha az iparostanonciskolái tanítók és tanárok nevében is nem mondanék köszönetet, mert ez a törvényjavaslat foglalkozik az iparostanoneiskolák , felügyeletével is. Ez az iskolatípus éppen olyan fontos, mint a többi gazdasági szakiskoláé. Amilyen örömmel hallgattam a mezőgazdasági szakiskolák emlegetését, hogy milyen fontos azoknak kiépítése és szakirányúvá való tétele, éppen olyan fontosnak tartom az iparostanonciskolák szakirányúvá tételét is. T. Ház! ötvenegy év óta van Magyarországon kötelező iparostanonc-szakoktatás. A régmúltban csak általános oktatás volt és ez érthető is, abból kifolyólag, hogy nem rendelkeztek a tanoncsorba kerülő ifjak azzal az elemi tudással, hogy őket mindjárt szakoktatásra lehetett volna fogni, hanem szükséges volt elsősorban velük bizonyos elemi ismereteket közölni. A ma ipara nagyobb előképzettséget igényel és éppen ezért az inasnak menő fiúk már nagyobb elemiiskolai képzettséggel rendelkeznek. A kor iránya, az ipar fejlődése szükségessé tette azt, hogy a tanonciskolákat is szakirányúvá fejlesszék. Az utóbbi évtizedben — lehet mondani — ezeknek a tanonciskoláknak szakirányúvá tétele erős lépésben haladt előre, sőt ma már önálló tanonciskoláink is vannak; Budapesten négy ilyen Önálló tanoncisik ola működik, amelyekben az összes tanoncoknak mintegy 50%-át tanítják, de külön önálló tanonciskolák vannak vidéken, Pécsett, Székesfehérvárott, Győrött, Szegeden és Kecskeméten is, tehát ebből is látjuk, (hogy igyekeznek a múlt mulasztásait pótolni. T. Ház! A múlt esztendőben^ ünnepelte a tanonciskolái oktatás félszázados jubileumát és ebből az alkalomból az Iparcsarnokban egy (tanoncoktatásügyi kiállítást rendeztek. Aki ezen a kiállításon jelen volt, igazolhatja, milyen óriási eredményeket tud felmutatni ma már a magyar tancnciparoktatási tantestület. KÉPVISELŐHÁZI ^TAPLÓ I. ülése 1935 május 9-én, csütörtökön. 115 Budapesten és Pécsett önálló tanoncotthonok is vannak, iparosiskolával kapcsolatos tanoncotthonokat is létesítettek. Kívánatos volna, hogy ez minél jobban kifejlődjék. Végeredményben nagyon sok olyan fiú van, aki — sajnos — nem tud szüleinél ellátást és lakást kapni, ilyen esetekben ezek az internátusok, tanoncotthonok igazán kitűnően beválnak. Az iparfejlesztésnek alkotó eleme az . iparos-nevelés. Nemcsak az iparosnak érdeke, hanem munkásszempontból i® nagyon fontos a nevelés és igazán hálát mondhatunk, hogy az utóbbi évtizedekben az iparostanoncoktatásba bele vitték a hazafias, vallásos szellemet és ma már nem kell félnünk attól, hogy a tanonciskolákból kikerülő ifjakat nemzetközi maszlagokkal telítik, vagy hogy legalább is könnyen bevehetik azokat. Ma a tanoncok, amikor kikerülnek az éretbe, hazafias, nemzeti szellemtől áthatott vallási érzéssel vannak telítve. T. Ház! A folyton tökéletesedő ipar és a technika fejlődése megköveteli, hogy az iparostanonciskolák is mindig tökéletesebben működ jenek. A múltban az iparostanonciskolák fel- ' ügyeleti jogát két hatóság között osztották meg: a tanfelügyelőség és az iparoktatási főigazgatóság között. Sokan tudják, hogy ebből kifolyólag az ügyek hátrányt szenvedtek. Sok esetben ez talán nem is az illető hatóságókon múlott, de mégis késedelmesen intéződtek el az ügyek, mivel két felügyelet alá tartoztak. A most beterjesztett törvényjavaslat e helyett a kir. főigazgatóságra bízza a felügyeleti jogot, sőt az egyéni felelősség érzését is fokozza, amikor bizonyos ügyekben az iskolaigazgatót elsőfokú hatóságként ismeri el. Szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét arra, hogy azt a régi tanítói gárdát vegye igénybe a jövőben is, amelynek köszönhetjük a tanonciskolák fejlődését és ne eressze szélnek azokat az iparostanonciskolai tanítókat, akiknek az inasnevelés terén nagy érdemeik vannak. Ugyancsak felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy a szakoktatás terén kiváló szakemberek vannak már, akiket a szakrajztanításra mind jobban és jobban be lehet kapcsolni. A székesfővárosban és a vidéki városokban nagyon sok ilyen kiváló szakembert ismerek, akik mint művezetők vagy munkások, vagy kisiparosok oktatják a tanoncokat a szakrajzra és egyéb szakdolgokra a tanonciskolákban. Az elmondottak alapján a magam részéről éppen úgy örülök, mint előttem felszólalt képviselőtársaim, hogy ez olyan törvényjavaslat, amely nemcsak minden pártot, hanem az ország minden hazafiasán gondolkodó egyénét is kielégíti és éupen ezért a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés és éljenzés a jobb- és baloldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíyjín-e szólani? (Nem!) Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a. bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. 20