Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

Az országgyűlés képviselőházának 308, egyben bejelentem, hogy másik indítványomat, amely azonos tartalmú volt az előadó úréval, ennek következtében visszavonom. Elnök: Kíván még valaki szólni? {Nem!) Ha szólni senki nem kíván a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter: Az indítványt elfogadásra ajánlom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy ehhez a szakaszhoz Zsitvay Tibor halasztó hatályú indítványt is nyújtott be, mindenekelőtt ezt az indítványt bocsátom szavazás alá. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e Zsitvay Tibor képviselő úr halasztó hatályú indítványát elfogadni? (Igen.) A Ház Zsitvay képviselő úr indítványát elfogadja és így a 25. $ felett való határozathozatalt a később előterjesztendő új 312. § letárgyalásáig a Ház függőben tartja. Következik a 26. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (felolvassa a 26—35. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 36. §-t). Báró Inkey Pál! Br. Inkey Pál: T. Ház! Vagyok bátor indítványozni, hogy a 3. bekezdés nyolcadik sorában kezdődő második mondatból töröltessék a következő szöveg: »Az ilyen erdőben a,z erdőrendészeti hatóság az évi használatot csak anynyiban korlátozhatja az évi növedéknél kisebb mértékre, amennyiben erre a termőhelyi viszonyok megfelelő faállománykés'zlet elérése érdekében van szükség;« és e helyett a szakszempontoknak megfelelőbben ez a mondatrész iktattassék be: »Az ilyen erdőben a fahasználatot nem lehet kisebb területre korlátozni, mint amekkora az összes erdőterületből a vágásforduló egy évére egyenlő elosztással esik;« Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr nem kivan nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 36. § eredeti szövegével szemben áll Inkey Pál báró képviselő úr indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, elfogadottnak jelentem ki Inkey Pál báró képviselő úr indítványát. Kérdem tehát, méltóztatik-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben Inkey Pál báró képviselő úr indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el és így Inkey Pál báró képviselő úr indítványát jelentem ki elfogadottnak. Van továbbá Inkey Pál báró képviselő úrnak a 36. §-hoz egy pótlást tartalmazó indítványa. Kérdem a t. Házat,, méltóztatik-c ezt az indítványt elfogadni? (Igen!) A Ház a pótlási indítványt elfogadta. (Zaj.) Következik a 37. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (felolvassa a 37. §-t, melyet a Ház szólás nélkül elfogad. Felolvassa a 38. §-t). Az előadó úr! Br. Biedermann Imre előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy az 5. bekezdés második sorában a »tulajdonos« szó után »ellen« szó Írassék; utolsó sorában »bírságolva volt« szavak helyett »pénzbírságot szabtak ki« szavak Írassanak. ülése 19 3 U november 30-án, pénteken. 325 Indítványozom továbbá, hogy a 7. bekezdés első öt szava helyébe ez a szöveg vétessék fel: »Az engedélyezett rendkívüli használatok mértékéről.« Indítványom kizárólag stiláris módosítást céloz. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Gróf Keglevich Gyula! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezese töröltetik. Ki a következő szónok? Patacsi Dénes jegyző: Gróf Esterházy Monc! Gr. Esterházy Móric: T. Ház! A 38. § az egész törvényjavaslatnak talán legfontosabb szakasza. Az általános vita során voltam bátor utalni arra, hogy a rendkívüli fahasználat következteben mennyire elsorvad az erdő faállománya. Azt hiszem, meg méltóztatnak engedni,'ha egészen röviden, pár percig egy-két adatot mondok el abban a tekintetben, mennyire szükséges, hogy az ebben a szakaszban biztosított jogával a miniszter minél ritkábban és minél rigorózusabban éljen. A rendelkezésemre álló, mindenesetre nem egeszén kimerítő és pontos adatokból úgy látom, hogy az utóbbi években 1929-től 1934-ig bezárólag — nem egészen pontosan, mert hiszen a statisztikában csak két évről van szó és általában az adatokat nem állt módomban ellenőrizni, — de nagyban és egészben körülbelül 50.000 hold vágásterületekre adtak ezekben az években rendkívüli engedélyt, 3—3.5 millió köbméter fatömegre vonatkozólag. Hia ugyansak az 1929-es adatokat vesszük az ország faállománya tekintetében, amelyeket az akkori felvétel 80 milllió köbméterre tesz ez — ahogy itt az igen t. miniszter úr tegnap említette, 60% -át teszi ki a szabályos fatömegnek; körülbelül 120 millió köbméter volna tehát az országnak a szabályos fatömege, ebből hiányzik körülbelül 40 millió köbméter. Ezzel a 40 millió köbméter hiánnyal indult a termelés 1929-ben és ennek a hiánynak ellenére, vagy tetejébe még 3'5 millió köbmétert termeltek ki rendkívüli használatok címén. így tovább nem folytatható az erdőgazdaság és az erdőművelés. Nem akarom a t. Házat untatni, de méltóztassék utánanézni a statisztikának, akkor méltóztatnak meglátni, hogy egyes helyeken az Alföldön is adtak és különösen a városok kaptak rendkívüli fakihasználási engedélyt. Mindezek a szempontok nagyon is indokolják azokat az indítványokat, amelyeket a bizottság elfogadott és amelyekkel a szakasz módosíttatott. En csak ismételten kérem a miniszter urat, méltóztassék a végrehajtási utasításban gondoskodni arról, hogy a 16., 18., 38. és 306. §-ok permutációjával ne lehessen a törvénynek tulajdonképpeni célját kijátszani és ne lehessen azt elérni, hogy változatlan» sőt talán statisztikailag növekvő erdőterület mellett famenynyiség tulajdonképpen még kevesebb legyen Magyarországon, mint amennyi ma van. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll az előadó úr indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó úr 47*