Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-308
326 Az országgyűlés képviselőházának SC által javasolt szöveget jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben az előadó ur indítványával, igen, vagy nem? (Nem!) A Haz az eredeti szöveget nem fogadta el s így az előadó úr által javasolt szöveget jelentem ki elfogadottnak. ( Következik a 39. §. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (felolvassa a 39. §-t: Gróf Esterházy Móric! Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Bocsánatot kérek, hogy újból igénybe veszem az igen t. Ház figyelmét, de azt hiszem, hogy a 39. § negyedik bekezdése meglehetős sok vitára fog alkalmat adni a törvényhozás másik házában. Ennek következtében vagyok bátor felszólalni, megkérve az igen t. földmivelésügyi miniszter urat, hogy méltóztassék talán már most nyilatkozni^ ezekben a kérdésekben. Azt hiszem, ezáltal elejét veszi annak, hogy e, törvényjavaslat ellen bizonyos agitáció induljon meg. A magam részéről őszintén mondom, hogy teljesen ugyan nem elegit ki, de nagyon sajnálnám, ha ez a törvényjavaslat is ugyanarra a sorsra jutna, mint amelyre jutott az összeférhetetlenségi törvény, amelyről tudjuk, hogy még mai napig sem lépett életbe. A 39. § negyedik pontja t. i. arra a bizonyos maximális határra vonatkozik, amely szerint erdőmérnököt 3000 holdnál nagyobb erdőnél kell alkalmazni. Az első kérdésem, amelyet az általános vitánál is feltettem erre a szakaszra vonatkozólag és amelyre, sajnos,, nem kaptam választ, az: miként méltóztatik ezt a háromezer hold erdőt elképzelni? Mert valakinek lehet erdeje három-négy helyen is. Ez természetesen nem rám vonatkozik, mert hiszen, ahogy tegnap hallottuk, nekem 40.000 hold erdőm van, de vonatkozik olyan erdőbirtokosokra, akiknek az ország különböző >részéiben kisebb parcellákban van az erdejük. Már most ezeket a kisebb parcellákban lévő erdőket öszszeszámítva, területük megüti a 3000 holdat, birtoktestenként azonban esetleg jóval alatta maradnak. Azt hiszem, abszolúte nem szükséges és nem okszerű az illetőt arra kényszeríteni, hogy az ország különböző részein fekvő erdői miatt Budapesten tartson egy erdőmérnököt, vagy olyan erdőmérnököt, aki hosszabban utazik és útiszámláknál egyebet nem tud felmutatni. Ez volna az egyik kérdésem; mondom, ez támadható pontja a javaslatnak. A másik pont, amelyet szintén támadni fognak és amelyre, azt hiszem, alludálni is akart Keglevich Gyula t. képviselőtársam, de talán nem fejezte ki magát szerencsésen, a következő: én az Erdészeti Egyesületben is azon a nézeten voltam, hogy nem tartom szerencsésnek, ha 3000 holdas területben definiáljuk ezt a felső határt, éppúgy amint a mezőgazdaságban sem tartottam szerencsésnek, hogy 3000 vagy 10.000 holdról beszéljünk, sokkal jobbnak, helyesebbnek precízebbnek, bár nem egészen precíznek tartom, hogy kataszteri tiszta jövedelemben fejezzünk ki egy definíciót. Ebben az esetben sem holdak szerint járnék el, hanem bizonyos vágásterületet állapítanék meg, mint felső határt, mert tény és igaz az, hogy lehet ilyen erdő és bizonyára van is ilyen erdő, amelyen, bár. három-, vagy négyezer holdat tesz ki, tulajdonképpen alig folyik valami erdőgazdálkodás. (Erdélyi Aladár: Fa sincs rajta!) Vagy 8. ülése 193A november 30-án, pénteken. olyan tevékenység, amelyhez azután szakképzett erdőmérnökökre szükség volna. Ezt a két megjegyzést voltam bátor erre a szakaszra vonatkozólag előterjeszteni és kérem a földmivelésügyi miniszter ur felvilágosítását, mert azt hiszem, mindkét kérdés olyan, hogy a törvényhozás másik házában meglehetősen nagy vitára fog alkalmat adni. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter úr kíván szólani. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Esterházy Móric gróf úrnak ezzel a szakasszal kapcsolatos két kérdésére tulajdonképpen már akkor megadtam a válaszomat, amikor ezt az általános vita folyamán méltóztatott felhozni. A válasz halk közbeszólás formájában történt, talán méltóztatik rá emlékezni. (Gr. Esterházy Móric: Nem került be a naplóba!) Akkor mintegy magunk között leszögeztem álláspontomat ebben a kérdésben. Az általános vita folyamán túl hosszúra nyúlt beszédemben nem állt módomban minden részletkérdésre kiterjeszkedni. Egészen határozottan il'/ az álláspontom, hogy ez a kérdés is csak a józan ész szabályai szerint oldható meg. (Erdélyi Aladár: Bár csak minden kérdést e szerint oldanának meg. Igaza van a miniszter úrnak!) Ez tehát azt jelenti, hogyha valakinek két erdeje van s a kettő együtt kitesz 3000 holdat és csak egy pár kilométer válassza el őket egymástól, akkor egy erdőnek lehet őket tekinteni. Viszont ha az egyik erdő Zemplén megyében van, a másik erdő Somogy megyében, ezeket az erdőket nem lehet egy erdőnek tekinteni. Mindenesetre azt hiszem, hogy ezt a kérdést annyira a józan ész szabályai szerint lehet megszabni, hogy ismét a végrehajtási utasításra kell utalnom, amely ha kétség merül fel ebben a kérdésben, megtalálja a megoldást abban a mondatban, amely határozottan precizírozza azt, hogy az az erdő számít egy erdőnek, amelyik normálisan egy erdész által okszerűen kezelhető. (Helyeslés.) Ami a másik kérdést, a 3000 hold, vagy más számú holdak szerint, vagy általában másképpen való kategorizálást, (meghatározást illeti, jól tudom, hogy ez nagyon nehéz dolog és kezdve a földbirtokreformtól, ahol a nagybirtok a végén ezer holdnál kezdődött, tekintet nélkül arra, hogy rossz volt, vagy jó volt, ezek mind egészségtelen dolgok és gazdasági életünkből s egyáltalában a gazdasági kérdésekből szeretném kiküszöbölni az ilyen kategorizálást. (Helyeslés.) Ez lehet politikai, ez lehet szociális kérdés, de nem tekinthető gazdasági kérdésnek. Lehet ugyan gazdaságilag is kategorizálni a termelő egyedeket — másra vonatkozik ugyan ez a megjegyzésem — de ezt nem tartom szerencsésnek. Ennek a területnek nem 3000 katasztrális hold alapján, hanem más alapon való meghatározását azonban nagyon bajos megtalálni. Esterházy Móric gróf t. képviselőtársam méltóztatott felvetni azt a gondolatot, hogy a vágások szerint kellene definiálni. Nem vagyok azonban bizonyos abban, hogy ez egy olyan kialakult mérték-e, amelynek alapján hirtelen be tudnánk-e rendezkedni. Egészen természetes, hogy más elbírálás alá esik egy 3000 holdat kitevő jó erdő, mint ugyanilyen nagyságú rossz erdő. De végeredményben azt is mondhatnám, amit Keglevich képviselőtársamnak