Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-299
84 Az országgyűlés képviselőházának í már azt a vizsgálatot, amelyről tudom, hogy egyetlenegy konkrétumot sem tudott produkálni, de még a polgármestert ki sem hallgatták, és tegyék lehetővé ,azt, hogy városomban biztosíttassák végre a becsületes és tisztességes közélet. Mélyen ;t. Ház! Azt is megmondom, hogy nem engedjük letörni azt az embert, aki tiaatességes és becsületes és. nem engedjük elgázolni sem olymódon, hogy elhúzzák ad graecas kalendas az ügyét, hogy azután az idegei összeroppanjanak; helytálhink érte és ameddig én a törvényhozás tagja vagyok, az igazság érdekében mindig frzót fogok emelni, mert itt az emberhajszát .teljesen tisztán és világosan látom. Mélyen t. Ház! Kezdődött az üldözés névtelen feljelentéssel a belügyminiszter úrnál, majd szerződtettek piszkos pamf lettírókat, akik a polgármester állítólagos iszerelmi ügyeit tárták fel. Akkor a polgármester előterjesztést tett a belügyminiszterhez, felhatalmazást kért és a névtelen feljelentés ide is feljött. Ügylátszik, a belügyminiszter úr szigorú volt ezekben a kérdésekben. A polgármester kiállóit á bíróság elé, még a nők érintetlenségét is bebizonyították. (Jánossy Gabor közbeszól.) Kacagni lehet ezen, azonban ez az emberihajsza idáig jutott. (Jánossy Gábor: Nem nevetek, csak csodálkozom azon, hogy ilyen ügyek idekerülnek!) Azután jött a vizsgálat elrendelése. Vannak hibák inalunk is, ennek a városnak a közéletében is, csakhogy a vizsgálat elrendelését követte azután Vásáry István polgármester felfüggesztésié. Ugyanakkor a sajtó nap-nap mellett ontja a támadásokat. Ma minden ember Budapesten, aki engem ismer, azt (kérdezi, hogy a belügyminiszter úr megállapítása után becsületes ember-e az a polgármester, holott a belügyminiszter úrnak nem volt joga megállapítani, mert ez csak a törvényes eljárás lefolytatása után lehetséges. Mélyen t. Ház! Ma úgy állunk Debrecenben, hogy egyik f ember a másik után kutat adatokért. Kormánypénz segítségével sajtóorgánumok piszkítják ennek a városnak közéletét, a debreceni közéletet. Elnök: Kérem, képviselő úr, sértő kijelentéseket :n,e méltóztassék tenni! Hegymegi Kiss Pál: En nem teszek sértő kijelentést senkire sem, de mégis csak piszkításnak tartom azt, ha akár egyházam püspökét, akár a város polgármesterét., akár más tisztességes embereket nap-nap mellett meghurcolnak. Meghurcolnak engem is, pedig még eddig tisztességes embernek tartom magáim és piszkításnak tartom azt, hogy ezért fizetnek. (Rassay Károly: Az már igaz, jobb helyre lehetne a pénzt tenni! — Andaházi-Kasnya Béla: Például a Teisz.-nek adni!) A vizsgálat azóta folyik, Virányi Sándor alispán urat^ bízták meg a vizsgálattal, ö kihallgatott már mindenkit, csak a polgármestert nem. holott a bűnvádi perrendtartás szerint még a gonosztevőt is elsőnek szokták kihallgatni. (Bródy Ernő: Adja elő védekezését!) Itt azonban nem úgy van.^ Ez állítólag a belügyminiszter úr rendeletére való hivatkozással azért történt, mert a tisztviselők nem mertek vallani. Hát vallott mindenki, egyetlenegy adat sincs, ezt megerősítheti a túlsó oldalon ülő több képviselőtársam is. Mélyen t. Ház! Ezekután kérem a belügyminiszter urat arra, hogy méltóztassék ezt a polgármestert állásába visszahelyezni. Azokkal a vádakkal szemben, amelyeket a belügyminiszter úr megállapít, én is, aki ellenfele voltam, 9. ülése 1934- november lA-^én, szerdán. megállapítom ennek az embernek egypár érdemét. 1928. év végén, Debrecen város vagyona 122 millió pengő volt, 1933. végén Debrecen város vagyona 129 millió pengő. Közben kifizettük az egytemnek a 2,900.000 pengőt. Tehát ez alatt a hűtlen sáfár alatt, akiről ön azt mondja, hogy helyrehozhatatlan kárt okozott a városnak, 10 millió pengővel gyarapodott Debrecen város vagyona. Van e városnak egy takarékhitelintézete. Ennek 1928. év végén a részvénytőkéje 1,058.000 pengő volt. Ma 2,380.000 pengő, — ugyanennek a polgármesternek működése alatt. Ez az ember értette az ínségmunkáknak produktív célokra való felhasználását, (Malasits Géza: 1 pengő 20 filléres napszám mellett!) létesített új köztemetőt, fürdőtelepet, stadiont. Tessék eljönni Debrecenbe. Ennek az embernek polgármestersége alatt városunk annyit fejlődött, hogy Budapest után ma idegenforgalmi szempontból a legelső. S ön, belügyminiszter úr, felületes eljárással ezt az embert felfüggesztette. Mélyen t. Ház! Hogy lássa a t. Ház azt, hogy mik vannak abban a belügyminiszteri rendeletben, röviden egy pár vádpontot ismertetek. A belügyminiszter úr a legsúlyosabb hibáknak azokat tartotta, amelyek a Vásáry testvérek bórletügyével kapcsolatban fordulnak elő. A Vásáry-féle bérletügyben, ha hiba van, — s ezt a hibát én nem látom annyira, mint a belügyminiszter úr látja, sőt ellenkezőleg — felelős a polgármester, ha ő maga intézkedett ezekben az ügyekben, mert rokonságáról van szó. A belügyminiszter úr ellenben felelőssé tette több pontban mert nem intézkedett ebben az ügyben, holott, ha intézkedett volna, azért kellett volna felelőssé tenni. (Mozgás a báloldalon.) Méltóztassanak azt a véghatározatot megnézni. Ennek legtöbb pontjában éppen a nemintézkedésért teszik felelőssé a polgármestert. De továbbmegyek. Vásáry István 1929-ben lett polgármester. 1923-ban köttetett meg a bérleti szerződés és a belügyminiszter felelőssé teszi most Vásáry Istvánt az 1923-ban elkövetett hibáért, ha ugyan hiba volt. az, hogy a biztosítékot milyen formában szedték be 1923-ban ezektől a bérlőktől — és azért, hogy 1929-ben miért nem követelt más biztosítékot. Holott csak az történt, hogy 1923-ban egy jó banknak ma is jó bankgaranciáját adták biztosítéknak. Ha értékpapírt adtak volna, vagy házat vagy földet adtak volna, az értékcsökkenés folytán már régen nem lett volna meg az a biztosíték. De, mélyen t. Ház, felelőssé teszi a belügyminiszter úr olyan dolgokért is a polgármestert, ahol más fórumok felelőssége áll fenn, a kisgyülésé, a közgyűlésé és a belügyminisztériumé. A 9. vádpontban, amelyet a belügyiminiszter úr kiadott, az foglaltatik, hogy felelős a polgármester azért, mert a Gödény-fivér haszonbérlőket a kikötött felteltelek nem teljesítése ellenére nem perelte a város. Fizetési halasztást adtak nekik, mert hiszen a bérlők nagyon nehéz helyzetben voltak és minden egyes alkalommal, amikor nagyobb Összeget befizettek, ha nem is a teljeset, mellőzték a peres eljárást. A közgyűlés minden következő határozatában kifejezetten jóváhagyta, hogy a polgármester nem perelte a bérlőt, hagyta őt élni s a belügyminiszter úr ezért felelőssé teszi. Felelőssé teszi a belügyminiszter úr a Horváth Sándor haszonbérleti ügyében való eljárásáért is, mert itt nem követelte a biztosítékot. Kiderült, hogy követelte a biztosítékot, sőt más bérlőt állított be ehelyett a biztosítást nem fizető bérlő helyett. A közgyűlés azonban megváltoztatta ezt az in-
